Délmagyarország, 1918. október (7. évfolyam, 226-259. szám)

1918-10-01 / 226. szám

(Szeged, 1918. október 1. -b DÉIIMAGYABORSZÁG -—jj — f\ városi tisztviselők országos szervezkedése Szegeden (Saját tudósítónktól.) A súlyos tanulságokkal járó háború egyetlen társadalmi osztályt sem kényszeritett olyan ellenálliatatian erővel a szervezkedésre, mint a tisztviselő-osztályt. Amikor már minden társadalmi osztály súlyosabb gondok nélkül él. A tisztviselők még mindig nem tudják, hogy miből fognak a hónap huszonhat napján át megélni és hogy milyen ruhában fognak járni, ha az leszakad róluk, amely már négy év óta védi az idők viszontagságától testüket. Szervezkedésük mégis nagyon lassan halad, de vigasztaló, hogy mégis halad. Vasárnap délelőtt szervezetbe tömörültek az ország városi alkalmazottai is, a „Városi Alkalmazottak Országos Szövetsége" cim alatt. Az alakuló közgyűlés Szegeden volt. amely igy székhelyévé vált az ország városi alkalmazottai mozgalmának. A szervezkedés előkészítése alig néhány hetes múltra tekinthet vissza, mégis az ország városi alkalmazottainak kiküldöttei teljesen felkészülve jöttek Szegedre, a szövetség alakuló közgyűlésére. A nagygyűlést vasárnap délelőtt 11 órakor nyitotta meg a városháza közgyűlési termében d'r. Somogyi Szilveszter polgármester. Szeged nevében üdvözölte a szegedi kezdeményezésre megjelent kiküldötteket. A háború terhei, mondta, legnagyobbrészt a közigazgatási tisztviselők vállaira nehezedtek, akik emberfeletti munkát végeztek. Hogy ez csak növelte irányukban a közönség szeretetét és becsülését, az Isten áldását kérte a naggyülés munkájára és a tanácskozást megnyitotta. A polgármester üdvözlő szavaira dr. Hodohay Sándor, Miskolc helyettes polgármestere válaszolt a nagygyűlés nevében megköszönte a polgármester üdvözlő és elismerő szavait, majd Piliich Gyula előadó ismertette a szövetség megalakulásának előzményeit és bejelentette, hogy az ország százharminchét városa közül százhuszonhárom jelentette be csatlakozását a szövetség megalakulásához. Az előzménzek ismertetése után a nagygyűlés egyhangúlag kimondotta a Városi Alkalmazottak Országos Szövetságének megalakulását. Ezután Somogyi Szilveszter polgármester rámutatott néhány szóval a szervezkedés fontosságára és utalt azokra az eredményekre, amelyeket a szervezett munkásság aránylag egész rövid idő alatt elért. Felolvasták ezután az uj szövetség szervezeti és ügyviteli szabályzatát, amelyet Thury László nagyváradi és dr. Hydobay Sándor miskolci kiküldöttek javaslatára egyhangúlag ugy fogadtak el, hogy a szövetség tagjai a városi tisztviselők helyi szervei és egyesületei, amelyek taglétszámuknak megfelelőleg évenkint száz— négyszáz korona tagdíjat fizetnek. Kimondotta a közgyűlés azt is, hogy a városok mint erkölcsi testületek pártoló-tagok lehetnek, legalább 3000 korona alapítási dijnak egy összegben, de legfeljebb tiz részletben való befizetésével. Ezután az elnökválasztásra került a sor. A nagygyűlés egyhangú lelkesedésével megválasztotta elnöknek dr. Somogyi Szilveszter polgármestert, titkárnak Piliich Gyula t. főszámvevőt és pénztárosnak Griiber Andrást. Választottak még ezeken kivül hat társelnököt, kiegészítették a tisztikart és fnegválasztottak egy 24 tagu választmányt, majd élénk vita indult meg a szövetség programmjának ismertetése alkalmával. A rendkívüli kérelmek során progresszív alapon számítandó 2—300 százalékos háborús segélyt kérnek minden városi tisztviselő részére. Ennek 50—70 százalékát még juliusban mint előleget kérik a városoktól folyósítani. Az önköltségi áron igért naturáliák helyett az egyes cikkek kiadását olyan áron kérik, amelyet födözni tudnak, mert az önköltségi árak is túlságosan magasak. Kérik ezenkívül az 50 százalékos lakbérsegély folyósítását és azt, hogy az állam ismerje el a városoknak jogát arra, hogy a rendkívüli munkát rendkívüli jutalommal honorálják. Kérték még az adminisztráció egyszerűsítését, majd kimondta a kongresszus, hogy követelni fogja: az általános fizetésrendezés mielőbbi keresztülvitelét, a IX. fizetési osztály teljes és a többi fizetési osztály utolsó fokozatának törlését, szolgálati pragmatika létesítését, fegyelmi ügyekben nyilvánosan tárgyaló független bíróság létesítését, tisztviselő-jóléti intézmények fölállítását, a nyugdijasok részére háborús segély folyósítását s a városi tanítókkal szemben az államiakkal egyező elbánást. A küldöttek tiszteletére délben a Tiszaszálló nagytermében bankett volt, amelyen dr. Somogyi Szilveszter üdvözölte a város vendégeit, akiknek nevében Czobor Mátyás zalaegerszegi polgármester válaszolt. HÍREK »e»ttKOiiuMki«e*a»SBM*aawt!jnisti Antantjelentések a nyugati fecniről Stockholm, szeptember 30. Az angol vezérkar jelenti 29-én: Több mint 10.000 foglyot ejtettünk és több mint kétszáz ágyút zsákmányoltunk. Angolok és amerikaiák ma reggel St. Quentintől nyugatra támadtak. Az angolok szeptember 27-ik óta 16.000 foglyot szállítottak be. Genf, szeptember 30. A francia vezérkar jelenti 29-én: Ma reggel 5 óra 30 perckor ismét megkezdtük támadásunkat. A, francia csapatok hatalmukba kerítették Somme Py falut. A Fcntane-on Dormoistól északra fekvő magaslatokat elfoglaltuk. Ujabb foglyokat ejtettünk és ágyukat zsákmányoltunk. Az Aillette és az Aisne között tegnap éjjel és ma reggel nyomásunk tovább tartott. London, szeptember 29. A Reuter-ügynökség jelenti: Haig tábornok jelentése: Tegnap a késő esti órákig folytattuk a támadást a Cambrai-arcvonalon, még pedig főképp a harctér északi részén. SaucbieaucMtól északkeletre lévő védelmi állásokban folytatták ezt á hadműveletet és kitűnő munkát végeztek. -Az utászok nagyban támogatták őket ebben, amennyiben a támadás kezdetétől számított négy óránál rövidebb idő alatt az ellenséges tjizérség védekezésének ellenére több hidat vertek az északi csatornán, olyan hidat, a mely elég erős volt a train átvonulására, ugy hogy előmenetelünket minden fennakadás nélkül folytathattuk. E hadműveletek a reggel folyamán az egész harcvonalon kielégítő | eredménnyel folytatódtak. Tízezernél több | foglyot ejtettünk és 200 ágyút zsákmányol' tünk. A brit hadsereg hadműveletei Flandriában a belga sereggel együttesen reggel kezdődtek meg, Tisza jelentést tett a királynak boszniai útjáról Bécs, szeptember 30. Gróf Tisza István vasárnap Bécsben járt, hogy a macedón front eseményei által teremtett uj külpolitikai helyzetről infontoáltassa magát és jelentést tegyen a királynak boszniai útjáról. Közvetlenül megérkezése után gróf Burián közös külügyminiszterrel tanácskozott hosszabban, majd a király tartózkodási helyére utazott és külön kihallgatáson jelent meg. A. kihallgatáson beszámolt azokról a tapasztalatokról, a melyeket Boszniában szerzett és azokról a tanácskozásokról, melyeket a különböző pártok vezéreivel folytatott. Az audiencia további tárgya a külpolitikai helyzet volt. Az audiencia után Tiszát a szállóban meglátogatta báró Spitzmüller közös pénzügyminiszter, akivel több mint egy óra Hosszat tanácskozott a boszniai kérdésről. Tisza még felkereste gróf Wedel bécsi német nagykövetet, akivel szintén hosszasabban tanácskozott, majd este tizenegy órakor visszautazott Budapestre. ooo — Károlyi Mihály fogadtatása. Budapestről jelentik: Károlyi Mihály vasárnap a kolozsvári gyorsvonattal érkezett meg a nyugoti pályaudvarra, melynek peronján nagyszámú közönség, pártjának több képviselőtagja, politikai elvbarátai voltak jelen. Hock János üdvözlőbeszédet intézett pártvezéréhez. A közönség lelkes tüntetést rendezett gróf Károlyi mellett, aki hosszabb beszédet tartóit az egybegyűltekhez — Kitüntetések. Őfelsége az ellenség előtt tanusitott vitéz magatartásuk elismeréséül Repszegi Szőke Pálnak az 5. honv. gyalogezredben a 3. osztályú katonai érdemkeresztet a hadi diszitménnyel és a kardokat adományozta, megparancsolta, hogy az újólagos legfelsőbb dicsérő elismerés — a kardok egyidejű adományozása mellett — tudtul adassék. Törökkanizsai Schulpe Emil hadnagynak a 3. honvéd huszárezredben. Az ellenség előtt teljesített különösen hü szolgálataik elismeréséül a vas érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján adományozta a király Budai' Imre, Marócsik János, Olasz Sándor népfölkelő huszároknak a 3. honvédgyalogezredben, Tóth Lajos és Petrovics József népfölkelőknek az 5. honv. gyalogezredben. Az ellenség előtt tanusitott vitéz magatartásuk elismeréséül az 1. osztályú ezüst vitézségi érmet Heitn József, Ernszt István hadnagyoknak, Turi Péter Nagy Sándor, Bodó István, Antali János tizedeseknek, Péntek Imre szkv.-nek, Peterka Péter népf. őrm.-nek, Halancsek Ferencz, Szalay József őrv.-nek, Szolnoky Ferencz, Varga Lajos, Bakos János, Vilwert Fülöp, Hufas István és Kadai Mihály népf.-nek adományozta a király. — Spitzmüller visszatért Boszniáiul. Bécsből jelentik: Báró Spitzmüller közös pénzügyminiszter boszniai utazásáról szeptember 28-án visszatért. — Szabó Ervin meghalt. A tudománynak és a haladásnak nagy halottja van: Szabó Ervin szociológus, a Fővárosi Könyvtár igazgatója, tegnap hosszú szenvedés után meghalt. Tudós volt, előítéletek nélkül, ahogy csak a kiválasztottak azok, szocialista, pártkeretek nélkül, az igazságnak és a szabadságnak egyik legtisztább jeliemit és legerősebb meggyőződésű harcosa Magyarországon. Könyvei és cikkei a kérlelhetetlen logika ritka fényében tündököltek,, minden s rából egységes vi ágfelfogás kristályos tisztasága csillogott. Egész élete az igazság lázas és rendszeres keresésében telt el, könyvtári csendben és magányban. A szindikalista eszmék egyetlen következetes hirdetője voll nálunk, de a demagógia ösvényére sohase lépett és elveiből senki és semmi kedvéért nem engedett. Legutóbb csúnya hajszát kezdettek ellene szabad szelleme miatt, ő nyugodtan hallgatott és dolgozott tovább, inig a halálos kór" ki nem ütötte kezéből egyetlen fegyverét: a tollat. 0 volt az egyetlen a magyar tudományosság európai nevü képviselői közül, akit az orosz bolsevizmus akadémiája tiszteleti tagjai közé választott. Halála, amely java férfikorában érte, nagy vesztesége a magyarságnak és emberiségnek egyaránt. — A s?egedi lakáshivaíal és a lakáshiány. A lakáshiány Szegeden sem ismeretlen fogalom másfél év óta. De olyan fojtogatóan szomorú viszonyok sohasem voltak a lakásügy terén, mint éppen mostanában. Vannak harctérről hazaérkezett katonák, akik négy évet töltöttek künn a különböző frontokon s amikor végre most hazatértek, nem tudnak a családjukkal hova meghúzódni, mert a kenyérkereső hadbavonulásával kiköltöztek a lakásukból a szülőkhöz az otthonmaradottak, .de most már nem lehet tovább odahaza maradni, hiszen végre otthon van a kenyérkereső, a bútorokat le kell hordani a padlásról. És akkor kiderül, hogy nincsen hova. És a katona azt-kérdi elkeseredve és joggal: • — Hát ezért küzdöttem én négy esztendeig, ez a jutalom, hogy nem tudom hová hajtani a fejemet a családommal ? Ezekre a szomorú és lehetetlen állapotokra való tekintettel dr. Dettre János, a szegedi lakáshivatal vezetője előterjesztést tesz a tanács-