Délmagyarország, 1918. október (7. évfolyam, 226-259. szám)
1918-10-13 / 239. szám
6 DÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1918. október 13. ülni, a legnagyobb ke'szséggel áfadom neki a helyemet. De az nem megy, amit az urak akarnak, mi nem vagyunk okkupált ország és a liszt urak nem hódítók. Nem kaptam választ. Szavaimnak mindenki helyeselt. A tiszt urak lassankint eltűntek az ablakból. A vonat nemsokára megindult Budapestig most már nyugalmunk volt. De a szegedi Bahnhotkommandánst három nap múlva elcsapták. Nem hiszem, hogy azért, mert engem nem tudott kikiabálni a helyemről és a Kovács Mórnak szán! őrség lekésett. K. S. Skizzék. t • AÍPFASSIONATA. — Dorothy Eyre. — Az ó,j egymás után vonta fej ezüst csillagait az ég mélységesen .kék boltozatára, mibor egyedül kimentem a pusztaságba, hogy találkozzam a kedvesemmel. Oly sokáig vártam a néma csöndben, de semmi ébresztő hang nem jött felém az egyedül való ürességből ma éjjelig. Messzire vándoroltam a hang felé. mely erre visszhangzott a kiszáradt föveny-lengepen át 1 l-mk-^p-ppr, A föld rezgett közeledtére s könnyű szellő lengette a hajam, amint fürgén jött. -a fövenyen át. tj mellettem volt. Némán emeltem rá szemeimet- « abban a bosszú, sóvárgó tekintetben különös dolgoknak, a bomálvos múltban való együtt éléseknek emlékei tárultak' elénk s én megértettem: miért hallottam őt kiáltani a nagy egyedülvalóságból ... ti. ENG'E&ZrTEÍLft ALDOKAT. — Doris L. M aehinnon, — ÍA rövid ut a folyóig az istálló udvaron át van, tul a tanyai majorságon. Ha az egész nton szaladsz, oda érhetsz öt nerc alatt — vagy bét aüatt, az eleséseket is beleszámítva. Diccon rendszerint szaladt s rendesen bét nerc kellett neki. mert. ő mév amolyan kis fin volt. "Ezen a délután teljes tiz perc telt bele: az ember nem nagyon mehet, szaporán akkor, amikor egv nagy fa mozdonyt és egy életnagyságú Teddy-mfcdvét cipel. Diccon a gyalogúton odabotorkált a hidboz és piros mozdonyát és a Teddy-medvét a korláton keresztül beledobta a vizbe. —iNesze, ió Istenke! — szólt.. Nem volt ez valami szándékos áldozat; Ő egyszerűen oda adta az Istennek ezeket a tárgyakat azért, hogy Bahs meg ne haljon. Talán a piros mozdony és Teddy elvonják az Ö cfigyeimét. Diccon kihajolt a korláton. Teddy vádiul forgott, esedező karokkal az örvényben a hid alatt, mig el nem sülyedt, megtelve vízzel és megfullad tan; a piros mozdony lefelé .keringett a folyón nagy gyorsasággal. Ezeket a tárgyakat Diccon lobban szeretje minden más játékszerénél. Most. hogy végük volt: hirtelen az életének kimondhatatlan ' ürességét érezte. De Istennek nem kellenek fél ajándékok; csakis a legdrágább engesztelheti ki öt, semmi más, — tudjuk, hogy ez Kain miatt van. Haza ment a kis fin a nedves réten át. Már napok óta esett az eső s a csalánok 'borzasztóan illatoztak. Azon tűnődött, varion Teddy el in tett-e már az égbe. Maga elé képzelte az Égnek avanv padlózatát és Teddvt. amint a, gyümölcsökkel megrakott Élét Fája alatt pl. mialatt kis angyalkák játszadoznak vele. Most már talán égy kis arany matrózkalapot visel ós- kicsinyke szárnyai nőnek; egy jó Teddy csakis ilyen lelhetett. Természetesen borzasztóan boldog. Nehezebb volt már elképzelni a farnozdonynak az átváltozását. , * Az orvos autóia, még itt volt. Diccon bement a lakásuk aj.taián. Nem vólf sehol senki. A ház csendes volt, nagyon csendes. Aztá.n hirtelen az ápolónőre bukkant. Nagyiban sírdogált, elfúló zokogással. -— Oh. Diccon úrfi! — szólt. Ebből megtudta, hogy Babs meghalt, vége, van . .. Angolból: Zsoldos Benő. \ Beszélgessünk. festőiskolát nyit FORGÓ MIHÁLY festőművész műkedvelők részére, valamint akadémiai előkészítő. Beiratkozni lehet d.e. 10-12-ig, d. u. 2-5-ig a művész kiállításán. Széchenyi-tér 7. A fahonvéd: Bégen tűnődöm már azon, hogy a világ nem egyéb, mint egy nagy színpad, amelyen szerepelni szoktak az emberek. Én: Osak az -a baj, hogy ezen a nagy színpadon több a rossz, mint a jó szereplő és nagyon sokan csak azért szerepelnek folytonosan rajta, hogy kopni indult nevüket forgalomba tartsák. A fahonvéd: Az eszközökben persze nem válogatnak és ha azt látják ma, hogy amit tegnap ócsároltak, kiadósnak mutatkozik dicsérni, torkukszakadtából kiáltják a vivátot. Én: A legnagyobb művészet: az alkalmazkodási képesség. Néha gyomor kell hozzá, de ha teli leibet « gyomor, akkor nem igen válogatós. A fahonvéd: Aztán meg a gyomornak nincs is lelkiismerete. Sok olyan embert ismerek, akiknek szintén nincsen és azt hiszem, hogy ezeknek nem romlik meg az idegrendszerük Én: .Mint azoknak, akiknek nem kellene és mégis naphosszat, várakoznak a zsírra, vagy miegymásra. A fahonvéd: Nem mindenkinek kellene várakoznia, aki beáll a tömegbe. De Kát a magyar szereti a tömegeié®! ós boldog, ha törheti magát. Én: Az élet eléggé megtöpi, csuk azokat nem. akik a mások zsírján híznák és a falatból is üzletet csinálnak, A fahonvéd: Majdnem minden üzlet. És a legdusab üzlet, egy szédítő mosoly, vagy tekintet. Ennek van ma. ára. Én: Rohanvást halad a divat, akárcsak az idő. És tegnap mé<r a kék róka volt a divat, ma meg a fehér róka az uralkodó planéta. !"A fahonvéd: És rendszerint a. különféle színi" rókákat két lábon járó rókák veszik. Én: Akiknek megengedik a viszonyaik. És rendszerint galamboknak veszik, akiket a megbúvó helyeken lénes mézzel szokás etetni. A fahonvéd: Otthon meg mással . . . Az embert nz Isten a. salát kénére teremtette, csoda-e hát, ha néha. Istennek képzeli magát az ember, -aki szintén felruházza még a liem liliomokat is. fin: Minden farsangnak megvan a mag a 'difié és minden páváskodásnak vége szokott lenni mint a: mindenféle szerelemnek. A falumvéd: A hahómnak is vége lesz Lengyel Menyhért első drámáiban kiáltozott; nem volt puszta irodalom és merő művészet, a magyar élet, a budapesti élet, a vidéki élet mélységeiből zokogott és dübörgött tol. Ezért az a szenvedélyes ellenkezés, az az idegenkedő, mert nagyon is elevenen érintett tiltakozás amely az Akadémiától a Budapesti Hírlapig fogadta. Mondom, közben uj erők támadtak és ezek között a legerősebb, a legmagyarabb, a legkülönb: IMóriez Zsigmond, aki ugy jött, olyan izmos készséggel,-olyan nálunk akkoriban szokatlan munkakedvvel és gazdagsággal, a nagy epikusokra emlékeztető koncepciókkal és a legnagyobb mesterékhez hasonló emberlátó és sorsábrázoló biztossággal, hogy előtte csakhamar meg kellett hódolnia minden irányzatnak, régieknek, ujaknak egyaránt. Móricz Zsigmond magyarsága és művészete mondjuk csak. hogy magyar művészete a Nyugatnak Ady Endre lírája mellett a legnagyobb értókét és Sikerét jelentette. Mert a folyóirat lektorának, Osvát Ernőnek, e nagyon eleven érdeklődésű és nagyon lelkesen kutató felfedezőnek jóvoltából sok problematikus tehetség és érték is érvényesült, ha nem is az irodalomban és a közönségnél, de mindenesetre a Nyugat eléggé arisztokratikus hasábjain. A Nyugat idővel maga köré vonta az uj irodalom majdnem minden valamirevaló nevét. Voltak, akik csak éppen hogy a névjegyüket adták le Ignotusék (lapjában, mint Molnár Eerente, Lakatos László, Bródy Sándor, Kabos Ede, voltak, akik állandó irói lettek, Babits (Mihálytól kezdve egészen mondjuk. Havas Gyuláig. Van néhány előkelő értékeket jelző irói név, amely csak a Nyugat révén lelt ismertté és kedvessé néhányunk számára, akik a divaton tul önmagáért szeretjük a gondolat ós forma mindennél komolyabb ós fontosahb játékait. íme egynéhány ezek közül: Szabó Dezső, Laczkó Géza, Fiist Milán, Nagy Zoltán, Lányi Sarolta, Földi Mihály neve. Osvát Ernő, aki a leginkább kritikusi hajlandóságú ós törekvésű ember a Nyugatnál, e folyóirat fönnállása óta alig irt mindössze sen néhány sort, azt is csillag alatt., Babits Mihályra biváu föl az irodalmi amatőrök figyelmét. Kosztolányi és Karinthy, bár nincsenek az állandó munkatársak (között, időnkint egy kis üde szint és változatot hoztak' a lapba, mig Schöpfiin Aladár és Babits Mihály a Gyulai Pál szellemétől áthatott 'esi a modern tudás és izlés magaslatán álló kritikát. képviselték a Nyugat önvédelmi harcaiban. Ami a lap külső történetét illeti, kezdetben és jó sokáig Hatvány Lajos áldozatkészsége tartotta fönn a modern irodalom e legjelentősebb orgánumát, majd később a maga erejéből is virulni, terjedni, sőt hódítani kezdett Osváték reviije, amely egy idő óta az uj Magyarország politikai és gazdasági .kérdéseivel -fis 'fog lalkozik. Ignotus a vezér ebben is. de ón ugy látom, a magyar perzekutor" kritikai elleni (hadjáratában több szerencséje és igazsága volt, mint a német mélyítés dolgában. De ez már egy más lapra tartozik. a 'Nyugat, mint irodalmi törekvés elérte oél.iát és ma már az ő lezárt eredményeit, is döngetni kezdi 'Cgy uj fiatalság, egy más célkitűzés, egy friss akarat, a Máé! SOMLO MOR és SZILASI tűzifa szén- és bognár- "ffl gT fakereskedő SZEGED, Pári^i-körut 35. szám. Interurbán 146. 41 Ajánlanak waggononkint bármely vasúti állomásra szállítva, a a kocsigyártó-iparhoz tartozó összes faanyagokat u. m.: kőris-, akác- és szilfarönköf, kőris- és bükkfa kerékfalpaf, kőris- és akáeküllöt bükkhasitványf, gömőblyü nyirfarudaf, ökörjármokat és gazdasági faárukat, u. m. kaszanyél, favilla és nyirfaseprüf. Kicsinybeni eladás helybeli telepükön. Gyors, ponfos és előzékeny kiszolgálás! Ajánlatokkal szívesen szolgálunk! • / ' 'ú-ÁiV'-LC c -' vxfr (ff^/ •du'fivv vekjgv mwwmmi „ -lm