Délmagyarország, 1918. október (7. évfolyam, 226-259. szám)

1918-10-12 / 237. szám

Szegeid, 1918. október 12. DÉLMAG Y A RORSZÁ G 3 TrockijjaS egy asztalnál. Nem arról az ósztaiiról van szó, amelyre Hcffmáan tábornok rácsapott és amelyen a breszti tekét aláirtak. Egy budapesti kávéházi sarókaszrairóí van szo csupán, :;mc;ynéi az első orosz for­radalom utáni .i dókáén néhányszor, mint csöndes vendég helyet foglaltam és ennél az asztalnál ott ült Trookij is, akkor még név­telen, vándorló orosz száműzött, aki nyugati bolyongásai .közben fölkereste Budapestet és fölkereste annak a kis kerek asztalnak a tát sas ágát is, amely részben a hivő áhítatá­val részben a tiszta ész kritikájával hall­gatta az uj gnosztikus filozófia apjának, Bchmitt Jenő Henriknek akadémikus fejtege­téseit. Ez a K.;s társaság azóta a viliág mini­den részébe szé. szóródott, mint egykoron a minden nyelveken tanító apostolok. Egyikük, a magyar bölcsészet legna­gyobb reménysége, ragyogó elme és lobogó életkedv: örökre elhamvadva pihen az om­szki foglyok temetőjében, drága Zalai Béla. többé nem beszél nagykörúti éjszakákon az össöes filozófiai megismierésék szintéziséről. Egy másik, elégedetlen! ia fönnálló rendetlen­séggel szemben, ma kcmofly és céltudatos ta­nítója az embereknek és rajongó hivője ia szabad jövőnek. Egv harmadik, a nyomor és szenvedés minden vizeit megúszva, ima egy vidéki város nyárspolgári csöndjében gyere­keket nevet és Miiisizuickat hizlal. Volt ott köl­tő. sz«#sz, szervezett munkás, csavargó é& ott volt közöttük ő is, Trockij -Miklós, egy másik társával, akiről annyit tudtam, hogy bádogossegéd. Ennél a kávéházi asztalinál az Akadémia mellett nem volt tekintély^.azaz hogy mégis, Sclhmiítt Jenő Henrikre esküdtek néhányan, fanatikus, hívei, a Ónosig uj -tanának aposto­lai, de ezek között nem volt Trockij. ő mint érdeklődő és kritikus ülFiT"megismerés böl­cseltének asztalánál. Megvállom, nem emlékezem világosan reá. A Sohrmtt mester szürke denevérköpe­nyege, .amelyet .panyókára vetve viselt szög­letes, szikár vállán, vesékig ható tekintete, amelyben a rajongás és szellőm liidéroe lo­bogott, Zalai Bála dionysosi nevetése, ironi­kus mosolya mélyen lelkembe vésődtek, de Trockij földi alakjából csak annyi maradt meg emlékezetemben, hogy meglehetősen hallgatag volt, hogv németül beszélt, hogy sötét .ruháfvIseTt, ennyi az egész.--Hiszen én akkor éis velem együtt mindenki, akik oitt voltak, esiaik -annyit tudtunk, hogy ember,­hogy orosz, hogv gondolkozó és hogy van egy messze, forrongó hazája, egv távoli,- ver­gődő népe, atrtelynelk .sorsán virraszt, töp­reng 'hosszú éjszakákon. Schmitt Jenő asztalánál, miután a filozó­fiai előadáson- túlestünk, miután a fiatalos energiáktól duzzadó mester újra meg újra föJápitette Mikii szemeink ellőtt az isten-em­beri öntudat filozófiájának tökéletesre csiszolt kri&tálypalo-táját, gyakran áttértünk az örök­ké változó lés zavaros élet aktuális kérdé­seire is. Egyszer az erőszak politikájáról volt szó. Schmitt A Napból olllviasott valami at­rocitást (éppen és lángoló meggyőződéssel fej­tette ki a szabad, öntudatos szellemek vilá­gának eljövetelét, -amelyben az erőszak lehe­tetlenné válik. ! Ekkor az orosz diák, aki ima milliók sor­sának kormányrúd ja mellett ül, odafordult Sdimilthez és sajátos iróniilkuis hangján meg­kérdezte tőle; Mester, melyik van magasabb eillmeniziióham Ön sízenilnt, RaSzkolnikov -Ro­dion vagy Bonaparte Napóleon? Mindnyájan érdeklődve fordultunk fölé­jük, kivált engem, a kezdő irót izgatott ez a váratlan és vallóban lényegbevágó kérdés. A Iliin is zc-tt fiatal életemnek, a lelkiismeret nagy prob'éfmáival viaskodtam, egy Ibsen, előadá­son, vasárnap délután, .a Foiiies1 Caprieeban hevesen összetűztem egy ismeretlen diákkal, aki értelmetlennek találta Soiluesis mester -sorsát és Mada-i lakótársam -a fejeimhez akar­ta -vágni. az öreg Károlyi bibliát, amiért Nietzsche Zaratlhusztrájával keltem és feküd­tem. Schmitt Jenő nem jött zavarba a hir­telen! kérdésre, egv .pillanatra se, az ő .szikla­szilárd hangján azonnal és kategorikusan vá­laszolt : — Természetes, ugyebár, hegy Raszkolni­kov magasabb rendű dimenziók embere. mint Napóleon? Ez a korzikai egy önkényes és akaratos rabló volt, megengedem, fejlettebb formában, mint az ősi ragadozók, de Rasz­kolniikov, ciz öntu-dat és gondolat .hőse, aki azonban még nem jutott ej abba a szférába, amelyben az isteni öntudat világosságánál az ember többé nem törekszik másra, mint a tiszta megismerésre ... Schmitt mester elérkezett a gnózishoz, helyben volt, patakzottak ajkáról az eszmék, de Trockij gondolata már -másutt járt akkor, valaholl a Dosztojevszkij nagy, .végtelennek tetsző szarmata síksága, a havas és véres orosz puszták fölött ... • i Akkor este elkísértem őket, de egy kiii­vánsi utca sarkánál elkelszcintek. A fiatat-' cm bei, akit bádogossegéonek mondottak es ö. Nem tudtam, hogy kis -is voltak tulajdon­képpen. Az egyikről nr»#4 már tudom, hogy kicsoda . . . Akkor csak azt láttam, hogy valaki . . Juhász Gyula. ra következtetnek, hogy Burián állása is meg rendült és -hogy Burián távozik. Bécs, Október 11. Gróf Károlyi Mihály audienciájáról érdemben n.em nyilatkozott, de c-iyan politikus, aki az audiencia után hos­szasan tanácskozott Károlyival, a következő­ket mondotta: — A király nagy figyelemmel hallgatta Károlyit, aki az ország bel- és külpolitikai helyzetérői őszintén és leplezetlenül nyilatko­zott. A király tudja, hogy Magyarországán a .perszonális, unió, az ország önállósága ésl függetlensége nem egy párttöredék jelszava, hanem olyan hatalma? tábor alkarja, amelyet többé nem tehet figyelmen kivül hagyni Ez­ért ajánlotta Károlyi a királynak, hogy csakis olyan kormány képviselheti az ország érde­kében és képviseletében majd a téfcetá-rgya­lusokon Magyarország jogait, amelynek nemi ,..,. . , , xemues. ^ a létjoga, hogy a munkapárti többség ne Bűnhődés éppen .akkor legmélyém) ' , , ' ,, ° . i, i .. ,i - ... , •• . c i whfln heszeil1. mamim a hfton<s7e'W»hh .nipirwnp. rtrenye volt könyvek és eszméik közé fala Rz osztrák válság niegoidása késlelteti a magyar kibontakozást. — A jövő héten folytatódnak a kihallgatások. — A király meghallgatja a radikálisokat és a szocialistákat is. — WekerSe lemondása még nem bizonyos. — Tisza nem vonul vissza a politikától. — 11. Wekerle utódául Budapest, október öt politikust emlegetnek: Windisehgraefz La­jcsit, Szterényit, Wlassfc-sot, Návayt és Pó­pa vics Sándort. Ma különösen sokat beszél­tek Popovics megbizafásáról. Egyébként még. az sem bizonyos, hogy Wekerle lemond, sőt az sem lehetetlen, hogy lemondása esetén a király újból megbízza a íkcnmánya-lakitassál. Bécs, október 11. Báró Wtassics Gyúlta, a főrendiház elnöke ma reggel érkezett Bécs­be és egyenesen a .király tartózkodási he­lyére ment. Az uralkodó délelőtt fogadta ki­hallgatáson. Itteni mértékadó körök .vélemé­nye szerint a mai kihallgatásnak nem . volt döntő fontossága. Beavatott helyen ugy tud­ják, hogy több pártonkívüli radikális és szo­ciáldemokrata politikusnak k.ljhállgatásla van küszöbön. Egyelőre azonban csak Nüvay meg hallgatása bizonyos. Az uralkodó most az osztrák válság megoldásával -van elfoglalva. A többi magyar politikus kihallgatását a fövő hétre várják. Bécs, október 11. Politikai körökben -fel­tűnést keltett, hogy a tegnapi és tegnapelőtti audienciákon, ahol Wilson válaszáról és a monarchiát élénken érdeklő "külpolitikai kér­désekről tárgyaltak, Burián külügyminiszter egyszer sem jelent meg a királynál. Ebből a-r­vébem. beszél, hanem a 'legszélesebb népré­tegek ereje. De ma még erősebb volt — mon­dotta a politikus — a munkapárti befolyás, amely a régi avult rendszerből és konzervatív irányból meríti erejét és ez a világért sem akar a nemzetiségeknek olyan engedménye­ket tenni, hogy azok ne ellenünk, hanem ve­lünk legyenek. —- A munkapárt és Wekerle .most sem akarják elhinni, hogy az antant békedelegá­tusai nem ülnek le velünk egy asztalhoz és csak Károlyi alkalmas arra, hogy Magyaror­szágnak külön követeléseit képviselje, aki maga is a békét -akarja. Bécs, október 11. Beavatott helyen azt az értesülést nyertlék, hogy" Wtassiics Gyula ez idő szerint nem érez hajlandóságot arra. hogy kormányt vállaljon. Bécs, október 11. Wlussics Gyula, a fő­rendiház elnöke, ma délelőtt kihallgatáson je­lent meg a királynál. Félhivataioisiam hangsú­lyozzák, hogy Wlassics kihallgatására We­kerle minisztereinek tett a királynak előter­jesztést. Budapest, október 11. Gróf Károlyi Mi­hály a párt tagjait szombaton dél mán 6 órára bizalmas tanácskozásra hívta össze a függet­lenségi pártkörbe. Budapest, október 11. A Budapesti Tu­dósító jelenti: Egyes lapok gróf Tisza Ist­vánnak a munkapártban tett nyilatkozatának kapcsán azt a koholt hirt terjesztették, mint­ha Tisza kijelentette volna, hogy visszavonul a politikád közélettől. Tisza ilyen, értelmű ki­jelentést 7iefn tett és az egész hir csak célza­tos koholmány. Bécs, október 11. Politikai körökben h-ire járt, hogy a királynak az a manifesztuma, a melyet a legközelebbi napokban várnak, nemcsak az ausztriai népek, hanem Magyar­ország önrendelkezési jogának elismerésére vonatkozólag is nagyfontosságú kijelentéseket fog tartalmazni, Bécs, október 11. Az osztrák politikai válság elérte tetőpontját. A 'királv hotoiap és­holnapután fogadia az osztrák képviselőház huszonnégy tagját, hogv megismerje az egyes pártok nézetét a nemzetek önrendelkezési jo­gáról. Az uj tárgyalások a következő kérdé­sek körül forognak. Az ausztriai népeknek áz önrendelkezési jog elve alapján megadják azt a jogot, hogv általmiilag konstituálják magu­kat. ezenkívül népminiisztér iumot létesítsenek, amelybe az Összes nemzetiségeik béküldenék képviselőiket. Az uj államszövetség Ausztria határain belül létesült, ugy, hogv e tervek szerint az egyes államok között továbbra is közösség maradim fönn.

Next

/
Oldalképek
Tartalom