Délmagyarország, 1918. október (7. évfolyam, 226-259. szám)

1918-10-02 / 227. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1918. október 2. Hussarek a helyzetről. — A reichsrat ülése. —• Ferdinánd király szereplését. Azt hiszik, most már elérkezett az ideje annak, hogy a közvéleményt felvilágosítsák arról, hogy a bolgár király a szövetségi hűségig mégszegte. Elég tisztázottnak látják a helyzetet, hogy megállapítsák, hogy) Ferdinánd király egy percig sem vojt Mallnovval ellenkező véleményen és az áilamsinyben jelentékeny szerepe vol t. Lnkov, Radev és Liacsev, akik Szafonikiban az antant feltételeit elfogadták, az ő bizalmas emberei voltak. Bécsi félhivatalos magyarázat Bulgária magatartásáról. Bécs, október 1. Vezető külpolitikai körökben tegnap még reménykedtek abban, hogy a szobranje ülésén Radoszlavovnak sikerülni fog az antant által Bulgáriának szabott súlyos feltételek miatt a békét még gondolatban is elutasítani és hogy megtudják majd" akadályozni, hogy Malinov fegyverszüneti kérésének további következményei legyenek. Ugyanekkor azonban megállapították, hogy a Szalonikiba küldött bolgár megbízottak, az antant feltételeinek elfogadása mellett, megkötötték a fegyverszünetet és igy Malinov befejezett tény elé állította a nemzetgyűlést. Bécsi diplomáciai körökben tartanak attól, hogy az elnapolás csak taktikai okokból töitént, hogy Malinov időt nyerjen, aki arra is számit, hogy a bolgár nemzetgyűlést pénteken újból befejezett tények elé állítja, hacsak némileg is sikerül neki az antant feltételeit összeegyeztetni Bulgária érdekeivel. A bolgárok olyan békét kötnek, amilyet kapnak. Bécs, október 1. Jólértesült körökben bizonyosak abban, hegy Malinovnak a szobranje szabad kezet ad tervei keresztülviteléhez. Ezért számolni kell azzal, hogy a bolgárok valószínűleg olyan bék^t fognak kötni az antanttal, amilyet tudnak. A* antant minden föltételét elfogadta Bulgária Párís, október 1. A Reuter-ügynökség jelenti hivatalosan: Miután Bulgária minden feltételt elfogadott, Macedóniában beszüntették az ellenségeskedést. (M. T. I.) t Francia lapvélcméno^k Bulgária lépésérői Genf, október 1. A Havas-ügynökség jelenti Szalonikiből: A bolgároknak engedélyezett fegyverszünet tartamát Franchez tábornok szándékosan elhallgatta, mert a három bolgár megbízottnak Szófiába jelentést kell küdeiiie. A párisi sajtó nem győzi dicsérni Radev bolgár követet, akinek köszönhető, hogy Szalonikiban olyan gyorsan ment végbe a fegyverszüneti tárgyalás. A francia szociáldemokrata sajtó Bulgária magatartásáról a 'lege 'cdcdkozóbb hangon ir. Míg a Baiaille azt mondja, hogy Bulgáriának az Ítéletet mint egy elfogott gonosztevőnek, a börtönben kell megvárnia, minden fegyverét, vasutját és hadieszközét ki kell szolgáltatnia, Sembat a Humanitéban nagyon fél a következményektől, amit előidézhet Bulgária lépése a bolgárok, szerbek és görögök között. Ha a népek szövetsége fennállana, akkor igazságosan lehetne ítélkezni, igy azonban a szövetségeseknek^arra kell törekedni, hogy Szerbia és Görögország követeléseit összíhangba hozzák a bolgárok követeléseivel. Bécs, október 1. Az osztrák képviselőház több heti nyári szünet után ma tartotta első ülését. Az összes pártok majdnem kivétel nélkül megjelentek. A nagyközönség soraiban volt Fürstemberg ,Miksa herceg, az osztrák urakháza elnöke, Vilmos császár benső híve. A pártok tegnapi értekezletükön elhatározták, hogy a mai ülésen csak a miniszterelnök beszédét hallgatják meg, azután az ülést szerdára elnapolják. Az ülés nem nagy rendben folyt le. A csehek, akik előbb azt híresztelték, hogy tüntetően távolmaradnak, majdnem teljes számban megjelentek és folytdmá közbeszólásokkal zavarták a miniszterelnö'köt beszédében. A csehek bizonyára a harcterekről érkező híreken felbátorodva, olyan közbeszólásokat tettek a mai ülésen, amelyekre senki sem emlékszik még ebben a viharokhoz szokott népparíameri(tjien sem, A csehek éles közbeszólásai elhangzottak anélkül, hogy az elnök, végy a német képviselők csak kissé is leintették voMü őket. Huszarek beszéde közben a csehek folyton közbekiáltották:! El Németországtól! A mikor a délszláv kérdés, 'Bosznia-Hercegovina ügye került szóba, a csehek és délszlávok dühösen közbekiáltottak: — Mit keresett Tisza Boszniában? TfSza véreb! Megállapítható, hogy Huszarek beszéde különösebb hatás nélkül hangzott el. A németek. akik láthatóan lehangolt lelkiállapotban voltak, csak lanyhán és ritkán fejezték ki tetszésüket. Az ülés azzal végződött, hogy Gross elnök megállapította a holnapi ülés napirendjét. Az ülésről szóló részletes tudósítás a következő : Gross elnök megnyitó beszéde után Hussarek miniszterelnök állott fel szólásra. Részletes felvilágosítást adott az általános helyzetről. Többek között ezeket mondotta: — Bulgária fegyverszünete kétsélenül komoly'helyzetet teremtett délkeleten a monarchia számára is. Ez a helyzet azonban egyáltalán nem válságos. Németországgal együttesen haladéktalanul megtettük a szükséges és nagyarányú katonai intézkedéseket. Ezek most folyamatban vannak és illetékes helyről nyert értesülésem szerint kijelenthetem, hogy mindent megtettünk, amivel biztosithatjuk a Balkánon a dolgok ránk nézve kedvező fejlődését. (Helyeslés a baloldalon.) Ezen a fronton is vállvetve harcolnak csapataink a németekkel. A csehek közbekiáltanak: El Németországtól! A miniszterelnök ezután aztí fejtegette, hogy a monarchia több ízben tett komoly lépést a béke érdekében — mondotta Husisarek — bizonyos ménfékbén már megvárt az egyet értés, főképpen abban az irányban, hogy az annak idején elkövetkező békekötéstől valamennyi fél nem supán a hadiállapot megszűnését kívánja, hanem a béke állandó biztosítását is. Ehez az alapgondolathoz hozzá kellene kapcsolni a külügyminiszter javaslatában foglaltakat, amelyekre támaszkodva olyan megállapodásokat volna szükséges előkészíteni, amiket egy, vagy más formában végre mégis meg kell állapítani még a háború folyamán. Ennek az órája is fog ütni. Viharos kiáltások a sebeknél: Ütni fog a mi óránk. Hussarek folytatta: Mi mindenkor hajlandók vagyunk a kiengesztelődésre és az igazságosságra. A miniszterelnök ezután a lengyel kérdésre tér át. Ez a legaktuálisabb kérdés, mondotta. Lengyelország azon az uton van, hogy mint független tényező, rendezkedjék be Európa politikai életében. Tudjuk, hogy Lengyelországban hatalmas áramlatok vannak, amelyek a függetlenség gondolatát a monarchiához való szoros happsofm formájában akarják megvalósítani. Netn veheti rossz néven senki Ausztriától, ha ezekkel a töekvésekkel rokonszenvezik és ezeknek az útját egyengetni igyekszik. A hódifás gondolatának leghalványabb árnyalata ép oly távol van tőlünk', mint a rábeszélés kísérlete. Hussarek ezután a délszláv kérdéssel foglalkozik Bosznia-Hercegovina helyzete is azok közé a kérdések közé tartozik, amelyeknek a megoldását má rmost a legnagyobb gondossággal és figyelemmel kell előkésziteni. Mi ezt az országot továbbra is meg akarjuk és fogjuk tartani, mint a monarchia egyik részét. Bosznia-Hercegovina nem vált sem Ausztriának, sem Magyarországnak részévé, de birodalmi tartomány sem lett belőle, ami egyébként-a dualizmus rendszere meífett nem is volt lehetséges. Integrális és elválaszthatatlan részévé lett Ausztria-Magyarországnak és közjogilag mégis meghatározatlan! semleges valami maradt. Ebben a dologban is teljes világosságot és tartós rendezést 'kívánunk. Ennek a módszerére nézve meg kell állapodnunk. Távol van" tőlünk, hogy ezt a jogot feladjuk, vagy elceréljük, esetleg má>sutű elérhető kompenzációik reménységeért, Mindenekelőtt a szóbajövő kérdések rendezésénél a jogos kívánság és érdek legyen az irányadó. Itt is az önrendelkezési jog alapján kifejlődött együttműködéssel és egyetértéssel lehet eredményt elérni. Ezzel természetesen egyelőre csak .a keretet adtuk meg, a melybe a különféle népeket lehet beilleszteni. Ehhez a kerethez azonban feltétlenül ragaszkodnunk kell. Nekünk az osztrák érdeker ket kell figyelembe vennünk. Nagyon sok osztrák munkát fordítottunk e terület fejlesztésére. Sok drága osztrák vért ontottunk megvéde'mezésére, semhogy könnyen lemondanánk róluk. Senki sem kényszeríthet bennünket arra, hogy jogainkról iefnondjunk, ezt a kérdést csak tárgyalások utján rendezhetjük, a tárgyalásokon védeni fogjuk álláspontunkat és azt érvényesíteni is tudjuk. Hussarek beszéde további; részében belpolitikai kérdéekkel, majd élelmezési ügyekkel foglalkozott. Kijelentette, hogy Ausztriának, hiányát elsősorban Magyarön'szág fogja fedezni. A nagyar kormány — mondotta — köszönetet érdemel azért, hogy elvileg késznek nyilatkozott arra, hogy Ausztriát a lehetőséghez képest ellássa és emellett azt kívánja, hogy Ausztria annak idejéén az iparcikkek kicserélésénél különösen a magyar mezőgazdaság részére nélkülözhetetlen tárgyakat bocsásson rendelkezésre. flloskovifz József ÉPÜLET-ÜVEGES SZEGED, VITÉZ-UTCA 21. Minden üveges szakmába vágó munkát vállalok.