Délmagyarország, 1918. október (7. évfolyam, 226-259. szám)

1918-10-08 / 232. szám

(o Bzeged, 1918. október 8. A szegedi szociáldemokrata párt vasárnapi népgyülése. (Saját tndósitótónMól.) A szegedi .szociáldemokrata párt vezetősége liivta vasárnap délután Jiárciin órára gyűlésre a népet, <i közellátás ügyében, A vezetőség négy óra után érkezett, a nép meglelketőseu túvolmalarit; a közellátás ügyéről énlemlegesn nem 'beszéltek. A népgyűlés elnöke mindenekelőtt alkalmat vett magának, hogy a távollevő munkásokat alaposan leszidja, amiért nem érdeklődnek, holott egy közismert polgári -kapar ejtést is kilátásba helyeztek, aki meg is jelent, de miután: látta, hogy itt szónoki babérok nem virulnak, kíséretével csakhamar eltávozott. Pipogyáknak nevezte az elnök a távollétükkel tüntető munkásokat, de aki Nemes elvtárs akadozó és színtelen beszédét végig győzte hallgatással, az inkább előrelátóknak és óvatosaknak mondhatná az elvtársiakat és egyéb elmaradt népeiket, A polgári sajtóba)) százszor elcsépelt szólamokkal próbált hatást elérni a vezérszónok, de bizony az egész hosszadalmas és unalmas ügyiben a kólák közbeszólása volt a legérdekesebb. A demagógia olcsó fogásaival, amelyek a dolgozó és igazán nélkülöző középosztály nyomorúságát, amely már szinte katasztrofális, nem akarják meglátni, ma már nem leibet, legfeljebb szónoki sikereket aratni. Vasárnap délután bizony ez se sikerült. A szegedi közélelmezés, általában a közellátás dolgában semmi konkrét életrevaló gondolatot vagy javaslatot nemi hallottak, akik ott. voltak és a határozati javaslat, amelyet hoztak, csak afféle szeneit viz, amely bizony se árt, se használ, Ha már a. pártnak nincsen megfelelő szónoka, akkor vagy Budapestről importáljanak valakit ilyen alkalomra, vagy padig val'am i polgári észt kérjenek kölcsön, vagy •pedig, a nagy ügy érdekében, hallgassanak. Nem azért mondtuk el ezeket, persze, mintha, mi ellenségei lennénk a munkásságnak, hanem ellenkezőleg: mert féltjük a szociáldemokrácia nagy és szép ügyét a vasárnapihoz hasonló balsikerektől és a tekintélyes pártot az ilyen nagy botlásoktól. A határozati javaslat, amelyet a néptelen népgyűlés elé terjesztettek és amelyet egyhangúlag elfogadtak, a következőképen hangzik: A gyűlés megállapítja, liogy a kormány és közhatóságok az élet szükségleti cikkek igazságos elosztása, körül egyáltalában nem teljesitik kötelességüket, nem védelmezik a fogyasztók érdekeit s hogy főképen nem gondoskodtak mimldezddeig az életszükségleti cikkek szociális áron való forgailombaftiozatáláról. A gyűlés megállapítja, hogy a kormány s közhatóságok az árdrágítókkal és lánckereskedőkkel szemben sem teljesiti kötelességét « ez teszi telhetővé, hogy lelketlen üzérek a megfizietihetetlenségig fölhajtották a közszükségleti cikkek árait. A gyűlés egyúttal megállapítja, liogy a kormány az 1917. évi április 28-án kelt királyi kézirattal ellentétben nemcsak a. választójogi ünnepélyes kormány Ígéretet- szegte meg, ihanem a kéziratban foglalt fokozottabb szociális gondoskodás igéretét is és ehelyett, a dolgozó népesség életét, munkaképességét és egészségét veszélyeztető szociálpolitikai reakciót honosította meg. A szociális gondoskodás elhanyagolása, az élelmezési viszonyok folytonos rosszabbodása lehetetlenné teszi a munkásság megfelelő táplálkozását, aminek következtében a inunkateljesitmóny valamennyi üzemben, a munkások fizikai tejesitőképesséDÉLMAGY ABOHFZ A G gének csökkenése arányában állandóan csökken. A gyűlés az ipari viszonyok alapos ismeretében legkomolyabb határozottsággal figyelmezteti a kormányt s az ipari érdekeltségeket, hogy a hiányos táplálkozás következtében beálló munkateljesitménycsökkenés veszedelembe sodorja az ország ipari és közgazdasági fejlődését. Mindezek figyelembevételével a gyűlés követeli: 1. hogy a kormány gondoskodjék a szükséges élelmiszerek kellő mennyiségű biztosításáról és az élelmiszeradagok fölemeléséről; 2. követeli a gyűlés, liogy az életszükségleti cikkek, élelmiszerek, szén-, ruília- és fehérneniükészlet elsősorban a dolgozó munkások és a szegényebb néposztály számára tartassák fönn és a készletek szociális árakon Berlin, október 7. A Vorwerjz irja a kő- | vetkezőket: A berlini Tápok nagy része a j heíy zeítet tisztán látja: vagy elfogadja Wít- j son a német javaslatot, vagy elutasítja. Ebben az esetben pedig a végső harc következik. élétre-haiálra. De nem ilye>n egyszerű a dolbg. Wilson elnök vegye 'kezébe a béke •helyreáll i'tásáóák kérdését és értesítse a hadviselőket a német kérésről'. Hogy ezt megteszii, magától értetődik. Ez azonban még nem biztosítja azt, hogy Wilson válasza azonnali és föltétlen igen lesz. Wilson ne>m hívhatja össze szövetségeseit ugy, egy konferenciára, hogy azok kötelesek legyenek megjelenni is. Wilson rábeszélheti, vagy lebeszélheti őteét. Hölgy egyiket, vagy másikat teszi-e, azt függővé teheti a német szándékok további tisztázásától. Annál is inkább ál ez, mert a némét hazafias párt a jobboldali sajtóban kiváltványt tett közzé, ameíy a következőket 'tartalmazza; A német hazafias párt nevében ama tárgyalási alapot, amelyet a A franciák szerint Wilson válasza I visszautasító lesz. — „A német békeajánlat nyilt beismerése a vereségnek." — Berlin, október 7. Genfből, jelentik: A Havas-ügynökség írja: Bár a központi hatalmak kormányain'ak békeajánlátát még nem közölték 'hivatalosan, semmi kétség, hogy Ia v(ílé\sz visázautasiti) lesz. Ez az elutasító válasz természetes következménye azoknak az okoknak, amefyek (Németországot erre a lépésre késztették: Ausztria-Magyarország, Németország és Törökország kimerültségének és Bulgária elszakadásának. Azonkívül Németországban belső válság van, amelynek utolsó szímptornája a Hertling-eset volt. A némétbírodaloim vezetői most belátják, hogy győzni nem képesek s meg akarják akadályozni, hogv az ellenség Németországba benyomuljon és /tn'ég-torci'ja az elkövetett jogtalanságot. A békeajánlat nyiilt. bevallása a német vereség-, nek. Német ország Wilson védőszárnyáii aiíá akarja magát helyezni s elfogadja Wílsonnak minden feltételét. De Wilson szeptember ?7-én már kijelentette, hogy a békét nem lehet alkudozásokkal és kouipronüsszumokkail megcsinálni; az egy'edülí kivezető üt a. győzelem. Semleges vélemény az uj kancellár beszédéről Stockholm, október 7. A lapok reménykedve írnak az uj kancellár békés lépéséről j bocsátassauak a munkások rendelkezésére. Követeli a gyűlés, hogy a Los árát szállítsák le, továbbá a lisztet, burgonyát, húst, zsirt, szenet és a többi fontos éleim icükiket a munkások részére kedvezményes áron adják; 3. követeli a népgyűlés, hogy a kormány a legnagyobb. erővel üldözze az árdrágító ipari és mezőgazdasági termelőket ós kereskedőket. —• akikor is, ha azok nagybirtokosak, gyárosok vagy nagykereskedők — és követeljük, hogy az ilyen büntettek elköevtőit az árdrágítás mértékét meghaladó nagy pénzbüntetésekkel és szabadságvesztéssel büntessék; 4. végül követeli a gyüljlós, hogy fölügyelet alatt álló üzemekben dolgozó s a hiányos táplálkozás miatt fizikailag túlerőltetett munkásság munkaidejét kermányhatósági intézkedéssel rövidítsék meg. kormány elfogadni hajlandónak nyilatkozott, a háború eleje óta mutatott gyönge és céltalan politikai vezetés szükséges eredményének tekintjük. A párt most olyan lépéssel találja szemközt magát, amelyét, mint tényt 'kell; elfogadná és a melyen már nem változtathat, azonban szen't kötelességének tartja egész erejével mindent elkövetni, hogy a német népét tudatára ébressze az őt fenyegető veszedelmeknek, melyek abban rejlenek, hogy 'a fegyverszünet által megadná Angliának és 'többi élitenségíeinek akt (a, hőn óhajtott lehetőséget, hogy újból ellássák magukat és ilyen módon védtelíenué tegyék Németországot. Csak akkor sikerülhét tisztességes békét elérni, ha az ellenség belátja, hogy a német nép el van szánva a legnagyobb el lenállásra. Í "7 és kedvezően kkmmenhüiúk a lÚogSámbészéc égt. Főképp a Belgiumra, a keleti békére é'si az orosz, határszéli állásokra vonatkozó fontos megállapításai tétszenek. A stockholmi! Dagbladet rámutat a német szövetségi tanácsban történt hiihetetleni változásokra és kiemeli a német nép nagy önüralmát a belső és külső politikában. Az a kérdés, hogv az antant az ő elbizakodottságában most is süket ma'rad-e a megegyezéses békét kérő félih'ivással szemben. • . A német kormány békejegyzéke Bertin, október 7. A Uí'of/Higynökség jelenti: A német kormánynak a svájci kormány közvetítésével Wilson elnökhöz intézett jegyzéke igy hangziik: ,A német kormány fölkiári az amerikai Egyesült-Államok elnökét, hogv a béke belyreáWítlását vegye kezébe, értesítse a hadviselő államokat erről a kérésről és hívja föl őket, hogv meghatalmazottakat küldjenek ki a tárgyalások, fölvétele céljából'. A német kormány elfogadja az ámeni'kai EgyesültÁl lantok .elnöke által az 1918. január 8-án a kongresszushoz intézett üzenetben és későbbi 'nyilatkozataiban, főleg szeptember 27-ik'i beszédében íöTállifott 'programot a béketárgyalások alapjául. A további vérontás elkerülése céljából a német kormány kéri' az azqnnali fegyverszünet megkötését szárazon, vizén 'és a levegőben. Miksa badetii herceg, birodalmi kancellár. M'int a birodalmi kancellár beszédében már jelezte, Törökország hmkiló lépése küszöbön áll. ' „ A német hazafias párt ismét a béke ellen izgat. — A német szocialisták lapja a helyzetről. —