Délmagyarország, 1918. november (7. évfolyam, 261-289. szám)

1918-11-28 / 287. szám

w.wmtuiMjnciai AM^wmmtoj.-- . Szeged, 1918. november 27. DÍSLMAGYARORSZÁG1 7 fi szegedi radikális párt az áilami tisztviselők anyagi helyzetének javításáért. — A radikális párt gyűlése. — (Saját tudósítónktól.) A Szegedi Polgári Radikális Párt rendkívül látogatott pártgyii­'lést tartott szerdán este, amelyen nagy szám­mal jelentek mag a nők is. Igen értékes fejte­getések és politikai nyilatkozatok hangzottak el, amelyeket a pártgyülés feszült- figyelem­mel ikisért és lelkesedéssel fogadott. A pártgyülésen Juhász (Gyula elnökölt, üdvözölte a szép számban megjelent állami és magántisztviselőket, valamint a "páirt uj híveit, a papság képviselőit és az öntudatos nőket, akiket agitácíóra kért fel. Ezután Schweiger iMíiksa párttitkár tett előterjesz­tést aziráint, hogy a .párt tisztelgő küldöttség­gel keresse fel dr. Dettre János kormánybiz­tost, liogy közvetlen módon is biztosítsák a párt politikai bizalmáról a kormánybiztost, akit küldöttség élén a (Károlyi-párt elnöke­valóságos ultimátummal fenyegetett meg a párthiiség kérdésében. A Károlyi párt való­színűleg nem attól tart, — mondotta — liogy a kormánybiztos tiilradikális politikát fog folytatni. A polgári radikális párt minden fentartás nélkül akarja teljes bizalmát kife­jezni a kormánybiztos iránt, aki régi radiká­lis ember. A pártgyülés az indítványt elfogadta. A küldöttség csütörtökön, délelőtt 1)1 órakor je­len meg dr. Dettre Jánosnál. Ezután az el­nök felkérte dr. Eisner Manót, bogy részlete­sen ismertesse a párt programját és a párt­közi kérdéseket. Dr. Eisner Manó .széles ala­pokon nyugvó, meggyőző beszédben fejteget­te a párt kérdéseit. Beszéde elején rámutatott a politikai tájékoztatás mostani nehézségei­re, amik részletes program adásának útját állják. Elmondotta, liogy nem lelkesítő be­szédet, hanem politikai Jinformációt akar adni. A polgári radikális párt ép olyan tu­dományos alapon áll, mint a szociáldemok­rácia, épen ugy el akarja törölni a tőke ural­mát, mint a szocializmus, de a Kommunista állami mindenhatóság helyébe a Henry .Ge­orge világrendszerét kívánja helyezni, amely mellett teljes társadalmi és gazdasági egyen­lőség és a szabad verseny és egyéni kezdemé­nyezés is megállhat. Szerinte nem a távoli jövő, hanem a jelen és a közelebbi jövő fel­adatai körül kell csoportosulni. lA háború lik­vidálása a f'őgond. Ami erőt és értéket a vi­lágháború meghagyott, át kell menteni az uj rendbe. További megrázkódtatásokat kerülni kell. Elitéli az állami és törvényhatósági tiszt­viselők egy részének csatlakozását a; szociál­demokráciához, amely nem elvek megegyezé­séből hanem bérmozgalom módjára történt /Ez nem lehet — mondotta Eisner — mara­dandó elhelyezkedés. A forradalmi kormány­nak még négy hete sem volt a berendezkedés­re, még leltárilag sem vehette át az orszá­got, kénytelen a rettenetes leszerelés, az or­szág egyharmadának az. ellenség által való kikapcsolását tűrni és tisztviselői, akik a forradalom napjáig a szélső politikai indo­lencia hordozói voltak, most nem akarnak néháiny hétig sem türelemmel lenni, mikor pedig a .politikai bizalom egyéni jóhiszemű­ség kérdése már. A magyar állam ma majd­nem a vagyonbukott helyzetében van, — az anarchiát akarják? az Állam nem csuk­hatja be a bolt; át, mint a magán-munkaadó. Bejelenti, hogy a párt feliratilag fogja java­solni a kormánynak, hogy az állami hivatal­nokokat megfelelő anyagi segítségben része­sítse a fizetések általános rendezéséig is. Kitartásra, pártimunkára szólítja fel a. polgá­rokat. A nagyszabású .beszédet a párt-gyűlés tagjai viharos tetszéssel fogadták. Ezután dr. Waltner József tanítóképzői tanár szólalt fel, aki a papitanácsban szervez­kedő papság nevében üdvözölte a pártot és kiemelte, hogy bizalommal van a párt iránt azért, mert hangsúlyozza, a jelen feladatait, nem kívánja a végleteket.és súlyt helyez az emberi inieiativárn és a szellemi javakra. Majd: dr. Szekerke (Lajos szólt nagy helyeslés mellett a pártközi kérdésekről, mire dr. Tur­csányi Itnréné, a Szegedi-Feminista (Egyesü­let elnöke köszönte meg a pártvezetőség meg­hívását és jelentette be, hog-y a nők politikai jogaikat a férfiakkal együttes munkában akarják gyakorolni. "" Jakab Dávid tanár ezután indítványozta, hogy a párt kezdeményezzen Diákliceumot a serdülő értelem tájékoztatására és sürgesse a diákbiróságok felállítását, amely nagyszerű hatással volna, a jellem és értelem kérdésére. Majd a párt elnevezésének módosítását aján­lotta, | Czeglédi Lajos az iparosok és kiskeres­kedők képviseletében hangsúlyozta, ihogy ezek esa,k a polgári radikális pártban talál­hatják meg (helyüket és helyes érvekkel já­rult hozzá a pártmozgalom irányításához. Végül a közgyűlés Szíjgyártó Albert és dr. Vág (Sándor tanárokat a pártbeli nevelői, illetve tanári és Vágó Árpádot és Kardos Mi­hályt a magántisztviselők szakcsoportjának a megszervezésére kiküldött, miire Juhász el­nök a gyűlést néhány köszönő szóval bere­kesztette. 3 — Érzem, hogy kötelességemet teljesí­tettem. Miután Miatt hallett egyet-mást arról, hogy a volt ura 11 odócsa'ád tagjai bizonyos dolgokban- hiányt szenvednek, a királyi csa­lád gyermekeinek biscutteket és escko'ádé: hozott, később Zita ex-császárné is fogadta az amerikai hírlapírót, -kézen vezette hozzá a volt trónörököst és a csöpp szőke fin min­den angol tudományát összeszedve, angolai: köszönte meg az ajándékot. Hsait azzal végzi tudósítását, hogy az éckartsaiij látogatás mély benyomást tett rá. Lloyd George és Cburchü a békefeltételekről. Rotterdam, november '27. Lloyd George Dundeeban beszédet tartott, amelyben azt mondotta, hogy ö őszintén híve a népszö­vetség eszméjének. Ez a szövetség azonban nem pótolhatja a brit Háttá hegemóniáját. Ki­fejtette továbbá, bogy a nemietek egyetlen gyarmatukat sem kaphatják többé vissza és a törököknek sem szabad visszakapniok azt a területet, amelyet most ehódítottak tő­lük. London, november 27. (Reuter.) Chute ehtl Dundeeban tartott beszéde folyamán a békefeltételek ügyében hozzáintézett kérdé­sekre a következőket jelentette ki: — A tengerek szabadságának kérdésé­ben teljesen szabad kezünk van. Ebben a tá­madó háborúban a német nemzet, mint nem­zet bűnös. A nmeteknek ezért feltéllenül U­kolniok kell. Minden egyes németet, akiről be lehel bizonyítani a tengeri, vagy szárazföldi hadijogok megsértését, vagy a hadifoglyok­kal való kegyetlenkedését, törvényszék etó kell állítani és meg kell büntetni, mint go­nosztevőt. Wilson! Berlinbe hívja a német kormány. Berlin, november 27. A német kormány befolyásos köreiben rá akarják bírni Wilson elnököt arra, hogv európai utján Berlint is keresse föl, vagy — ha Wilson Berlinbe nem jönne — legalább egy német kikötőt látogas­son meg. Az olasz szocialisták a tartós békéért. Chiassó, november 27. Az Avanti parla­menti tudósításában megemlíti, hogy a szo­eiálisták közbekiáltásokban azt a kivánságu­• kat hangoztatták, hogy a jövő háborúk kike­rülése végett szüntessék meg az alkotmány ötödik cikkelyét, amely a háború és a béke kérdésében a döntést a királynak tartja fenn, Németország megszállásáról. Lóndon, november 27. (Reuter.) A Dayli Chroniele irja: A- német népnek meg keli alkotni felelős kormányát, vagy kormányait. Nekünk nem lehet más választásunk, mint­hogy megszáHjuk Németországot, amig- a za­vargások el nem múlnak. Erre a lépésre ter­mészetesen. csakis nagy ellenkezés' leküzdése után szánhatnánk rá magunkat. Kiknek a kiadatását követeli az antant. Zürich, november 27. Clemenean lapja, a L'Homme Li-bro közli, azoknak a személyek­nek névsorát, akikuek a kiadatását a szövet­ségeseknek a béketárgyaláson követelniük kell. Ezek között van az exesászáron kivül Ludendorff tábornok. Tirpitz nagyadmirális a volt német trónörökös, Hoffmann tábornok, Falkenheym tábornok, Hötzendorfi Konrád, továbbá még husaonegy más személy. A név­sorban nem szerepel Hindenburg és Ruprecht bajor trónörökös. Ha ezek a személyek sem­"leges területre mennek, a semleges államok­nak ki kell adni őket. Egy amerikai hirlapiró beszélgetése Habsburg Károllyal. Hága, november 27. Az Associated Press of Amerika képviselőjét, Mr. Hiattot, aki né­Jhány nap óta itt tartózkodik, azzal a kéréssel fordult a német-osztrák államtanács elnöké­hez, eszközöljenek ki a számára Eckartsau­ban a volt császárnál rövid találkozást. Az államtanács elnökei abban a feltevésbon, hogy a volt uralkodó szavai is kedvezően hangol­hatják Amerikát a német-osztrák köztársa­ság népének élelmezése ügyében, az amerikai hirlapiró kérését az ex-császárboz juttatta és a volt uralkodó november 23-án fogadta rnr. Hiattot. Károly volt c fás zár előrebocsátotta, hogy politikai kérdésekről mm nyilatkozik, sem a inukról, sem a jelenről, sem ct jövőről. Az amerikai hírlapírót, mint olyan állam BOI­gárát üdvözölte, amely szintén a békéért fá­radozott és ezt mondta: — Én is mindig a béke érdekében dolgoz­tam. Egyik legfőbb gondom ez volt. továbbá a front és mögöttes országrészek lakosságá­nak élelmezése. Igazán elszomorító, liogy minden fáradozás ellenére aliig van itt még valami élelmiszer és ha Amerika és szövet­ségesei ezt a tényt nem vesz k fontolóra,, ak­kor már néhány hét mulíva igen nagy lesz itt a szenvedés. Az clelmisZerhiánv könnyen a közrend felbontására vezethet. Ez a lakosság kedves, jó és türelmes. Ózonban még ez is za­vargásokra yoha képes. ha. minden eleség nélkül máikul na. Gondoljunk csak arra, fogy Oroszországban is az eleséghiányból keletke­zett a bolsevizmus. Szerintem a szövetsége­seknek is érdekük, hogy rajtiuik segítsenek. Ha arról beszélek, hogy sürgősen szükség van eleségszállitásra, akkor kénytelen vagyok a széninséget is fölemlíteni. Szén nélkül nem tudunk élni! Az ex-esászár ujból hangsúlyozta, hogy politikáról nem kíván beszélni. A mu'tról csak ennyit jegyzett meg: #

Next

/
Oldalképek
Tartalom