Délmagyarország, 1918. november (7. évfolyam, 261-289. szám)

1918-11-05 / 265. szám

Saseged, 1918. november 3. DÉLMAGYARORSZÁG 3 Negyvennyolcórás ultimátum a német császár lemondására. — A császár nyilatkozata a főhadiszálláson. — Köztársasági gyüiés Grácban Grúc, november 4. A stájerországi szo­ciáldemokrata párt és szakszervezeti bizott­ság vasárnap délelőttre üllésre hivta össze a szervezett munkásságot. A gyűlés napirend­jének egyetlen pontja Német-Ausztria jövő­jének megvitatása volt. Dr. Sacher birodalmi képviselő -a köztársasági államformát aján­lotta és fejtegetéseit viharos tetszéssel fo­gadták. A lengyei kormány üdvözlete a szabad magyar néphez Budapest, november 4. A lengyel kor­mány a következő táviratot küldte a népkor­mányhoz: A lengyel kormány nevében mély­séges érzéstől áthatva jókívánságomat kül­döm. A szabad magyar nép szerencslés bol­dogulást találjon. Az újjászületett lengyel ál­lam mindenkor ápolni fogja azt a hü barát­ságot, amely az elmúlt évszázadokon Ma­gyarországgal összekapcsolta és amely hosz­szu éveken a két állam politikáját közös utakra vezényelte. * Svyegmszky miniszterelnök. ** A cseh és német-osztrák állam követeket nev z ki Magyar­országba. Bécs, november 4. A cseh kormány meg­bízásából Stodoia tót származású gyáros Bu­dapestre utazott, hogy a magyar kormánnyal arról' tárgya!jón, hogy kölcsönösen nevezze­nek ki követeket. Dr. Ellenbogen szociálde­mokrata képviselő tegnap Budapestre érke­zett és a német-osztrák kormány nevében Tárgyalt arról, hogy a kormány követeket ki­ván a magyar kormány mellié kinevezni. Osztrák tengerészek agitációs szervezete Bécs, november 4. Ma délután Bécsben körülbelül 1000 tengerész gyűlt össze, akik szervezetet létesítettek az osztrák-német nép szolgálatára. Forsíner szociáldemokrata kép­viselő ismertette a haditengerészetben a dél­szláv állam,mai kapcsolatos eseményeit. Kö­zölte, hogy Etorty hajóhadparancsndk köny­nyezvé adta~at a parancsnoklást a délszlávok­íjak és csak nehezen tehetett visszatartaná attól, hogy kárt ne tegyen magában, mint ahogy több német nemzetiségű tengerész tette. A Magyarországon átvonuló német katonákat nem fegyverez­zük le. Budapest, november 4. A hadügyminisz­ter november 3-án kelt rendeletével elren­delte,. hogy a Magyarországon átvonuló né­met csapatok nem íegyverezendők le, hanem teljes fegyverzettel és fölszereléssel zavarta­lanul továbbitandók menetcéljuk felé. A nagynémetek még mindig a béke elten izgatnak — Támadják Magyarországot. — Berlin, november 4. Vasárnap délben a nagy németek népgyűlést tartottak, amelynek szónokai a háború folytatását követelték, mert szerintük az antant szigorú föltételei el­fogad hatatlanok. Egyik szónok Magyarorszá­got támadta. Magyarország • mondta — elárult miniket. A magyarok ellenségesen vi­selkednek velünk szemben, boszut kell rajtuk államink. A háborús uszítók helyesléssel fo­gadták a szónok kijelentéseit. Á gyűlésnek egy másik szónoka azt követelte, hogv Schei­demannt és Erzbergert akasszák föl. Berlin, november 4. A császár lemondása 1 kérdésében a szociáldemokratapárt mindkét frakciója végleg állást foglalt. Ennek eredmé­nyekép Scheidemann nQgyvennyolcórás ulti­mátumot jelentett be a kormánynál. Ha ezen idő alatt a császár nem mond le, akkor a szo­ciálisra többségi frakció csatlakozik a függet­len szocialistákhoz. A párt elnöke legutóbbi gyűlésén kijelentette, hogy ha a lemondás nem történik meg, akkor a független szocia­listáik az egész országban napirendre tűzetik a ítrónkérdést és követelni fogiák az államforma meg­változtatását és a köztársaságot. Hága, november 4. A Times irja az an­tant tékeföltételeiről: 1. Belgium tökéletes \ isszaáüitiása. 2. Északfranc-iaország kiürítése és újraépítése. 3. Elzász-Lo thari ng-iának Franciaországhoz való csatolása. 4. Az olasz északi határ teljes helyreállítása. 5. A mo­narchia összes népeinek jogait biztosítani kell. 6. Az orosz birodalomhoz tartozó terű? letek kiürítése. 7. Önálló Lengyelország, kijái­rattal a tengerhez. 8. A bukaresti békeszer­(Saját tudósítónktól.) Vasárnap és hétfőn folytatódott a rend főn-tartásának és a sze­mély és vagyonbiztonság megóvásának mun­kája, ami a forradalomnak is elsőrangú ér­déke. Nagyon keft ugyanis vigyázni arra, hogy a közönség körében elégedetlenséget ne keltsenek a túlkapások, amelyek nagyrészt el­háríthatatlan következményei a forradalmi átalakulásnak. ( Szegeden megalakult a polgárőrség.) A rend föntartására tudvalevőleg nem volt elégséges az a katonai erő, amely a vá­rosban a legutóbbi időben tartózkodott és igy szükség volt a polgárőrség megalakítására. Nem néhány száz ember szükséges a polgár­őrséghez, hanem több ezer. hogy a netalán föllépő csőcselékkel szemben erélyesen tehes­sen majd védekezni és azt már eleve is meg­fékezzék. Persze nem akarják senkinek a ká1­rosod'ását a polgárőrség keretében eltöltött szolgálati idő miatt és ezért azt megfelelően honorálják. Akinek erre nincsen szüksége, az honoráriumát átengedheti a szervezési költ­ségekre. A szolgálat nem lesz terhes és való­színűleg csak egyszer kerül sor hetenkinf mindenkire. A nappali szolgálatot nagyrészt az ifjúság látja el. Erre máris háromszáznál többen jelentkeztek. Éjszakai szolgálatra fel­nőtteket és katonákat alkalmaznák. Az éjjeli őrjáratokat tízes csoportokba osztják és min­den őrjárat két-két órát lesz szolgálatban. Egy éjszaka legalább tiz őrjárat fog a vá­rosban cirkálni. A szegedi katonákra számit leginkább a Katonatanács, amely elhatározta, hogv azok­nak a katonáknak napi zsoldját, akik nem oszlanak szét, tiz komára emeli föl. Ezekből a katonákból megalakítják a katonai örséget a szegedi tisztikarral. Ezekből a csapatokból küldenek segítséget szükség esetén a kör­nyékre a rakoncátlan elemiek megfékezésére. A polgárőrség szervezése ügyében a Katona­tanács a következő hirdetményt bocsájtotta ki: , A közelmúlt, nap eseményei olyan óvi-u­tézikedéseket -tesznek .szükségessé, melyek -megakadályozzák a város -polgárainak sze Drews porosz belügyi államtitkár ia császár­nak jelentést tett a mozgalomról a főhadiszál­láscn. Á császár igy válaszolt: — Tekintettel az adott helyzetre, ön­ként nem hajlandó lemondani. A hadsereg föl­oszlása egyszerre fenyegető mértékűvé válna és a béketárgyalás pillanatában kiszolgáltat­ná az országot az antantnak. Ugyanekkor az agrárius konzervatívok megszüntetnék az élelmiszerszállítást a nagyvárosokba. Ez a helyzet anarchiát, föloszlást, bolsevikizmust idézne elő. A birodalomban ilyen rettentő ál­lapotokért a császár nem viselhetné a felelős­séget. Ezért ebben a pillanatban nem mond­hat le. ződés semmis. 9. Szerbia és Montenegró visz­szaállitása. 10. A nem török területeik feletti toirök unalom megszüntetése. 11. Schlesv/iig népe szabadon dönt hovatartozásáról. 12. A tengeralattjáró harc által okozott károk meg­térítése. 13. A hadviselő országok az embe­riessék törvényei ellen vétett alattvalóinak felelősségrevonása. 14. Németország 'elvesz­tette gyarmataira való jogát Belgium elleni támadásával. * mélye és vagyona elten netán unieglkisér­teiitlő merényleteket. Ezért a Nemzeti és Katonatanács polgárőrség szervezését ha­tározta el, amely a Szegeden megmaradó csapatokat egészítené ki. A polgárőrségbe való fölvételre jelent­kezni tartozik imiuiden 17 éves elmúlt, de a (50-ik évet nem töltött9 -be és nem kato­na, avagy bármely óiknál fogva ez idő szerint katonai szolgálatot nem teljesít, A jelentkezési kötelezettség alól kivétetnek helye nincs és mindazok, akik a fentebb megjelölt életkorba tartoznak, 48 óra alatt e kötelességnek eleget tenni tartoznak. A ki a jelentkezésről kellő igazolás nélkül elmarad, azt a T. 2000 K azonnal végre­hajtható és ínég néni fölebbezhető jiénz­hirsággal sajtja. A jelentkezések kötele­zettségéről a T. az utcák és házak ellen­őrzésével fog meggyőződni. Katonáinak tekintendő -mindaz, aki a för radalmi napot megelőzőim katona volt. A katonák csapat testeiknél tartoznak jelentkezni, idegen csapattestbeliek a- 46. gyalogezred laktanyájában. A polgárság kerületen/kint az alábbi he­lyeken tartozik jelentkezni: Az I. kerületbeliek a városháza közgyű­lési termében. A II. kerületbelfeik a Vásárhelyi-sugár­iiti rendőrlaktia-nyáhan. A III. kerületbeliek a Koro-na-utcni feni dő r la k-t a n y-á 1) a®. A IV. kerületbeliek a Kossuth Ua-jo-s­sugár nt i reu dőrlaktanyában. Az V. és VI. kerületbeliek a Petőfi Sám­dor-sugáruti ren-dőida-ktanyában. Az újszeged iek Újszegeden a Toron tál­téri reiwlőrlaktanyábain. A polgárőrség kötelékébe tartozó ta­nuló ifjúság nappal, a felnőttek pedig éj­jel teljesítenek szolgálatot. A Katonatanács megbízásából: Palásfy, főhadnagy. Dr. Papp Menyhért, rendőrkapitány, polg. őrs. megbízásából. Vasárnap éjszaka már szolgálatban volt a polgárőrség első csoportja, abból a négy­Az antant &ékeföHéfie!&i, *aae ^awwcmwi—mm 11 imuMHHumaa——a*MW-» » *a»/taiH»<'^Mi««SHii<ceeM»NHRa«.(ias>«aeaeiinsK..» Szegeden eddig ezerötszázán jelentkeztek polgárőrnek. — Ujabb intézkedések a rendfönfartásra és a vagyonbiztonság megóvására. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom