Délmagyarország, 1918. november (7. évfolyam, 261-289. szám)

1918-11-17 / 277. szám

2 i Srmí'l 3S15.-atorratmiSar 17. órakor mintegy százhúsz képviselő jelenlété­ben megnyitotta az ülést. — Tisztelt 'képviselőház! A imult hetekben' lezajlott sorsdöntő történelmi események so­rán a magyar nép megvetette alapját az ön­álló, független, demokrata Magyarországnak. Arat hiszem, mindnyájunk óhaját fejezem ki, amikor azt ki várnom, hogy megvalósíthassa a kormány ezt a hazafias törekvését, hogy a megújhodott Magyarország békés, imiuuhás jövőjét fciztosithassa és az ország területi in­tegritását megóvhassa, lanaiben a kormányt minden magyar einher támogatja. Kötelessé­geimnek ismerem, hogy azt javasoljam, hogy a. magyar ország-gyillésnek ez az ,1910-ben össze­ült képviselőháza, a teljesen megváltozott vi­szonyokra való tekintettel, mondja ki fölosz­lását, (Élénk éljenzés a szélsőbaloldalon.) Hock János; Ez csak egy halottkém! je­lentés! A képviselőház már régen meghalt! Szász Károly (folytatva): Miiután ugy lá­tom, hogy teljes az egyetértés, a iHáz egyhangú határozatának jelen* tem ki a képviselőház feloszlatását és erről a főrendiházat nyomban értesítőm. Bejelenti ezután az elnök, hogy a délelőtt, tizenegy órakor a kupolateremben ünnepé­lyes ülést tartó Nemzeti Tanáos szívesen látja a Ház volt ,tagjait. (Ezután Kovácsi jegyző fölolvassa az ülés jegyzőkönyvét, majd Hock János elkiáltja ma gát: Éljen a magyar független köztársaság! IE föHkiáltásra a Károlyi-párt tagjai vi­haros éljenzésben törnek ki. <A jegyzőkönyv hitelesítése után az elnök a következőket mondja: — Mindannyiunk törhetetlen bizalmát je­lenítem ki a demokratikus /Magyarország élő­erejébe és jöyőjóbc, amelyben mindenki, aki önzetlenül dolgozik a közért, (meg fogja ta­lálni boldogulását. A képviselőház utolsó ülé­sét bezárom. Fényes László: Saját bűneinek súlya' alatt roskiad össrae ,a képviselőház. Ezzel a fölkiáltással az utolsó ülés véget ért. (A főrendiház Utolsó illése.) A' képviselőiház ülése rután a főrendiház tartott ülést. Az ülésterem csaknem teljesen üres, (mindössze huszonhárom, főrend van je­len. Wlassíts Gyula el/nök síri csöndben nyitja meg az ülést; — A történelem forró szele járja át a vilá­got — mondotta. Uj államok alakulnak, ré­giók összeomlanak. (Ennek a forró történelmi időnek minden órája nagy eseményeket hoz s meghozta Magyarország függetlenségét is. Most e függetlenség biztosításának óriási munkája var r/eáuik. Remélem, hogy az uj kormánynak sikerül, a belső rendet helyreál­lítani es a határokat /megóvni, olyan bókét kötni, amelynek /Magyarország ne ahiozta le­gyen. 'loreKedjűniK arra, hogy beigazolódjék, hogy ez a háború ,a habonu ellen folyt és arra, hogy miegaj/ákitnassmk a népek szövetségét. Azoknak, a/kíK a tartós bókét 'biztositani akar­jak, meg keil akadalyozniok, hogy az elikese­reües mérge liassia át az országot. A békekö­tésnél biztosítani kell az állam egységét. Ha ki is kezűik Magyarország terűi etá integritá­sát, ne veszítsük el a reményünket, hogy a békekötés napján meg fogják érteni és érté­kelni azt a torténelimi hivatást, amelyet Ma­gyarország /betölt. A leliKes éijenzéssel fogadott beszéd után fölolvassa a képviselőház üzenetét, majd igy folytatja: Az átirat szerint természetes, hogy miután a törvényhozás egyik háza megszűnt, a másik sem tanácskozhat. Ezért a /tanácsko­zást /berekesztem, Végül fölszóiitotta a főren­deket, hogy jelenjenek meg a Nemzeti Tanács ülésén. (A kupolacsarnokban.) A főrendiház ülése után, amely tiz percig tartott, ia képviselők 'és uj/ságirék a kupola­csarnokba gyűltek, amely háromnegyed tizen­egy órakor zsúfolásig megtelt, A karzatokon, .is sokan szorongtak. A Nemzeti Tanács bu­dapesti és vidéki kiküldötteiből ezer tagúra kiegészített nemzetgyűlés teljes számban együtt volt, amikor pontban tizenegy órakor bevonultak a kormány tagjai, akiket percekig tartó éljenzéssel és tapssal fogadott a nemzet­gyűlés. Illossau ideig betöltötték a termet a tömeg ünneplő kiáltásai: — Éljen Károlyi Mihály! — Éljen Károlyi Mihály, a köztársaság el­nöke! Az ünneplés lecsillnpuíta után Hock Já­nos állt föl -szólásra, Rámutatott Magyaror­szág történelmi hivatására. Testünkkel véd­tiik — mondotta — a nyugati civilizációt A történelem egyetlen népe sem volt oly szeren­csétlen, mint mi. A Mohácsnál összetört nem­zet szabad prédája lett a német császároknak, akik elrabolták /szabadságunkat, kifozstottak, lenéztek és üldözték /bennünket. Nyomor, saeu védés, száműzetés, vérpad voltak kálváriánk, ellenben a hazaárulókat kitüntetésiekkel ós /magas hivatalokkal jutalmazták. Mi nyugat­ról vártuk a szabadságot. A várakozás elsor­vasztotta a nemzetet. Nemzeti szerencsétlen­ségünk fő oka 'Ausztriához való viszonyunk volt. -ti-t 1 . I i . .Jít,! ÍJ I-A&S Negyvennyolcban kibontottuk a trikolort Már akikor levizsgázott a /magyar nép demok­ráciájáról és politikai érettségéről. Ekkor mondtuk ki először szabadságunkat és a Jfjabsbu rgok tói való elszakadásullkat. Ebben, a /háborúban csak a becsületért harcoltunk. Soha terjeszkedési céljaink nem voltak. Ml nem akartunk területeket szerezni 'A régi világrend abroncsait összetörtük. ELszakadt/unk a német szövetségtől és az osz­trák megkötöttségtől. Ledöntöttük az osztrák hatalmat és most javasoljuk az cdlamforma még változta tását és f üggetlen magyar köztár­saság kikiáltását. Most egy negyvennyolcas honvéd fölkiál­tott: —Éljen a köztársaság! illőek János a honvédhez fordulva igy szólt: — Nagy idők tanúja, te megérted, amiért küzdőt tél, a köztársaság föl támadását. Ezután igy folytatja /beszédét: Szét akar­ják osztani a nemzetet a páriák. I)e ezeréves multunk biztosítja, hogy ez nem fog sikerülni A nemzetgyűlés megnyitása Hock János beszédének befejeztével igy nyitja meg a nemzetgyűlést: A nemzeti tanács öt kiküldöttjévé) együtt elő akarom terjesztjeni a mai értekezlet ha­tározatát. A jegyzőkönyvet Nagy György tagtárs vezeti. — Éljen 'Nagy György ! A mar tárgysorozat első pontjául az el­nök bejelenti a király lemondását (Nagy zaj) második pontul következik a képviselőhúz és főrendihúz feloszlatása, harmadik pont Ma­gyaf ország önállóságának és függetlenségé­rek kimondása, (Hosszantartó éljenzés.) az államforma megváttóztedása és a köztársa­ság kikiáltása, továbbá intézkedés, hogy a győzelmes forradalom napja október 31,vaia mint a köztársaság kikiáltásának napja, no­vember 16. örök időkre szóló nemzeti ünnepé iktassék, a nemzeti emléket meggyalázó áp­rilis Il ike íredig örök időre eltöröltessék. Végül bejelenti Hock János a nemzeti tanács végrehajtó bizottságának határozatát amely­hez a kormány hozzájárult. Ezután Nagy György felolvassa a ja­vaslatot: Kikiáltják a köztársaságot Magyarország Nemzeti Tanácsa a nép akaratából a következő néphatározatot ter­jeszti elő: I. cikk. Magyarország minden más or­szágtól független és önálló népköztársa­ság. II. cikk. A népköztársaság alkotmá­nyát az uj választójog alapján sürgősen egybehívandó alkot mányozó nemzetgyi\­lés állapítja meg. A magyar országgyű­lés képviselőháza és főrendiháza felosz­lik és megszűnik. III. cink, Addig, tnig az alkotmáriyozó nemzetgyűlés másként nem határoz, az állami főhatalmat a Károlyi Mihály el­nöklete alatt átló népkormány gyakorolja a Nemzeti Tanács intézőbizottságával egyetemben, IV. cikK. A népkormány alkosson sür­gősen neptör vényeket. 1. Az általános, tit­kos, egyenlő, közvetlen és a nőkre kiter­jedő nemzetgyűlési, tör vény hatosági és községi választójogról, 2. a sajtoszabad­ságról, 3. a népeskiidtbiráskodásról, 4. az egyesülés és gyülekezés szabadságáról, 5. a földmives népnek földhöz juttatásáról. Ezeket a törvényeket léptesse a kormány sürgősen életbe és hajtsa végre. V. cikk. Az ezzel ellenkező törvényes in­tézkedések hatálya megszűnik. Minden egyéb törvényes intézkedés hatályban mar rad. Minden egyes pont után Hock János meg­kérdi a nemze igy ütést, vájjon ettogaüja-e azt. A nemzetgyuies kitörő lelneseuessei és kozfelkuUtassai eifogaaia. a javaslatot. A 3. •pontnál Károlyi iMnná,y nevének emiiitósénéi a tömeg.' fiarsanyan éljenzett, miből sokan azt következtettek, hogy Karolyit kikiáltot­tak a köztársasag el/nőkévé. Majd Hock János folytatta beszédét, A nemzetgyűlés, ameiy utan/unk fog következ­ni — mondotta — anapitja maja meg a köz­társasági alkotmány aiape.veit. A magyar torvenynozas az egyenuoseg álapján egy ka­marás tesz. (Zugó eijenzés.) uviost pea.g szó­lásra következik Karolyi Mihály mondotta Hock János. Karolyi Mihály Desiéde iGiróf Károlyi Mihály: Négyszáz eszten­deje küzd a /magyar in/eanzet függetlensé­géért. Négyszáz esztendőn (keresztül nem volt Képes lerázni az igát. Négyszáz esztendőn ke­resztül érezte a nemzet, hogy azért neini tu­dott fejtouni, onert nem volt meg a lehetősé­gé. hogy /minit szabad és független állam él­jen, (Pacifista politika.) Ez ma megszűnt, Ma kimondotta a nem­zetgyűlés, hogy Magyarország áttért a köztársasági áttamformára. (Rettenetes ötéves bábom után alakul /meg a .magyar köratárisiaság és 'kimondja a nemzet­gyűlés, hogy Magyarország teljes/ne önálló ál­lam, Ez az ötéves háború, amely annyi fiatal életet pusztitótt cl és annyi szivet tépett siót, mi már mondhatjuk, mégsem volt inába. El kellett jönnie, mert csakis e vértenge­rén át érezte meg Európa összeségc, hogy csak egy program var, és ez a pacifizmus programja. Ez a nemzetgyűlés egyesíti az egész ma­gyar népet ós ugy áll az európai nemzetek

Next

/
Oldalképek
Tartalom