Délmagyarország, 1918. november (7. évfolyam, 261-289. szám)

1918-11-21 / 281. szám

Szerkesztőse^; SZEGED, KAÜASZ-UTCA 9. SZA/ft A szerkesztőség telefonja: 305 •v- . r = Szeged 1918. mr — ítélet. Tegnapelőtt fejtette ki ezen a helyen Szivessy Lehel, hogy azok a rendbontó és bomlasztó jelenségek, melyek a forradalom után országszerte mutatkoztak, nem a tprrada'orv, hanem a háború "következményei Tiszta látású és józan itéletü embereik előtt ez nem szorul bizonyításra, mégis helyes dolog volt kiemelni, mert a helyzet elég bonyolult és bizonytalan ahhoz, hogy a higgadtabb és megfontoltabb emberek is tévedésbe eshessenek bizonyos dolgok felől. Ma mindenki politizál. Sokkal inkább, mint azelőtt. Nagyszájú és stréber emberek számára soha nem volt olyan pompás alkalom, mint most, a tülekedésre. Van is olyan törtetés, hogy öröm lenne nézni, ha a helyzet neon lenne halálosan, komoly; Iha miindany-i nyiunk egyéni és az ország általános érdeke miatt nem lenne szükség a legkomolyabb munkára, a legtökéletesebb fegyelmezettségre. Akiről köztudomású, hogy milliókat harácsolt össze a háború alatt, az most kiáll szónokolni a drágaság ellen. Akinek gazdasági életelve volt munkásokat és tisztviselőket nyúzni, az most szocialista eleteiveket vall. Aki eddig mint egy politikai inga mozgott az . egyes pártok között, szóval vaiamenny(ivei volt valamilyen közössége, az dörög most legjobban a régi rendszer ellen, amelyben — a szocialisták kivételével — valamennyien! bűnösök vagy hibásak vagyunk. És aki közéleti működésében eddig semmi jelét sem szolgáltatta annak, hogy az uralkodó osztályok érdekein kívül hajlandó más érdekeket is szolgálni, akiről senkisem tudta eddig, ihogv törődik embertársai dolgával is. az most, ezekben a lucskos, csatakos időkben mint bevégzett emberbarát száguld végig az utcákon. Mindez nem a legkellemesebb jelenség, mégis téved, egyenesen biint követ el, aki nem tud vagy nem akar az orránál tovább látni és Ítéleteiben túlságosan befolyásoltatni hagyja magát a fórum etorz eseményeitől. A forradalom nem tisztithatja meg minden- ember lelkiismeretét és nem változtathatja át egyszerre kemény gerincűvé az eddig gerinctelen polgárságot. Politikai és közéleti stréberek és álszentek, törtetők és de margók eddig is voltak,' ezután is lesznek. Érthető, hogy különösen nagy számmal nyüzsögnek ma, hiszen azt hiszik, hogy minden üres hely, az országban és a városban, az ő számukra van, reájuk várt. Az uj rendszer nem abban különbözik a •régitől, hogy 24 óra alatt minden embert tisztességessé, jóérzésüvé, önzetlenné, közéletileg éretté változtatott. Az uj rendszer arra az útra tereli az embereket, amelyen elérthetni ehhez az állomáshoz. A polgári köztársaság csak egy stáció, amely után el fog jönni a szooiálista köztársaság. Az uj rendszert az után kell megítélni, amit a kormány tett és tervez. Ma már felszabadítva érezzük magunkat a politikai kritikára is és ebben a tudatban mondjuk, ha az ország szerencsésen átgázol a közelii hónapokban még reá várakozó bajokon, akkor fog csak igazán arra ébredni, hogy milyen hatalmas átalakuláson" ment keresztül. Ez átalakulás célja a dolgozó osztályok jobb, emberibb és igazságosabb ELOFiZtTÉfel AKA: egész évre 48.- K. negyedévre 12.— K. •üívrp 24 - K eev hónapra 4.— " Egyes szára ára 18 fill. Pályaudvarokon 20. fill. Vli ovtoiyam z8l szám. helyzetbe való juttatása, eszközei például a politikai fölszabadulás, a becsületes adópolitika, a gyökeres földbirtcikreform. Tegye szivére a kezét szegény és gazdag és. Ítélkezzék: Budapest, november 20. Kramarz jegy- J zekére a magyar népköztársaság nevében | Károlyi Mihály miniszterelnök november | 17-én a következő távirati választ küldte: A magyar köztársaság kormánya megelégedéssel állapítja meg az elnök ur táviratábáól, hogy a november 13-án a magyar állam és a szövetséges hadsereg között kötött fegyverszüneti szerződést, amely már november 4-ére érvényben van, Elnök ur kötelezőnek ismeri el a csehszlovák köztársaságra nézve, amely szerint a szövetségesek nem fognak beavatkozni a magyar állam belső igazgatásába. A cseh-szlovák köztársaságnak tehát nem volt joga arra, hogy a magyar állam területének bármilyen részét is katonailag megszállja, mért a szövetségeseknek csak azokat a helységeket és pontokat van joguk megszállni, amelyeket stratégiai szempontból fontosaknak tartanak és amelyeket a szövetséges hadsereg főparancsnoka jelöl ki. Elnök ur táviratában kiemelte, hogy a magyar köztársaság kormánya elégtétellel veszi tudomásul azt a kijelentést, hogy a cseh-szlovák köztársaság kormányának nem ájl szándékában hóditóként megszálhú valamilyen területet, mert eme területek sorsának ank végleges rendezése a békekongresszustól függ. Arra, hogy ezeket a területeket megszállja teljesen fölfegyverzett cseh csapatokkal; a cseh-szlovák köztársaságnak sem a nemzetközi jog alapelvei, sem a fegyverszüneti* szerződés értelmében: nincs joga. Ellenkezőleg: ilyen: fegyveres csapatok alkalmazása abból: a célból, hogy & közigazgatást kezükbe vegyék, egyenes ellenmondásban van a fegyverszüneti szerződés tizenhetedik pontjával, amely a magyar állam területén a polgári közigazgatást a magyar hatóságoknak a kezében hagyja. A magyar köztársaság kormánya megHiadötltvatai: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZAm. A Madóhlv.fat telefonja: 81. Csütörtök november 21 az időket, melyek fölöttünk járnak, e nagyszerű vívmányok vagy hatkönyökü közéleti kukacok miesterkedései alapján kell-e inegJ ítélni. ••HHiMmraiMmrantt&i&iiiKBtuM? i<.döbbenéssel vesz tudomást arról a tényről1, hogy Elmük ur a fölfegyverzett cseh csapatoki alkalmazását egyedül azzal okolja meg, hogy; a magyar köztársaság szóbanforgó területén a magyar hatóságok és csendőrök elhagyták helyeiket én hogy a cseh-szlovák 'kormányt fölkérték arra, az erőszakosságot és az anarchiát megakadályozza. Ellenkezőleg: a mm gyar köztársaság kormányának hangsúlyozni kell azt a tényt, hogy a magyar közigazgatási hatóságok és a magyar csendőrség a| magyar államhoz tartozó területeken a fegyveres csapatok érkezése előtt helyükön voltak. Elnök ur, a fentebb említett okokon kívül és a fegyverszüneti szerződéssel ellenti mondásban ön arra a tényre is hivatkozik, hogy a szlovák nemzeti tanács október 29-éni és 30-án tartott üléseiben a népek szabad önrendelkezésének jogán deklarálta a cseh néppel való. egyesülését. A magyar köztársaság kormánya j kénytelen ennek a deklarációnak döntő leientőségét hétségbevórípi, mert ez a határozót nem népszavazás utján jött létre és ellentétben van azzal a szemponttal, hogy ezeknek a kérdéseknek végleges rendezése a békekonferenciára tartozik. A mdgyar köztársaság kormánya azonban kénytelen tiltakozni az elten az eljárás ellen, hogy Wilsan elvei megvalósításának ürügye alatt fegyveres cseh csapatok a magyar állam területét megszállják, a mely területekre nézMe a magyar közigazgatás integritását a fegyverszüneti szerződés biztosítja és hogy ezeken a területeken olyan helyzet álljon elő, amelynek a végleges megoldása a békekonferenciától függ. A magyar köztársaság kormánya kénytelen lenne azokért az erőszakosságokért, amelyeket a magyar állam népei ellen a fegyveres esek csapatok réKárolyi válasza Kramarz jegyzékére. — A cseh betörés ellen az antant Ítélőszéke előtt érvényesítjük igazságunkat. A szocialisták meghiúsították a cseh mozgósítást. Károlyi szikratávirata az antanthaderők főparancsnokához Károlyi Mihály Párisba utazik.