Délmagyarország, 1918. november (7. évfolyam, 261-289. szám)

1918-11-16 / 276. szám

DföLM AGY AROfiSZ A G Szeged, 1918. november 16. Szende Pái államtitkár az ország pénzügyi helyzetéről — Magyarország háborús adóssága 34 milliárd korona. — Demok­ratikus adópolitikával fedezni tudjuk összes adósságainkat. — Valu­tánk javulni fog. — Budapest, november 15. Szende Pál pénzügyi államtitkár az ország pénzügyi hely zseléről ezekét mondotta egy újságírónak: — A magyar állam háborús adóssága kö­rülbelül 33—34 milliárd koronát tesz ki. Ez­zel szemben mintegy 28—30 milliárdra be­csilhiető hadikölcsöík pénztárjegy és{ bank­jegy van a (magyar állampolgárok tulajdoná­ban. Nagyon megnyugtató az, hogy a hábo­rú alatt a külföldön Vállalt adósságaink ősz­szege nem több másfél milliárd márkánál, a liábófu költségeit tehát tulajdonképen megfizette már az ország gazdasága. A pénzügyek rendezése nem más, mint a már viselt költségek arányos elosztása. A kormánynak az a szilárd elhatározást, hogy a magyar állam minden vállalt adósságának teljes mértékben eleget tegyen és egyáltalán nem gondol arra, hágy a devalváció eszközéhez nyuljojn. — Az a meggyőződésem, hogy a demok­rata adópolitikával sikerülni fog az állam adósságának oly módon való rendezése, hogy a vagyontalan és kisjövedelmű polgárok e terhektől megkíméltessenek, anélkül, hog.Vj bármelyik osztályra, vagy foglalkozási ágra elviselhetetlen terheket rójjunk. A fegyver­szünet beálltával a valutának jelentékeny ja­vulása várható. Jászi az aradi tanácskozásokról A tótokkal is megkezdte a tárgyalásokat. — Goldis László nyilatkozata. — Budapest, november 15. Jászi Oszkár mi­niszter ma reggel érkezett vissza (Aradról. Az Est tiudósitójáuaik kérdésére Jászi aradi ta­pasztalatairól a következőket mondotta: — 'Nem vágyóik teljesen tisz-tában azzal, hogy voltaíképen mát is akartak a román arak. (Miért íbivtafc ők engem tanácskozásra, amikor ismerték a kormánynak azt az állás­pontját, liogy területi és államalakulat! kér­déseikben a békekonferencia fog dönteni. Ők hamar lecsúsztak arról az 'alapról, amelyen a tárgyalást megkezdték, h ogy tu dnál ük mio­idius vivend'it kell szerezni a rendi lielyreálli­ifcására s ehelyett felvetették azokat a kérdése­ket, amelyekben nem egyezhetünk meg. Ben­nem iaz ő eljárásúik a. tétovázás és bizonytalan­ság benyomását keltette, Ök nincsenek tisztá­ban azzal, hogy legalább átmenetileg mit akarnak. Piszichologiailag ón teljesen meg­értem őket. Ök a maximumra irányítják cél­kitűzésűket és a (külpolitikai helyzetet ugy Ítélik ímeg, hogy az antant réglegesen döntött már a mi sorsunk felett. — Az én javaslataimat nyitván azért nem fogadták el, mert (attól féltek, hogy bármi­lyen uj rend rájuk nézve kedvezőtlenül fog imagyarázítlai ni. Tlulkövetelésjekkiel dolgoztak, részben azért, hogy velük iszemben prejudi­fcáeió iné. történjék, részben azért, mert ma­gsuk is, mint minden más politikai tényező, bizonytalanságban vannak a frontról hazaté­rők hangulatával szemben. Senki sem tudja, hogy a (frontról kialakuló uj közvélemény milyen viszonyban lesz a.z uj politikával. — iNem kell azonban, hogy mindez túlságos pesszimizmussal töltse el a magyar közvéle­ményt. A erruii sorsunkról a békekonferencia fog (dönteni és ez nemcsak az antant lesz, (liá­nom az egész semleges külföld. —• iKomoly reményünk van, hogy a béke­tárgyalásokig a szocialista és a demokratikus erők is megerősödnek. Lehetetlennek találom, hogy azok a kulturális etnográfiai és gazdasá­gi szempontok, amelyekre mi álláspontunkat alapitjnk, hatástalanok legyenek a nemzek közi kongresszuson, — Az antantnak százszor is meg kell fon­tolnia, mielőtt elhatározza, Magyarország vlomizálásái. mert ezzel együtt egy uj Balkán veszedelmét idézi fel. Budapest, november 15. Jászi Oszkár nemzetiségi miniszter egy ujságiró előtt a kö­vetkezőiket mondotta: r— Meg vagyok győződve arról, hogy An­glia és Franciaország észre fogja venni, hogy Magyarország atomizáílás'a rájuk nézve sem lenne kedvező megoldás, ezért azt nem is fogja megengedni. A magyar politikának most az a feladta, hogy egyrészről szilárdan megálljon a mi jogaink elvi követelése mel­lett, amely az ország területi és gazdasáigi egységét akarja biztosítani, másrészről azon­ban a közigazgatás és államkormányzat min­den más terén példaadóan meg kell mutat­a magyarságnak az az elhatározása, amelv­in i, hogy lojális és hátsó gondolat nélkül való lyell mi a régi feudális Magyarországot meg akarjuk szüntetni. — A szászdk által a kormányhoz benyúj­tott memorandumra vonatkozóan a miniszter a következőiket mndotta: — A szászokkal' és németekkel teljes egyet értésben vágyunk. Ök önrendelkezési jogot kénnek, die a,,sértetlen integritósu magyar ál­lamon belül és ép ezért nincs és nem is 'lehet semmi akadálya annak, hogy teljes kulturá­lis és politikai szabadságukat biztosítsuk. — A tót kérdésre vonatkozóan és a tót nem zeti tanáccsal folytatott előzetes tárgyalások ráf Jászi ezeket mondotta: — Ami. a tót kérdést illeti, körülbelül ugyanaz a helyzet, mint a románoknál. A tót (kérdést az önálló cseh államalakulat kompli­kálja. A cseh törekvésekkel: a tót kérdés olyan problémává vált, amelyet csak a nemzetközi békekonferencia tud eldönteni. Érintkezésben vagyunk a tót nemzeti tanáccsal, most is tár­gyalok egyik kiküldöttjükkel, de be kell valla­nom «— sajnos — nagyon kétségesnek tartom, sikerülni fog-e megegyezni velük az ellenté­tes kérdésekben. Természetes azonban, hogy minden megoldásnak, a legprovizórikusabb jellegűnek ts, előfeltétele az, hogy a cseh csa­patok Magyarország területéről kivonuljanak Ha ezt teljesitik, akkár a mi részünkről a ro­mánoknak felajáriott kereteken beijü létre­jöhet a megegyezés a tótokkai. — A (kormány átvette a turócszentmártoni nemzeti tanács kiküldöttjének, dr. Fábri Pál­nak kézéből a tót nemzeti tanács üzenetét, a mely a maga részéről hozzájárul ehez a kí­vánsághoz, de az imperiumoj a tótlakta terü­leteken teljesen magának követeli. Arad, november 15. Goldis László egy aradi uj sági ró előtt a következőket mondotta: — A wiilsoni elveknek most érvényesü­niök ''kell Az egy nyelvet beszélő, nemzetek­nek együvé kell tartozníok. Ezért Wilson üze­netét is ugy magyarázzuk, ahogy magyaráz­ni egyáltalán lehet: Erdély leszakad Magyar ország testéről. Erdélyben a románok több­ségben vannak. Ez a terület tehát nem tar­tozhatik máshoz, mint Romániához. Ahol ro­máinöki vannak többségben, az román föld. Miután Erdély ilyen terület, logikus, hogy Romániához kei tartoznia. De nemcsak Er­délynek, hanem Magyarország 'mindama te­rületiéinek -is, amelyeken román többség la­kik. A magyaroknak, székelyeknek és szá­szoknak e területeken teljes önrendelkezést joguk lesz. Arad például a román területen is magyar város maradna, magyar főispánnal, elöljárósággal és hivatalnoki karral. — Romániához nem akarunk fentaftás nél­kül csatlakozni. Először fel akarjuk őket emel ni magunkhoz és addig bizonyos önkormány­zati joggal tartjuk magunkat tőlük távol. Egyébként, hogy ez az önkormányzat Végle­ges lesz-e, hogy Magyarországhoz valami nexus fog-e bennünket kötni, azt a béketár­gyalás döntheti el. Nagyváradról jelentik: A Pester Lloyd tudósítója néhány román politikussal (beszél­getést folytatott, akik kijelentették, hogy a jövőben Magyarországgal minden közösséget meg alkarnak szalkitani, főképen azért, mert attól félnek, ihogy Magyarország mai helyze­te mellett meni az eloláhositás, hanem az él­ni agyarositás következik be, miután a ma­gyar és román nép kuluirnivója (közt a ma­gyarság javára nagy differencia van. Kijelen­tették azt is, hogy Erdélyben a (közigazgatási szolgálatra továbbra is meg akarják tarta­ni a magyarokat, mert a románoknak ma még nincs elegendő számú intelligens embe­rük a hivatali teendők ellátására. Abból sem csinálnak titkot, hogy Erdélyben a románok nem fogják megtűrni a zsidókat és arra fog­ják kényszeríteni őket, hogy költözzenek Magyarországra. Jellemző e nacionálista és fedualis poli­tikusokra, hogy (Buza Barna földmivelésügyi: miniszternek a földbirtokok parcellázására vo iratkozó nyilatkozatát eltitkolják a román nép előtt. E politikusak a nagybirtokosok, a román egyházi birtokok, a bankigazgatók és ügyvédek uralmát akarják fentartani. Ngyváradi román körökben azt a hírt terjesztik, hogy- a román csapatok nyolc na­pén belül bevonulnak és Biharmegyében és Nagyváradon átveszik a közigazgatást. Kolozsvárról jelentik: Az aradi tárgyalá­sok meghiúsulásának hire nagy csalódást keltett a lakosság (között. A magyar nemzeti tanács ma délután ülésre gyűlt össze. Apáthy István és Vincze Sándor beszámolt az aradi tárgyalások eredményéről Bizakodó közléseket tettek a jövőre vonatkozólag. Rá­mutattak arra, hogy az egésiz román kérdést a békekonferencián fogják eldönteni és annalk a reményüknek adtak (kifejezést, hogy Ma­gyarország igazságos ügye végül diadalmas­kodni fog. Mindkét szónok kijelentéseit nagy tetszéssel és megnyugvással fogadták. A román nemzeti tanács ma este teljes ülést tartott, amelyet bizalmasnak nyilvání­tották. Kolozsvárott teljes a rend. A perifériák­ról érkezett jelentések megnyugtatóak. Kó­mán osztagokat nem jeleztek, Az egyes határközségekben tevő román elöcsapatak ismét visszavonultak. 1 t £

Next

/
Oldalképek
Tartalom