Délmagyarország, 1918. október (7. évfolyam, 226-259. szám)

1918-10-06 / 231. szám

Sierltesi»§ség: SZEGED, KAFASZ-UTCA 9. SZÁW. A MZErKesxföség telefonja: 305. | ELŐFIZETÉSI ARA: évre 48.— K. negyecévrt 12.— K. fél évre . . 24.— K. egybótiapsa 4.— IC 1 Kgye. .zeni Ára IS fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁ4Z-UTCA 9. SZAflA A kiadóhivatal telefonta; 81. Szégttf, ISIS. VII. évfolyam, 231 szám Vasárnap október 6, Vértanúink. 7,9október 6. A .föld alól, a magyar föld alól A vértanuk szent lelke földalol: E nagy napon, hol emlék s béke leng, A bús bitókra hittel nézzetek! Hittel, reménnyel, mert most kél a nap. Minden napoknál szebb és szabadabb! 'f /I nap, melyért mi vérben esve el, Nyugodtan haltunk ama reggelen. Szemünk nem látta, lelkünk látta csak, Hisz onnan jönnek mind e sugarak; Hisz onnan árad, áj világ felett, Szentháromságunk, mely jövőt teremt: Szabadság minden népnek, aki él S halni tudott egy megváltó hitér, Egyenlőség, hogy Ember ne legyen Mások szabad prédája, becstelen. Testvériség, mely át világokon Kézt fog a kézbe, hisz mind, mind rokon. Ó magyarok, ti élő magyarok, A halhatatlan élet ugy ragyog Rátok, ha az egekbe lobogón Igazság leng a lobogótokon, Az Igazság, mely tegnap még halott, Világ birájaként föltámadott. A népek szent szövetségébe ti Úgy lépjelek, mint Kossuth népei. A föld alól, a magyar föld alól A vértanuk szent lelke igy dalol. juhász Gyula. ÍLj J _I —-L ' L. _> ...í: békebeszéde. Németország is elküldte Wilsonnak a békejegyzéket. - Az ujj német kormány teljesen egyetért Wiison alapeEveivel. - Az ellenség megsemmisítő törekvésével szemben azonban tovább fog harcolni Németország Rendkivfi.fi és általános érdeklődéssel' várták azt a beszédet, amelyet Miksa herceg, az uj német kancellár a birodalmi gyűlés mái ülésén elmondott. Németország hitvallása a héke alapelveiről most, amidőn a központi hátalrn'ak uj 'békelépést tettek, döntő 'súllyal eshetik a serpenyőbe, ha valóban, azon. fordul meg a béke sors'a, mint Wiison hirdette, hogy a viliág népei igazságos, demokratikus és állandó békéhez jusSíinak a most elkövetkezendővel. Az uj német kancellár beszéde ebből a szempontból ugy hangjában, mint tartalmában megfelelt a 'várakozásoknak, bár. hiányzik beíüle a minden kétséget, kizáró határozottság és 'az egész kérdést világosan felölelő részletesség. A beszéd azonban általában, amely természetesen elsősorban Wisonhcz szól, kielégítheti az Egyesüít-Áfaknok elnökét. iNlémetorszag minden fen tartás nélkül csatlakozik Wiison gondolataihoz és .hozzájárul ahhoz, hogy a béketárgyalásokon intézményesen biztosíték minden népnek igazságos, nyugodt és dem. ok r;at ik'u s fejlő dósét. A kancellár azonban rámutatott arra is, hogy Németország nem mint megalázást tűrő fél kiéri a ífcíékét, tehát az ellen'ség megsemmisítő törekvésével szemben tovább fog harcolni jövőjéért. A békebeszédben csak ez az egyetlen kijelentés- emlékeztetett a régi • harcos Németországa, d!e maga a program, amit Miksa herceg az uj német kormányának vallott, történelmi jelentőségű átalakulást jelent a német kormányzati rendszerben. Az uj kancellár békebeszédét és a békével kapcsolatos eseményeket az alábbiakban közöljük: Berlin, október 5. Miksa badeni herceg birodalmi kancellár a következő beszédet tartotta: — A szeptember 30-iki császári rendeletnek megfelelően'a német birodalom politikai vezetését alapvető módon megváltoztatták. A hazája körül legnagyobb érdemeket szerzett gróf Hertling utódaként engem Hívott meg őfelsége a császár a!z uj kormány élére. A most nálunk megvalósított kormányzási mód lényegének felel meg, hogy a birodalmi gyűlésben haladék nélkül kifejtsem a nyilvánosság előtt azokat az alapelveket, amelyek szerint a felelősségteljes nehéz hivatalomat betölteni szándékozom. Ez alapelveket, még mielőtt a birodalmi kancellári ügyek átvételére elhatároztam mfegam, a szövetséges kormányokkal egyetértésben és a többi pártok, vezetőivel a magas Ház előtt már megállapították. Ez alapelvek nem csupán saját politikai hitvallásomat tjartalmazzák, hanem a német népképviselet túlnyomó részének, tehát a német nemzetnek hitvallását is. — Most a birodalmi gyűlés az általános, egyenlő és titkos választójog alapján saját kívánsága szerint állott össze. Csak az a jel, hogy a nép többségének meggyőződését és akaratát tudom mögöttem, adott nekem erőt e súlyos komoly időben, amelyet most élünk, arra, hogy a birodalmi ügyek vezetését vállaljam. Az elhatározást, hogy ezt elfogadtam, különösen megkönnyítette a;z a körülmény, hogy az uj kormányban a munkásság mértékadó bizalmi emberei a birodalom legmagasabb hivatalába jutottak. Amit én ma itt mondok, tehát nem csupán az én és számos munkástársaim nevében, hanem a német nép nevében is mondom. A többségi pártok, amelyekre támaszkodunk, készséget tanúsítanak arra, hogy a népek általános szövetségéhez, tehát mind a gyöngék, mind az erősek egyenjogosuitsága alapján csatlakozzanak. — A sokat vitatott belga kérdésnek megoldását Belgium különösen függetlenségének, mint területi terjedelmének teljes helyreállításában látja. Kártérítési kérdésben is megegyezést akar a program. Az eddig kötött békeszerződések ne legyenek az általános békekötésnek akadályai. Különösen arra törekszik a program, hogy a balti országokban, Litvániában és Lengyelországban széles alapon mielőbb népképviseletek alakuljanak. Az ehhez szükséges előföltételt haladék nélkül előmozdítani igyekszik a polgári közigazgatás fölállitásával. Alkotmányukat és a szomszéd népekhez való viszonyukat az országok önállóan szabályozzák. — A császári szavak jegyében kell a vekető német szövetséges, államnak. Pojroszország politikai intézkedéseinek is meg-