Délmagyarország, 1918. november (7. évfolyam, 261-289. szám)

1918-11-15 / 275. szám

Szeged, 1918, november 15. DÉLMAG YABOBSZÁQ 5 , R szegedi kereskedők nagygyűlése. (Saját tudósítónktól.) A szegedi kereske­dők csütörtökön este nagygyűlést tartottak a Tisza-szálló nagytermében. Szeged kereskedői közül mintegy kétszázötvenen jelentek meg a gyűlésen, amely méljóságteljcsen és zavarta­lanabbul folyt le, mint a legutóbbi kereskedő­gyűlés. Szász ÍErnő az ülés .megnyitása előtt jelentette, hogy a Lloyd • ikoresíkedelain tisztá­ivá naik megbízásúiból kiküldött 12 tagú bizott­ság az ülést előkészítette és az elnöklésre Aczél1 Gézát, jegyzőül Sohweiger Miksát aján­lotta. Aczél Gáza az uj világrendet szive egész melegével köszönti, mert szerinte, a kereske­delem eleme a szabadság, létfeltétele pedig a szabad kereskedelem. A nagygyűlést szervez­kedésre hívták egybe, tömörülésre és nem ön­célok szolgálatára. A kereskedők tömörülésé­nek célja csak Magyarorzsiág érdekeinek elő­mozdítása lehet, cz pedig feltételezi azt, hogy ne rombolni, hainain építeni akarjunk. Tömö­rülni kell a kereskedőknek • a közhatalom tá­mogatására, bármily párthoz tartoztak is az egyesek a múltban.' Egy cél legyen a szegedi kereskedők előtt: vállvetve dolgozni az uj Magyarország jövője érdekében. Vadász Aurél visszapillantást vetett a há­ború pusztításaira. Amikor a világ úgyszól­ván rommá lett, kötelessége mindenkinek egyéni érdekeit félretenni és dolgozni a köz­érdekéért. A kereskedőkre különösén áll ez most, akik predesztinálva vannak arra, hogy dolgozzanak, mindenben részt vegyenek. A legsürgősebb most az, hogy csatlakozzanak a Nemzeti Tanácshoz. A kiküldött 12 tagú bi­zottság által kidolgozott határozati javasla­tot a következőkben ajánlja elfogadásra: 1. (Mondja ki a szegedi kereskedők nagy­gyűlése, hogy teljes erejével csatlakozik a Nemzeti Tanácshoz ós az annak kebeléből ala­kult kormányt nehéz munkájában fentartá.s nélkül támogatja. 2, (Határozza el, hogy megalakítja a keres­kedők 24 tagból álló tanácsát, amely tanács hivatva lesz a kereskedelem és fogyasztás ér­dekeit egyaránt a rendelkezésére álló minden eszközzel előmozdítani és a Szegedi Nemzeti Tanácsiba delegálandó 3 tagja által a meglé­vő összes érdekképviseletek ós kereskedelmi, közintézmények ellenőrzését gyakorolni. 8. ÍKivánaitosnak tartja, a nagygyűlés, hogy a megalakítandó tanács utján a szegedi iparosok tanácsával minden Szeged közgaz­dasági ügyeit érintő kérdésekben együttesein járjon el és az iparos tanáccsal lépjen azon­nal érintkezésire. 4. Kimondja a nagygyűlés, hogy a hábo­rú folytán elszegényedett kereskedőket, keres­kedelmi tisztviselőket és alkalmazottakat se­gélyezi és megbízza a raódozatdk kidolgozásá­val a kereskedők tanácsát, 5. Mondja ki a nagygyűlés, hogy törhe­tetlen hive a magyar népköztársaság megala­kításának, felszólítja az összes kereskedőket, hogy lépjenek be az ujirányzat politikai párt­jaiba s vegyék ki részüket az uj Magyaror­szág megalapozásában. A határozati javaslatot a nagygyűlés za­jos lelkesedéssel egyhangúlag elfogadta. Wimmer iPűlöp az előterjesztéssel kapcso­latban felhívja a kereskedők figyelmét a jö^ vő nagy munkáira. Ezt az irányzatot szerinte feltétlenül támogatni kell. Azonban a keres­kedők tanácsának tudnia kell, hogy a jövő­bein mik lesznek a teendőik. A tanácsnak dol­gozni és nem politizálni, kell. Minden módon a kereskedők és iparosok érdekeit kell szol­galmi. A felosztásra kerülő nagy katonai rak­tárak (készletei, az anyagok -beszerzése, bizto­sítása stb. mind oly fontos kérdések, amelye­ket, a tanácsnak meg kell ragadnia. Az itt .megjelent kortársak mindi demokraták, azok is voltak, ő m-aga is egyike volt az elsőknek, akik rámutattak arra, hogy az uj irányzatot követni kell. Ennek dacára félrevonul, mint a régi (keretek hive és így semmi szerepet, nem kiván. Azonban az uj vezetők legyenek tisztá­ban azzal, hogy a régi, sok évi gyakorlati ta­pasztalatokkal ibiró értékes kereskedőkre, azok tudására az uj érában is szükség van, ha a múltban más politikai elveket vallottak is. Az uj vezetőkkel a régieknek, is egy a né­zetük és ez az, hogy az. ujvilágrend közepett is Magyarország boldogulásáért kell vállvet­ve küzdenünk. Bach Jenő nem szólalt volna fel, azonban erre Wimmer provokálta. Egyetért vele, hogy karöltve kell a kereskedőknek -dolgozni, azt. azonban, hogy ne politizálja,naik túlsókat, vagy hogy a politikától visszavonuljanak, nem fogadja el. A kereskedőknek -ki (kell lép­ni a régi rendszerből. Szegyén az, hogy a ke­reskedőknek soha se;m volt önálló politikai nézetük. [Eszközül használták föl őket és soha nem volt. a (kereskedőknek olyan faktoruk, a ki gerincesem vezette volna őket. Egyeseket szép szavaklkai, másokat erőszakkal hallgat­tatták cl. A mostani rendszer szabad megnyil­vánulását örömmel üdvözli. A kereskedőknek becsülettel kéli dolgozni és becsületesen gon­dolkozni. (Nagy éljenzés.) A köztársaságba olyan szellemet kell belevinni, hogy ne csak (magadnak, hanem a kőznék is (hasznára tud­junk lenni .minden munkánkba. A kereskedők ne engedjék magukat egyes potentátoktól ve­zettetni, akiket, a kormápy vagy más-ok akar­nak a kereskedők -nyákéba varrni, de minden kartársat meg kell becsülni, aki a vezetésre, irányitásra hivatott. Pálfy Dániel elismeri, hogy fáj -a régi em­bereket- elejteni, -azonban az uj. világrend ezt •megköveteli. A régi -rendszer és azok hívei mindig -meghamisították a közvéleményt,. Most -nemcsak a kereskedők szabadultaik f-el, hanem felszabadultak az összes, eddigi el­nyomottak, akik sziníén követelni fogják az uj rendszert. Ezért szükséges, hogy a. régi ve­zérük álljanak félre, mert ők voltaik az okai aninalk, hogy a rettenetes összeomlás -bekövet­kezett. Ha keresztülmentek a tiszti-tó tűzön, ugv szívesen baráti jó érzéssel fogják fogadni a régieket isi az uj táborban. Schweiger Miksa megérti Winmmert, hogy miért óvja a kereskedőket a politizálástól, azért, mert Wimmer sóikat politizált. Kámu­tatott Winuimer vezéri tévedéseire és követel­te, hogy a régi rendszer hívei ne menekülhes­senek felelősség nélkül. Mártírokat azonban nem kíván. Holtzer Dániel a központok megszünteté­sét követeli, a katonai raktárak készleteit pe­dig ne csak a fővárosi kereskedők (között osz­szák el, hanem a. vidéki kereskedők igényeit, is vegyék figyelembe. A kereskedők tanácsá­nak segíteni kell azon, hogy a kereskedőiknek jövedelmük, ahhoz való forrásuk legyen, mi­vel különben az, uj terhes -adózásnak eleget tenni (nem tudnak. Kéri a jelenlevőket, hogy a Nemzeti Tanácsot, eszmékkel és életrevaló öt­letekkel támogassák. Szegedet a második ke­reskedelmi központtá kell tenni. (ÉJénk éljen­zés.) Szegő Árpád szerint a kereskedőknek ép­pen az ország érdekében politizálni kell. Ha nagy -.politikusok tévedhettek, -a kereskedők is ugyanazt tehették politikájukban, Neon tud­ja belátni, hogy miért kell kizárni a régi pár­tök vezetőit. Az egyetértés ezit nem tiiri meg és a tévedéseik megbocsáthatók. Szász (Ernő megnyugtatja Szegőt és a ré­gi irány híveit, hogy a régi embereket nem akarják életűik végéig büntetni, azonban az uj irány győzelmének megerősödéséig szüksé­ges, liogy azok félreálljanak, Aczél Géza ezután felteszi a kérdést, hogy a gyűlés elfogadja-e a határozati javaslatot. A gyűlés a határozati javslatot- elfogadta és 24 tagból álló tanácsot választott. A tanács tagjaiul egyhangúlag a következőket válasz­tották meg: Aczél Géza, Arany Károly, Bach Jenő, Bálás Zoltán, Böröcz Pál, Engel Vilmos Holtzer Dániel, Kardos Mihály, Kriszt Sán­dor, Landesberg Mór, Ottovay Károly, Pálfy Dániel, Patzauer -Sándor, PeternelU -Lajos, Reitzer Lipót, Sás Lajos* Schweiger Miksa, Stauber Mliksa, Szász Ernő, Tóth József, Va­dász Aurél, Vass Jenő, Wellisz Géza és özv. Zinner Imréné. •Szász Ernő indítványára a gyűlés elható rozta, hogy a tanácsot a frontról visszatérő hat kereskedővel még kiegészítik. Miután még dr. Singer István felhívta a kereskedők figyelmét arra, hogy az uj életre lendülő ke­reskedelemmel kapcsolatban a kereskedők el­ső sorban azokat alkalmazzák a tartalékos tisztek és legénység közű', akik a frontról visszatérték, -Aczél Géza az ülést- berekesz­tette. Ki képviselje a szegedi kamarát az Országos Nemzeti Tanácsban. 'Saját tudósítónktól.) A kormánv tudrvta­lovőleg a torradiai,mi átalakulás őszinte hí­veinek legnagyobb örömíme a közelmúlt na­pokban u-gy határozott, (hogy az uj állam­formáról való -döntéssel nem vár addig, amíg az al-kictimányozü gyűlés összeülhet, hanem a Nemzeti Tanácsot kiegészítteti 500 tagura és attól ikér határozatot az uj államformára npzve. A Nemzeti Tanács ez állápon felhívta a különböző -országos testületeiket, hogy de­legálják -képviselőjüket. A szegedi kereske­delmi és iparkamarához a budapesti kama­rától a következő felszólítás érkezett: — A Magvar Nemzeti Tanácsba egy tag •azonnal kiküldendő. A kiküldött neve azonnali közlendői (Kiküldött azonnal induljon Buda­pestre. Ez a sürgöny szerdán délelőtt érkezett. Az elnökség: WimmeA Fülöp, Pálfy Dániel és Weiner Miksa azonnal összeült és ugv döntött, hogy a szegedi kamarai kerület ktéjp­viseiíietétjén Tanelii Sándor titkárt küldik te. Dr. Becsey Károly még szerdán este közölte Whnmerre'. ihogy a szegedi Nemzeti Tanács az elnökség választását helyteleníti és ö azt tartja helyesnek, ha á delegált személyében vialó megállapodás céljából teljes ülést hív­nak össze. A kamara elnöksége csütörtök dél­előtt újból1 megtanácskozta a dolgot és elha­tározta, hegy Garami Ernő kereskedelmi miniszter döntését kéri ki a következő sür­gönyben : — Budapesti kamara felhívott, hogy azonnal nevezzük meg Országos Nemzeti Tanács szombati gyűlésiére képviselőnket El­nökség. mely kamara csatlakozását és uj rend teljes támogatását már ismételten beje­lentette. Wíimmer Fülöp, Weiner Miiiksa és Pálfy Dániel 'képviseletével egyértelműen To­nelli titkárt küldötte ki. A szegedi Nemzett Tanács más megbízott kinevezését kívánja Esetet miniszter ur döntése alá 'bocsátjuk: he­lyesnek minősiti-e itteni tanács beavatkozá­sát. Kérünk utasítást eljárásra. Elnökség. A szegedi Nemzeti Tanács is távirattal fordult a kereskedelmi miniszterhez, akit ar­ra -kért, hogy utasítsa a kamarát határozata megváltoztatására. Azonkívül Magvar Nem­zeti Tanácshoz a következő táviratot intézte: — A szegedi iparkamiara az alkotmá­ny ozó. Nemzeti Tanácsba Toneli titkárt de­legálta. -ez ellen a szegedi Nemzeti Tanács a legélesebben tiltakozik. Tonéli ekszponált munkapártit néni kamara iiközgyül-és, -hanem kamarai elnök jelölte ki, a szegedi munka­párt legprononszirozottabb tagja. A delegálás a szegedi progresszív polgárok és munkások között óriási föliháiborodást kelt. A megbízást és Tonéli tagsági jogát nem ismerjjük -el. a jelölés ténye és módja a demokrácia cs-uffá tétele. Ha a miniszter a kamarát állás-pontjá­nak megváltoztatására fogja utasitaoii, -akkor Szabó Gyula titkárt küldik ki az Országos Nemzeti Tanácsba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom