Délmagyarország, 1918. október (7. évfolyam, 226-259. szám)

1918-10-09 / 233. szám

f&eged, 1918. október 9. DÉLMAGYARÖR8ZÁG 3 R király szegedi látogatásának előkészítése. (Saját tudósítónktól.) A királyt pár sze­gcdi látogatásának határideje mindig jobtan közeleg és mindinkább bizonyossá válik, hogy a kirAlv tényleg meglátogatja az Aliökl ifl­vátosát. Mint megírtuk már, a látogatás ide­jét október hó harmincadikában állapította •tneg a kabinetiroda, közvetítésével az ural­kodó. aki a látogatás' programjának megálla­pításába n maga is tevékeny részt vesz. A királylátogatás előkészítése ügyében kedden délo.őtt ujabb értekezlet volt dr. Ke­lemen Béla főispánnál. Az értekezletet! meg­jelent dir. Somogyi Szilveszter polgármester is. dr. Szalay József rendőrfőkapitány és a városi tanácsnak csaknem valamennyi tag­ja, valamint még néhány meghívott. Hosszas vita után az értekezlet megállapította a ki­rálylátogatás programját. Ennek gerince ter­mészetesen a programnak imár ismertetett része, amely szerint délelőtt lesz az uj, mo­dern városi közkórház alapkőletételt ünnep­sége a Csongrádi-sugáruti vámház melletti területen, 'ahol az uj közkárházat majd föl­épitik, délután pedig a Széchenyi-téren a rokkant katonák javára nagyszabású népün­nepélyt tartanak. A közbeeső időben fognak lezajlani a tisztelgések, ebéd és audienciák. A városok küldöttségét a program szerint egyszerre fogadná az uralkodó és egyszerre tisztelegnének az egyházfők is. Ennek azon­ban komoly akadályai vannak' és nem lehe­tetlen. hogy a különböző egyházfőket külön­külön' fogadja a felség. Megjelenik a királylátogatás ünnepére a csanádi róm. kath. egyházmegye püspöke, dr. Gkittfelder Gyula i.s, aki a klérussal fog tisz­telegni a felség előtt. Döntött az értekezlet a fogadtatások sorrendjének megállapítása kérdésében fis. Azonban ugy a döntés, mint a program még nem végleges, mert hiszen ahhoz Károly király hozzájárulása is szük­séges. Dr. Kelemen Béla főispán értesülésünk szerint szerdán vagy csütörtökön Budapestre utazik, hogy a királylátogatás programját1 véglegezhesse és elintézhesse a függőben le­vő ügyeket. Mint értesülünk, e hó 19-iike táján már Szegedre érkezik az udvari fogatok és egyéb szükséges kqllékek első része. Ezt követőleg természetesen megkezdődik az udvartartás kellékeinek szállítása, igy a konyhai'beren­dezés és fölszerelés és megkezdik a Ksss­szálloda földszinti helyiségeinek átalakítását is. ahol a király szegedi tartózkodásának ide­je alatt lakni fog. A főispáni hivatal már ér­tesítette a szomszédos törvényhatóságokat arról, hogy Szeged királylátogatás! ünnepén kiküldöttekkel képviseltethetik magukat. Ed­dig mintegy négy város jelentette be, hogy részt vesz Szeged király-ünnepén. Valószí­nűleg megjelenik Szegeden a királylátogatás alkalmából gróf Széchenyi Miiklós nagyvá­radi róm. kath. püspök is. A király — mint megírtuk már — nagy kísérettel érkezik meg Szegedre harmincadi­kán. A király kíséretében lesz értesülésünk szerint báró Szterényi József kereskedelmi miniszter is, akt a szegedi királylátogatás ügyében tevékeny szerepet visz. A látogatás előkészítése külsőségekben is lázasan folyik Szegeden. Már hozzákezd­tek néhány utca kövezéséhez és a városház épületének átfestéséhez és kijavításához. Ezt a munkát a jövő héten előreláthatólag be is fejezik már. . ké uj és uj intézmények után 'siró Szeged, •nem mozdult renyhe tunyaságából, hogy a sa­ját érdekében is előmozdítsa a gyánvállalat mielőbbi 'létesítését, egy százhuszezres város erkölcsi súlyával. Hi'szen csak arról van szó, hogy — ha tovább tart a háború — nyolcszáz hadiözvegy kenyérihez jusson, ,ha pedig (be­fejeződik most, kereseti lehetőséget biztosít­son nyolcszáz hazatérő munkásnak, akik négy éven keresztül védték a 'hazát. Mert — és itt jön az egész ügy csattanója, — Schorrék • már erősen rsondolkoznak azon, hogy az egész intézményt elviszik Szeged­ről olyan helyre, ahol fölismerik annak óriási jelentőségét, hogy mit jelent egy város éle­tében: a gyár. Hát ezért nem lesz • Szegeden , textil­gyár. . i (sj POLITIKAI HÍREK. —< Budapesti tudósítónk teleíonjelentése. ~~ (Gróf Zichy Aladár Bécsben.) Gróf Zi­chy Aladár, a Mfély személye körüli mi­niszter kedden este Budapestről! visszauta­zott Bécsbe. (Wekerle, Károlyi Mihály, Andrássy, Apponyi és Tisza a királynál.) Gróf Károlyi Mihály és gróf Apponyi Albert szerdán Bécs­be utaznak. Csütörtökön vatőszinüeh kihall­gatáson jelennek meg a királynál. Wekerle Sándor míin is z terein ök kedden este féli 10 órakor 'Bécsbe utazott. Szerdán fogadja a király. Wiekerte előterjesztésiére a (király al­kalmasint kihallgatáson fogadja a magyar politikai pártok vezéreit. Tisza .és Andrássy kedden este Bécsbe ufaztak és nyilván már. szerdán jelebnek meg a király előtt. Boris király Bulgária jövőjéről Szófia, október 8. Boris király szomba­ton, este meghívta az összes minisztereiket vacsorára. A király beszédet tartott és töb­bek között ezeket mondta: — Súlyos idők következnek most. ami­dőn a döntő jelentőségű események korsza­ka és a haza oly nyomasztó föladatot tett a 9 vállamra. Én azonban nem félek, mert hí­zom népem jövőjében. Én teljesen azonosí­tom magamat a demokratikus bolgüj nép­pel. A haza veszélyben van, de elpuszulni nem fog. A bolgár hadsereg leszerelése Bécs, október 8. Ideérkezett jelentés sze­rint tegnap francia és angol tiszteket láttak Szófiában. Hir szerint a. bolgár hadsereg le­szereléséről tanácskoztak a bolgár lt ad vezető­séggel. A török kormány lemondott? Stockholm, október 8. A Socialdetnokra­ten állítólag biztos forrásból azt az értösii­llést kapta, ho;|v az egész török kormány lemondott. Óráját és ékszereit javíttassa elsőrangú óra- és ékszer­üzletemben. Szolid á ra k : Órákban és ékszerekben nagy raktár. v.v. FI5CHEBK. .v.v Korzó-kávéház mellett. Egy szegedi gyáralapitás szomorú története. — Aliért nem lesz textilgyára Szegednek. — (Saját tudósítónktól.) Évek óta nagy a ipanasz Szegeden, hogy nincsen a viszonyok­nak megfelelő közgazdaságunk, nincsen ipa­runk és kereskedelmünk, de különösen nin­csen gyáriparunk. Pedig — ezt belátják már ia szegedi torony allján is, — az élénk köz­gazdasági étet, de különösen, a gyáripar na­gyon fontos dolog, fontosabb még a lakosság nagy számánál is. Közeli Temesvár hatalmas türtetése, dus sikerei és erőteljes, mondhatni 'rohamos fejlődése meggyőző erővel hatottak iSzeged hatóságára, hogy a gyáripar fejlesz­tése nemcsak elsőrangú nemzeti, hanem első­rangú városi érdek is. Mégis, mit látunk? (Szeged áll mereven, szilárdul, egy helyben, ahol állott öt esztendővel ezelőtt. Holott köz­bejött a háborús pénzbőség és az országban •sok. száz egészséges és nagy vállalkozás tó­dult a gyáripar terén is. Még Szegedet is azzal a reménnyel kecsegtették, hogy egész jsar nagy vállalkozást hoznak ide: valóra vál­tani aZ élhez fűzött reményeket, de a gyakor­lati élet mégis miiedig meggyőzőbb erővel kezeli bizonyítgatni, hogy tévedtünk, mert •sohasem, vagy csak nagyon hosszú idő muT­dáin fogunk tudni oda eljutni, ahova más, élel­mesebb várolsck könnyedén jutnak. Hogy miért van ez. az fog: kiviláglani ebből a szo­morú történetből: Maguk a történeti előzmények nagy­részt Ismereteseik. Annakidején részletesen beszámolt róla a Délmagyarország, bogy Schorr Ottó szegedi páltokagyáros, aki je­lenleg katonai szolgálatot teljesít és negy­•Venhatos főhadnagy, Romániában, a (legfel­sőbb katonai parancsnokság jóváhagyásával megvásárolta az Első Romániai Textil Kötő ős Szövőgyár összes gépeit és teljes béren-, dezését. A gyártelep egyike volt a legna­gyobbaknak Romániában, — amig ki nem tört a háború és a telep üzemben volt, nyolc­száz munkással dolgozott, ugyanennyi mun­kással: fog majd dolgozni Magyarországon is. Mert a megvásárolt berendezést Schorr — ugyancsak a katonai1 hatóságok jóváha­gyásával — elszállíttatta Szegedre. Az volt ugyanis a terve, hogy a gyártelepet itt fogja .majd 'berendezhetni — és még a háború ideje alatt üzembe is helyeztetni, Ha keli. majd építeni fognak neki megfelelő helyiséget, — katonai segéderővel. Éz volt a terv. A há­ború alatt ugyanis a gyár a katonaságnak dolgozott volna. Azonban egy kis baj tör­tént. Kiderült, hogv a katonaság vagy nem tud, vagy nem akar az építkezéshez meg­felelő számú munkást biztosítani, ami nélkül •az építkezést megkezdeni nem lehet. Meg­történhet ugyanis katonai segítség nélkül, hogy az építési munkát váratlanul! félbe kell szakítani, esetleg évekre is. Az alatt aztán a drága gépek állanak becsomagolva, kitéve a romlás és pusztulás veszedelmének. Emel­lett pedig a gépeikbe és építkezésbe már be­fektetett pénz kaniatozat'.anul hever éveken keresztül, ami viszont ,a gyártási évek első részét terhelné meg túlságosan, ugy, hogy a gyár kénytelen lenen drágán dolgozni, Szó­val az építkezés gondolatáról le kellett mon­dani. (Maradt tehát a végső megoldás: alkal­mas helyiséget keresni, amelyben mér most be lelhetne rendezkedni és amelyben igy rö­vid időn belül meg lehetne a munkát kezdeni. Hosszas keresés után Schorrék meg is találták ezt a szükséges helyiséget. Ez a Ti­sza-pályaudvaron áll és a baja __ mindössze annyi, hogy kincstári tulajdon. A dohánybe­váltó hivatal helyiségéről lenne ugyanis szó, amelyet Sohorék hajlandók lbnnénék kibé­relni, vagy örökáron megvásárolni. Most eb­ben az irányban indultak trieg a tárgyalások, amelyek azonban nagyon kevés sikerrel ke­csegtetnék. ismervén az állam nehézkes, kon­zervatív gondolkozását. „Holott arra az épü­letre most vajmi kevés szükség van és na­gyon könnyű lenne azt egy kisebb raktár­helyiséggel pótolni. A város pedig, az örök-

Next

/
Oldalképek
Tartalom