Délmagyarország, 1918. november (7. évfolyam, 261-289. szám)

1918-11-10 / 270. szám

4 SZEGŐDI, 1918. NOVTÍRRI BÖT 10, Szegedi kereskedők az árak mérsékléseért. — Akció a hazatérő katonákért, — (Saját tudósít ónkfól.) A Szegedi Lloy.d Társulat keresik,edeimi bizottsága szombaton délután Aczél Géza elnökléséviel népes és vi­haros ülést tartott. Arról volt -szó, hogv a szegedi kereskedők kezdeményezzék az árak leszállítását és a hazatérő katonák és család­tagjaik segélyezésére nagyarányú aíkciót im­diitsanaík. Aczél Géza elnökölt, aki előadta, hogy a rendezett viszonyokat minél előbb helyre kell álllitaaá és ebből a kereskedelem­nek ki kell vennie a részét. Csatlakozni kell a közhatalomhoz, amelynek célja a rendezett viszonyok teremtése. A gyűlés tárgya az áraik lefokozátsa. Az árak az utolsó évek,, fo­lyamán oly magasra emelkedtek, hogy való­sággal elviselhetetlenek. Kezdődött az emel­kedés az élelmiszereknél, azután áthárult a szénre és egyéb cikkeikre. Ez a jelenség egész Európában mutatkozott és résztvett föli'dé­ziésében minden foglalkozási ág. A gyűlést azért hívta egybe, hogv ia kereskedőik legye­nek aiz elsőik, ákik megkezdik az árak le­szállítását, elsősoriban a kis egzisztenciák, a munkások, a'magáin- és köztisztviselők érde­kéken. Bocsássák a kereskedők az árukat áron .alul is. a közönség rendelkezésére, hogy ezáltal példát adjanak a többi kereseti ágak­nak. Ottovay Károly: Az árdrágításért az or­szág közönsége a kereskedőket tette felelős­sé. A fogyasztok panasza jogos. Járjunk jó példával elől, hozzunk nagy áldozatot a mos­tani áraikat 20 sz izalékikal szállítsuk le. — Éljen! Kevés! Szakmák sz'erin: kel! csinálni. TcmelU Sándor: Természetesnek találja, hogy a fogyasztó arra haragszik, akitől az árut utolsó kézből kapja. Azt nem kutatja a fogyasztó, hogy. a kereskedő is drágán vette a portékát, mezőgazdától vagy árdrágítótól. Csatlakozik Aczél kijelentéséhez. Legelső­sorban azokra kell tekintettel lenni, akik a háború nyomorát legjobban érezték, a hiva­talnokokra és a katonákra. 0 ezt a Kérdés: ,a szegedi kereskedelmi kar becsületére bíz­ná. Schweiger Miksa nem akar odáig visz­Rzarnenni,. hogv a szegedi kereskedelem irá­nyító szervei milyen mulasztásokat követtek el a múltban. Nem a kereskedelemi hanem a politika szolgálatába állították a kereskedő­ket. Felhasználták hatalmukat ar,ra, hogv a munkapártnak -voksokat szállítsanak. — Ugy van! Nem. igaz! Ne politizál­jon! , Nem ilyen fé intézkedés eket kell tenni. Ez ma már nem elég. Fokozottabb áldozatok­ra van szükség. A következő határozati javaslatot ter­jeszti elő: Mondja ki a mai értekezlet, hogy Szeged kereskedői kivétel nélkül természetben és1 pénzbeli segéllyel óhajtják a hazdtérö kato­nákat és azok családtagjait segélyezni. •Megalakít egy 12 tagu bizottságot, a melynek föladata a felajánlandó ruházati és egyéb erikkeket, és pénzeket összeszedni és alkalmas módon szétosztani. II. Mondj a-kii a mai értekezlet, hegy szükségesnek tartja, hogy a mult poíiititkiaii irányzat exponensei a kereskedelmi testüle­tek, társulatok vezetéséről haladéktalanul mondjanak le. Viseljék a változott idők kö­vetkezményeit és elvárjuk tőlük, hogv bele­törődve a forradalom áítaill kiialakult uj hely­zetbe. serényen és szerényen fognatk közre­működni aiz uj Magyarország gazdasági gé­pezetének helyreállításán* III. Mondja ki a mai értekezlet, hogy szükségesnek tartja a keneskédelmli taná;:­siirgős megalakítását és kiküld egy 12 tagu bizottságot a rövidesen egybehívandó nagy­gyűlés előkészítésére, megszervezésére. Wirnmer Fülöp, mint a kamara elnöke, sziükségesntóksizüikségesuék tartja, hogy a ve­zetők elllen elhangzott vádakra reflektáljon. Schweiger valószínűleg nem volt itthon, ha nincs tudomása azokrúf az egymást követő és a kamarából kiindult akqiókról, amelyek az áraik szertelen emelkedése- ellen indultak. Mielőtt még léteztek volna irányárak, a ka­mara már maga ajánlkozott a hatóságnál, hogy minden egyes árdrágitási esetet elbí­ráljon annyira, hogy figyelmébe ajánlotta a kereskedőknek, hogy azok már szinte sérel­mesnek tartották magukra nézve. Kemény azt ajánlja, hogy ezt az akciót terjesszék ki a termelőkre is. Winkler Mihály 40Tavi távollét után tel­jesen fölfordult állapotokat talált. Rövid 24 óra után belecsöppen az értekezletbe, ahol árcsökkentésről van szó. Ez valószínűleg könnyű dolog, mert az árakat fölhajtották. (Közbekiáltások: — tuk. — tuk. Mit adott jótékonvcélra?) Miért nem jöttek oda, ahol én voltam? (Ott voltunk!) Elfogadja. Schwei­ger javaslatát. Rózsa Mihály: A mai ülés, azokat illeti, akik közvetlenül érdekeitek. Az árak már ed­dig is nem 20, hanem 500 százalékkal is es­. tok. — A paprika most is 35 korona. — A paprika árát kormányrendelet sza­bályozza. Áldozni, kell. ezért hozzájárul Schweiger javaslatához. Hoícger Emil Tonieilii javaslatát ajánlja elfogadásra és minden kereskedő becsületé­re kell bizim, hogy az árait mérsékelje. Dr. Fülöp Zsigmond Tonelli indítványát fogadja . bár annak is inkább csalk érkötési, mint gyakorlati értéket tulajdonít. , Tonelli fölolvassa ezután következő hatá­kedők kimondják, hogv a jelenlegi magas háborús árakat saját elhatározásukból mégveszteséggef is, tetemesen leszi'uliki­ni kívánják, E cél .érdiekéiben, különösen a háberu által sújtott osztályok javára; mcsáljcmenő áldozatra készek és egy meg vúuisztáruló bizottság közbejöttével áru­készletük egy részének 'átengedésével tlis péúzadomáüyaikkal is segítik a kábám­ból visszatérőket. Száz-alékcs árleszállí­tást, tekintettel az egyes szakmáik nagy eltérésére, neim állapítanak meg, hanem a kereskedők becsületérzésére bízzák, Ihcgy a határozatot közmegelégedésre hajtsák végre. Miilier János: Nem tartja helyesnek, hegy a teendő engedményeket a kereskedők . belátására bízza. Az egyik leszállítaná, a má­sik fölemelné. Azt ajánlja, hogy pénzben rój­ják le a kereskedők a társadalommal szem­ben fönnálló kötelességét. A maga részéről 10,000 koronát ajánl föl- erre a célra és azt hiszi, igen tekintély es ősszeg jön maid össze, amelynek hovafordításáról egy bizottság döntsön. • Pásztor József egész röviden, minden szenvedély és politikai tendencia nélkül akar fölszólal mi. Két határozati javaslatot terjesz­tett elő. A Schweiigerét elfogadja, de nem tartja kielégítőnek két okból. Az akcióba be kellene venni a gazidaosztályt is, hogv mi­nél több legyen a hazatérő katonák és család­tagjaik számára beérkező adomány. Azon­kívül gondejskodnii kell a munkásokra, a ma­gáin- és köztisztviselőkre is, akik., itthon vi­selték a háború nyomorát. Ezeken azonban nem adományokkal, hanem az árak leszál­lításával kell segíteni. Ezt a célozza Tonelli indítványa, ázoniban nem elég konkréten. Ké­rd tehát a kereskedőket, hogv olyan java Kia­dót terjesszenek elő, mely az egész vonalon biztosítja az'árak gyors leszállítását. 7íoltzér Dániel; A drágaságért nem a szegedi kereskedők vezetőit hibáztatja, ha-" nem a volt kormányt, "amely lehetővé tette az ilyen állapotokat. Nenva kereskedő a hi­bás, hanem a lánckereskedő aki az uzsorát rálkényszeritette a kereskedőkre. Bizalommal van a sezgedi kereskedelem vezetői iránt és azt kívánja, hogy alapítsák meg a kereske­dőkamarát, amelynek nem politizálás lenne a hivatása, hanem a kereskedők érdekeit megvédeni. Weiner Miksa: A Lloyd-társulatnak nem kell csatlakozni az uj órához, miért ez már megtörtént a,mult héten, a legelsők között Schweiger támadására a vezetőkkel szem­ben azt feleli, hegy sehol sem történt több a kereskedők érdekében, mint Szegeden. Nem a szegte1! kereskedőket kell okolni az ár­drágításért. Félév óta elnöke a Lloydncik, a mit lehetett, megtett ezalatt az idő alatt. El­fogadja Tonelíti javaslatát. Bitó- Márk: Kötelezze magát Szeged ke­reskedelme, hogy az összes cikkeket leg­alább is 30 percenttel olcsóbban adja. Win­temitz Márton: Kötelezze magát miniden ke­reskedő. hogy a számla alapján megelégszik bizonyos csekély haszonnal. Holtzer Emil; Kérjük föl a polgármester, hogy hívja össze a:z árv.i zs gá lobbiz a t tságo t, amely állapítsa meg az összes árakat. Az elnök ezután a vitát berekesztette. Schweiger hozzájárult Tonelli .kiegészített ja­vaslatához, amelyet ggyhu'ngulug elfogadtak. A technikai keresztülvitelre 12 tiagu bizottsá­got alakítottak. Schweiger 'bizalmatlansági indítványát visszavoúa. Tizenkét tagból bi­zottságot alakítottuk, amelynek hivatása a nagygyűlés e'Őkiász'itése, A nagygyűlés meg fogja aiakitauii a kereskedelmi tanácsot, hogy az az átmentetá időben a kereskedőket' támo­•giassa, az áruk Szegedre hozatalát elősegít­se. ( ' e Egyhangúlag elfogadták ezután a Sze­gedi Magántisztviselők Egyesületének követ­kező javaslatát: Addig is, aimig á kormány rendeletileg nem intézkedik, iifondja ki a gyűlés, hogy ]) köt előzővé teszi a szegedi kereske­dőkre, ipari, és kereskedelmi vátltaíiatckra, hegy a leszerelés által a katonai kötelezett­ség • teljesítése aluli -szabaduló, a háború ki­törése előtt alkalmazásban volt magántiszt­viselőt és kereskedelmi alkalmazottakat — akiknek szolgálati viszonya úgyis csak szü­netéit, — szolgálatukba azonnal visszafogad­ják, és 'régi munkakörükbe vissza helyezik. 2. Azcnnak a mai megélhetési viszc­nyeknák megfelelő oly javadalmazásban ré­szesitik. amely megfelel az itthorimaradí al­kalmazottak, a háború alatt javított fizetései­nek. 3. A fegyverszünet és a békekötés kö­zötti időben magántisztviselők ós kereskedel­mi alkalmazottat sem szolgálatból el nem bocsátanak, tsom ilyennek föl nem .mondanak. 4. Vitás kérdések elintézésére békeibLró­ságot alakit, melynek elnöke egy aktív, vagy nyugalmazott bíró, tagjai Lloyd által ki­küldött négytagú, a 'Szegedi Magántisztvise­lőik Egyesülete által kiküldött ikéttagu és a Magán tiszt viselők' és kereskedelmi alkalma­zottak országos1 szövetsége helyi bizottsága által kiküldött kéttagú bizottság. Telefon 807. VASS Telefon 807. Mozgó színház. Vasárnap november 10-én NADJA BOSSZÚJA dráma 4 felvonásban. HOL A GYEREK vígjáték 2 felvonásban. Előadások kezdete: 2, fél 4. 5, fél 7 és negyed 9.

Next

/
Oldalképek
Tartalom