Délmagyarország, 1918. október (7. évfolyam, 226-259. szám)
1918-10-09 / 233. szám
f&eged, 1918. október 9. DÉLMAGYARÖR8ZÁG 3 R király szegedi látogatásának előkészítése. (Saját tudósítónktól.) A királyt pár szegcdi látogatásának határideje mindig jobtan közeleg és mindinkább bizonyossá válik, hogy a kirAlv tényleg meglátogatja az Aliökl iflvátosát. Mint megírtuk már, a látogatás idejét október hó harmincadikában állapította •tneg a kabinetiroda, közvetítésével az uralkodó. aki a látogatás' programjának megállapításába n maga is tevékeny részt vesz. A királylátogatás előkészítése ügyében kedden délo.őtt ujabb értekezlet volt dr. Kelemen Béla főispánnál. Az értekezletet! megjelent dir. Somogyi Szilveszter polgármester is. dr. Szalay József rendőrfőkapitány és a városi tanácsnak csaknem valamennyi tagja, valamint még néhány meghívott. Hosszas vita után az értekezlet megállapította a királylátogatás programját. Ennek gerince természetesen a programnak imár ismertetett része, amely szerint délelőtt lesz az uj, modern városi közkórház alapkőletételt ünnepsége a Csongrádi-sugáruti vámház melletti területen, 'ahol az uj közkárházat majd fölépitik, délután pedig a Széchenyi-téren a rokkant katonák javára nagyszabású népünnepélyt tartanak. A közbeeső időben fognak lezajlani a tisztelgések, ebéd és audienciák. A városok küldöttségét a program szerint egyszerre fogadná az uralkodó és egyszerre tisztelegnének az egyházfők is. Ennek azonban komoly akadályai vannak' és nem lehetetlen. hogy a különböző egyházfőket különkülön' fogadja a felség. Megjelenik a királylátogatás ünnepére a csanádi róm. kath. egyházmegye püspöke, dr. Gkittfelder Gyula i.s, aki a klérussal fog tisztelegni a felség előtt. Döntött az értekezlet a fogadtatások sorrendjének megállapítása kérdésében fis. Azonban ugy a döntés, mint a program még nem végleges, mert hiszen ahhoz Károly király hozzájárulása is szükséges. Dr. Kelemen Béla főispán értesülésünk szerint szerdán vagy csütörtökön Budapestre utazik, hogy a királylátogatás programját1 véglegezhesse és elintézhesse a függőben levő ügyeket. Mint értesülünk, e hó 19-iike táján már Szegedre érkezik az udvari fogatok és egyéb szükséges kqllékek első része. Ezt követőleg természetesen megkezdődik az udvartartás kellékeinek szállítása, igy a konyhai'berendezés és fölszerelés és megkezdik a Ksssszálloda földszinti helyiségeinek átalakítását is. ahol a király szegedi tartózkodásának ideje alatt lakni fog. A főispáni hivatal már értesítette a szomszédos törvényhatóságokat arról, hogy Szeged királylátogatás! ünnepén kiküldöttekkel képviseltethetik magukat. Eddig mintegy négy város jelentette be, hogy részt vesz Szeged király-ünnepén. Valószínűleg megjelenik Szegeden a királylátogatás alkalmából gróf Széchenyi Miiklós nagyváradi róm. kath. püspök is. A király — mint megírtuk már — nagy kísérettel érkezik meg Szegedre harmincadikán. A király kíséretében lesz értesülésünk szerint báró Szterényi József kereskedelmi miniszter is, akt a szegedi királylátogatás ügyében tevékeny szerepet visz. A látogatás előkészítése külsőségekben is lázasan folyik Szegeden. Már hozzákezdtek néhány utca kövezéséhez és a városház épületének átfestéséhez és kijavításához. Ezt a munkát a jövő héten előreláthatólag be is fejezik már. . ké uj és uj intézmények után 'siró Szeged, •nem mozdult renyhe tunyaságából, hogy a saját érdekében is előmozdítsa a gyánvállalat mielőbbi 'létesítését, egy százhuszezres város erkölcsi súlyával. Hi'szen csak arról van szó, hogy — ha tovább tart a háború — nyolcszáz hadiözvegy kenyérihez jusson, ,ha pedig (befejeződik most, kereseti lehetőséget biztosítson nyolcszáz hazatérő munkásnak, akik négy éven keresztül védték a 'hazát. Mert — és itt jön az egész ügy csattanója, — Schorrék • már erősen rsondolkoznak azon, hogy az egész intézményt elviszik Szegedről olyan helyre, ahol fölismerik annak óriási jelentőségét, hogy mit jelent egy város életében: a gyár. Hát ezért nem lesz • Szegeden , textilgyár. . i (sj POLITIKAI HÍREK. —< Budapesti tudósítónk teleíonjelentése. ~~ (Gróf Zichy Aladár Bécsben.) Gróf Zichy Aladár, a Mfély személye körüli miniszter kedden este Budapestről! visszautazott Bécsbe. (Wekerle, Károlyi Mihály, Andrássy, Apponyi és Tisza a királynál.) Gróf Károlyi Mihály és gróf Apponyi Albert szerdán Bécsbe utaznak. Csütörtökön vatőszinüeh kihallgatáson jelennek meg a királynál. Wekerle Sándor míin is z terein ök kedden este féli 10 órakor 'Bécsbe utazott. Szerdán fogadja a király. Wiekerte előterjesztésiére a (király alkalmasint kihallgatáson fogadja a magyar politikai pártok vezéreit. Tisza .és Andrássy kedden este Bécsbe ufaztak és nyilván már. szerdán jelebnek meg a király előtt. Boris király Bulgária jövőjéről Szófia, október 8. Boris király szombaton, este meghívta az összes minisztereiket vacsorára. A király beszédet tartott és többek között ezeket mondta: — Súlyos idők következnek most. amidőn a döntő jelentőségű események korszaka és a haza oly nyomasztó föladatot tett a 9 vállamra. Én azonban nem félek, mert hízom népem jövőjében. Én teljesen azonosítom magamat a demokratikus bolgüj néppel. A haza veszélyben van, de elpuszulni nem fog. A bolgár hadsereg leszerelése Bécs, október 8. Ideérkezett jelentés szerint tegnap francia és angol tiszteket láttak Szófiában. Hir szerint a. bolgár hadsereg leszereléséről tanácskoztak a bolgár lt ad vezetőséggel. A török kormány lemondott? Stockholm, október 8. A Socialdetnokraten állítólag biztos forrásból azt az értösiillést kapta, ho;|v az egész török kormány lemondott. Óráját és ékszereit javíttassa elsőrangú óra- és ékszerüzletemben. Szolid á ra k : Órákban és ékszerekben nagy raktár. v.v. FI5CHEBK. .v.v Korzó-kávéház mellett. Egy szegedi gyáralapitás szomorú története. — Aliért nem lesz textilgyára Szegednek. — (Saját tudósítónktól.) Évek óta nagy a ipanasz Szegeden, hogy nincsen a viszonyoknak megfelelő közgazdaságunk, nincsen iparunk és kereskedelmünk, de különösen nincsen gyáriparunk. Pedig — ezt belátják már ia szegedi torony allján is, — az élénk közgazdasági étet, de különösen, a gyáripar nagyon fontos dolog, fontosabb még a lakosság nagy számánál is. Közeli Temesvár hatalmas türtetése, dus sikerei és erőteljes, mondhatni 'rohamos fejlődése meggyőző erővel hatottak iSzeged hatóságára, hogy a gyáripar fejlesztése nemcsak elsőrangú nemzeti, hanem elsőrangú városi érdek is. Mégis, mit látunk? (Szeged áll mereven, szilárdul, egy helyben, ahol állott öt esztendővel ezelőtt. Holott közbejött a háborús pénzbőség és az országban •sok. száz egészséges és nagy vállalkozás tódult a gyáripar terén is. Még Szegedet is azzal a reménnyel kecsegtették, hogy egész jsar nagy vállalkozást hoznak ide: valóra váltani aZ élhez fűzött reményeket, de a gyakorlati élet mégis miiedig meggyőzőbb erővel kezeli bizonyítgatni, hogy tévedtünk, mert •sohasem, vagy csak nagyon hosszú idő muTdáin fogunk tudni oda eljutni, ahova más, élelmesebb várolsck könnyedén jutnak. Hogy miért van ez. az fog: kiviláglani ebből a szomorú történetből: Maguk a történeti előzmények nagyrészt Ismereteseik. Annakidején részletesen beszámolt róla a Délmagyarország, bogy Schorr Ottó szegedi páltokagyáros, aki jelenleg katonai szolgálatot teljesít és negy•Venhatos főhadnagy, Romániában, a (legfelsőbb katonai parancsnokság jóváhagyásával megvásárolta az Első Romániai Textil Kötő ős Szövőgyár összes gépeit és teljes béren-, dezését. A gyártelep egyike volt a legnagyobbaknak Romániában, — amig ki nem tört a háború és a telep üzemben volt, nyolcszáz munkással dolgozott, ugyanennyi munkással: fog majd dolgozni Magyarországon is. Mert a megvásárolt berendezést Schorr — ugyancsak a katonai1 hatóságok jóváhagyásával — elszállíttatta Szegedre. Az volt ugyanis a terve, hogy a gyártelepet itt fogja .majd 'berendezhetni — és még a háború ideje alatt üzembe is helyeztetni, Ha keli. majd építeni fognak neki megfelelő helyiséget, — katonai segéderővel. Éz volt a terv. A háború alatt ugyanis a gyár a katonaságnak dolgozott volna. Azonban egy kis baj történt. Kiderült, hogv a katonaság vagy nem tud, vagy nem akar az építkezéshez megfelelő számú munkást biztosítani, ami nélkül •az építkezést megkezdeni nem lehet. Megtörténhet ugyanis katonai segítség nélkül, hogy az építési munkát váratlanul! félbe kell szakítani, esetleg évekre is. Az alatt aztán a drága gépek állanak becsomagolva, kitéve a romlás és pusztulás veszedelmének. Emellett pedig a gépeikbe és építkezésbe már befektetett pénz kaniatozat'.anul hever éveken keresztül, ami viszont ,a gyártási évek első részét terhelné meg túlságosan, ugy, hogy a gyár kénytelen lenen drágán dolgozni, Szóval az építkezés gondolatáról le kellett mondani. (Maradt tehát a végső megoldás: alkalmas helyiséget keresni, amelyben mér most be lelhetne rendezkedni és amelyben igy rövid időn belül meg lehetne a munkát kezdeni. Hosszas keresés után Schorrék meg is találták ezt a szükséges helyiséget. Ez a Tisza-pályaudvaron áll és a baja __ mindössze annyi, hogy kincstári tulajdon. A dohánybeváltó hivatal helyiségéről lenne ugyanis szó, amelyet Sohorék hajlandók lbnnénék kibérelni, vagy örökáron megvásárolni. Most ebben az irányban indultak trieg a tárgyalások, amelyek azonban nagyon kevés sikerrel kecsegtetnék. ismervén az állam nehézkes, konzervatív gondolkozását. „Holott arra az épületre most vajmi kevés szükség van és nagyon könnyű lenne azt egy kisebb raktárhelyiséggel pótolni. A város pedig, az örök-