Délmagyarország, 1918. október (7. évfolyam, 226-259. szám)

1918-10-05 / 230. szám

Szeged, 19IS. október 5. DÉLMAGYARORSZAG 7 Iliescu tábornok szerint Románia az antant mellé áll Bern, október 4. A Lappé című íap munkatársa beszélgetést folytatott Iliescu 'román tábornokkal, aki kijelentette, hogy Románia . 500,000 emberrel fog az cmiani, mellé ál\d/ű tavasszal. Boris király elrendelte a hadsereg leszerelését Szófia, október 4. Boris király aláirta az első ukázt amelyben elrendeli a 'hadsereg leszerelését. » A monarchia diplomatái Szófiában maradtak. Bécs, október 4. Az a hír, hogy az osztrák-magyar diplomaták elhagyták Szófiát, nem felel meg a valóságnak. Ferdinánd király elutazott Szófiából Bécs, október 4. Ferdinánd király lemondását a szobranje ülésén nem tűzték na- i pirendre, hanem egyszerűen közölték a tényt. Ferdinánd már etikázott Szófiából és pénteken éjjel Budapesten keresztül a Bécs melletti Eben/halba érkezett, ahol a családja tartózkodik. A németek már nem engedik magukat hátraszorítani London, október 4. A Reuter-ügynökség jelenti az angol főhadiszállásról: A rémetek ellenállása a legutóbbi napokban jelentékenyen erősödött. Nyilvánvaló, hogv a németek most már meg akarnak állani és nem engedik magukat hátraszorítani. Erre mutatnak azok a rendkívül heves harcok, amelyek ezidőszerint folyamatban vannak. Titokzatos interpelláció a román kamarában Bukarest,, október 4. A román sajtó behatóan foglalkozik a bolgár eseményekkel és számol az ott történtek következményeivel. A Steagul, a kormány lapja, mai számában a következőket irja: — Hidegvérrel és nem forró fejje! kell fogadni, azokat az eseményeket, melyek a szomszéd államokban most lejátszódnak. Elég szomorú. tapasztalataink vannak az eípietetí politikával és jól tudjuk, hogy a kormánynak most- tízszer meg kell fontolnia, mielőtt egy sorsdöntő lépésre határozza el magát. A képviselőházban egv interpellációra Marghiloman miniszterelnök a következő választ adta: Vannak ebben az országban olyanok, akik ugv viselkednek, mintha tudatosam tönkre akarnák tenni Romániát. Máskép nem lehet fölfogni, miért folytatják romboló politikájukat. Ha a legkisebb változások is történnek a frontom, a román kávéházi hősök újból tetszelegnek maguknak névelséges hösködéseikkel. Hát a sok szenvedésből és szerencsétlenségből még mindig nem tanult Románia? Uraim! Gondoljanak, amit akarnak. Tegyenek, ahogy akarnak és szavazzanak, ahogy akarnak: én csak egyre kérem Önöket, hogy hallgassanak! 'Hall gassanak, ha Románia helyzetén könnyíteni és sorsán enyhíteni akaruar. A cssz^J uían a szoiatla feliratkozott képviselők letöröltették nevüket és elálltak a szólás jogától. MOZI. oooo URÁNIA MŰSORA: Péntektől-vasárnapíg : „A kivándorló" Herczeg Ferenc színmüve 5 felvonásban. VASS-MOZI MŰSORA: Szombaton és vasárnbp október 5 és 6-án „Brating mérnök titka" bünügyi dráma 4 felvonásban és a „Királynő férje" vígjáték Henny Portennel. * Branting mérnők titka címmel Brúnó Decarlinak, ennek a kitűnő művésznek uj filmjét játsza szombaton és vasárnap a Vassmozi. Ugyanakkor Henri Portennek egy igen bájos és kedves vígjátéka is szimre kerül, a mely méltó kiegészítését fogja képezni a kitűnő műsornak. T{égi világból. * - Szegedi történetek, Irta: Cserzi/ Jtfiháty, 88 ESZTEK RADNÁRA MENT, Igy gondolta, a bujdosó anya s a lelke visszaszólt: Igy lesz. Megöleled, megcsókolod és ő oda buli a te fonnyadt kebledre, hogy először hallgassa az édes anyasziv dobogását. lAmig igy nyugtalankodott az asszony, az anyóka reggelit készített a konyhában. Később amint beszólt, Eszter már indulóban volt. — Hová? —IMék Julis néném, nem birok maradni. — De a Krisztus áldjon meg, iliová mégysz. A nagyságos úrhoz? — A világért se. Mit gondol? Kiverjenek, mint egy dögöt! . . . —• Azért mondom. Elmék a kis erdőbe. Azt mondja, oda szokott járni. — Oda hát — ütött a térdére bizonyság okáért az öreg asszony — de csak ugy tiz óra felé édesem, mikor fölkelnek a kisasszonyok. Mintha virágillat csapta volna meg a munkában megráncosodott arcú parasztaszszonyt, olyan különösen hatott rá a szó: kisasszonyok. Persze, hiszen szépen járatják, nrasan nevelik a fiát, nem is paraszt lányok társaságába való az, hanem urasokéba, akik Telefon 807. V J^SS Telefon 807. ww Mozgó színház. ww Szombaton és vasárnap október 5-én és 6-án Két atfraxciós film! Henny Portén finom vígjátéka A Királynő férje vígjáték 3 részben. Brúnó Decarli szenzációs alakítása Braalin ÜFSÍS lilfta Bünügyi dráma 3 részben. Előadások d. u. 5, 7 és 9 órakor vasárnap d. u. 2 órától kezdve. Jegyek előreválthatók d. u. fél 2-től kezdve. olyanok, mint a galambok, még a földet is megnézik, ahová lépnek. Nem volt maradása Babarczinéiiak. Tűkön ült. .Fölkelt, hogy biz ő megy, neki már nincs nyugta. — Ne haragudjon Julis néném, hjszen tudja . . . Nem mondta tovább, mert ezer meg ezer féle lett volna, mondani való. Mit mondjon: mi az, amit tud; az, amit érez, — persze liogy tudja. nem kell azt mondani Julis néninek. — Hát csak eredj. . . Ráösmersz. Olyan az, szakasztottam mint te voltál. A fák között mintha arany-folyadék szűrődött volna át, gyönge fénnyel ragyogott az őszi nap. A kertben, ahol virágágyak voltak, és szökőkút ontotta magából a szivárvány színében pompázó vizet, itt-amott járt egyegy ember. A fiának semmi hire, semmi nyoma. Elszomorodott. Leült egy padra és várt. Közben elszégyelte magát: ha ezt az ura látná! ... . Sokára egy fiatal ember jött két nyúlánk leánykával, akiken selyem ruha volt. Megdobbant a szive, torka pedig összeszorult, mintha valaki megmarkolta, volna. [Ez az ... Ez az én drága fiam. szaladt át lelkén a gondolat ós önkéntelenül végignézett magán, hogy nincs-e rendetlenül a ruhája. A kendőt is megszorította az álla alatt, az olvasót pedig összefogta a kezén, mintha bele akart volna kapaszkodni. Azután fölkelt; ragyogott a szeme, az arca a boldogságtól. Később feléjük ment, azután meg-megállt, várta a percet, hogy na most- fogja megszólítani ... De csak újra visszahúzódott . . . Mégse . . . Majd vár még. Miért háborgatná! . . . Hadd vigadjon, hadd élvezze magát a selyemruhás kisasszonykákkal óh mert olyan szép, olyan fürge, mint valami aranyhal . . . De csak újra megszólalt belülről az anya. Hiszen az én gyermekem, miért ne szólítsam meg . . . Miért ne halljam a hangját, a beszédét, amit- soha, soha nem hallottam még . . . Újra erőt vett magán, újra csak megindult, hogy oda megy elébe és azt mondja neki: — Zoltán! . . . Gyermekem! . . . Szép, selymes fiam. Te elszakított, rozmaringszál . . . Az ajka már kinyílt, a hang a torkán volt, egy csöpp lelkierőre volt csupán szüksége, hogy megszólaljon. E percben azonban mint mikor vihar jön és letöri a hamvas virágot, ugy jött egy gondolata, mely arra intette az anyát, hogy ne szóljon egy világért se. Még csak meg se közelítse . . . Hová gondolsz az Isten szerelméért! -—szólt az intelem — itt a selyemruhás leányok előtt . akarod megalázni. Itt gyülölteted meg, hogy lám, egy papucsos, egy napégette, ráncosbőrü, szegény parasztasszony az ő udvarlójuk édes anyja. És itt süsd rá a törvénytelenség bélyegét, itt mutass rá ujjal, hogy ez a bűnös szerelem fattyuihajtása, akit mostoha szívvel fogad ember, törvény egyaránt. Nem, ezt nem szabad tenned. Mondj le, ha szereted, az anyai szívnek minden természetadta jogáról, mert ezt a morál követlei tőled. Az erkölcsi törvény, melyet a szeretet alapit a szivekben. Lehanyatlott a két karja, nem szólt, csak nézett utánuk, mint a gyermek a pillangó után, akinek szorongó' érzés támad kicsi szive körül. Folyt köv, ^ '>« •». <a « w o» hí «t it ím w-p:» •ve j«i w es «»«»W' ^ m w> Felelős szerkesztő: Pásztor József. Kiadótulajdonos: Várrfay L. "A J Régi elismert kárpitos üzletemet és műhelyemet kibővifve egy nagy bútoráruházzal, melyet a Kárász-utca és Klauzál-tér sarkán (Gaát-palota) megnyitottam, hol a legjobb kivitelű uriszalonok, ebédlők, hálószobák, ugy mint teíjes lakberendezések mé lányos árakban kaphatók. Tiszteleltei Braun Mihály.