Délmagyarország, 1918. október (7. évfolyam, 226-259. szám)

1918-10-24 / 248. szám

YARORSZAG Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja: 305. ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 48.— K. negyedévre 12 — K. félévre . . 24.— K. egy hónapra 4,— K. KKr*" *zám ára IS fillór. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁIA. A kiadóhivatal telefonja: 81.° Szeged 1918. VII. évfolyam, 248. szám. Csütörtök, október 24. G-OTTEEHüLT Mikor a magyar nemzet a három százados osztrák elnyomás uralma alól végleg fölszabadult, mikor a szél többé nem fu halált és pusztulást az ausztriai kamarilla csontkamráiból, mikor a nagyarság valahára nyíltan és őszintén Rákóczii és Kossuth Lajos népe lehet és szabad elhatározással, meleg szeretettel fogadja, talán már nem is vendégül, de otthon a legelső magyar embert, a királyt, akkor a kuruc és kálomista Debrecenben, az történik — 1918. okt. 23. — hogy a Qotterhalte gyászos hangjai fogadják a békét akaró és a magyar önállóságot elismerő királyt. A Qotterhaltét zendítik rá, amelynek hangjai a magyar fülekben és a magyar lelkekben kitörölhetet énül és elmulhatatlanul •egy gyalázatos letiprás. egv szégyenletes osztrák elnyomás keserű és fájó emlékét idézik fel1, amelyre boldogult öreg királyunk szerint fátyolt kell borítani! Most játsszák a Gotterhaltét és Debrecenben játsszák. Przetnysl után, millió magyar vértanunk halála és hősies önfeláldozása után és játsszák annak a derék ifjú magyar királynak, aki egv szabadabb, szebb, igazabb és magyarabb jöv® ígéretében akar összeforrni most — indivisibiliter et itiseparabiliier — nemzetével, a hűséges, a dicsőséges magyarsággal. A Qotterhalte különben szép muzsika. Haydn szerezte, nem nekünk, de az osztrákoknak komponálta, akik a legszomorúbb időkben —» ellenünk és vesztünkre muzsikálták, A Nájgebájde és más vesztőhelyek tudnának beszélni róla! Ez a nóta akarta örökre elnémítani szentséges és áhitatos Hymnuszunkat, ez a nóta akarta túlharsogni végleg Vörösmarty Szózatát, ez a nóta zengett minden temetésen, amelyen magyar szabadságot, magyar-jogot, magyar reményt temettek! Ha maga Beethoven irta volna is, ha a világ legszebb zenéje lenne is, akkor is kínos, kellemetlen, disszonáns, rossz emlékeket ébresztő, magyar érzést bántó a mi füleinknek, a mi sziveinknek. /Mi nem kérünk többé ebből a muzsikából! Ezt a nótát átengedjük a hü cseheknek, alkik olyani szépen, annyi rutinnal és ügyességgel játszották eddig, kijátszva bennünket is, ha kellett, megjátszva magukat, ha lehetett! A Qotterhalte nem lehet a szabad magyar nemzet királyát köszöntő muzsikája, nótája eVután. Ezt kivánja a tapintat, a stílus, a lojalitás, amely nemcsak a jó népek, de a jó királyok étikettje is! Károly király Szegedre jön. Várjuk, a lovagias magyar nemzet, a hűséges magyar nép hagyományos vendégszeretetével és várjuk hittel, /reménnyel, hogy nem idegenbe jön és nem idegenekhez jön és nem idegen érzésekkel! Szeged fiait látta eleget küzdeni a halni érette is, a legelső magyar emberért! Szegeden, reméljük, magyar lelkek magyar zenéje és nótája fogadja! > Szeged nem Bécs és nem Prága é9 . nem Zágráb; a mi himnuszunk, a mi Szóza- j tunk, a tni énekünk minden Haydnnál és Sme- ? tanánál) telkesebben az egekbe zengi, hogy itt igazi hűség, becsület és lelkesedés fogadja a királyi vendéget, akji sehol a világon nem találhat melegebb otthont, mint a mi körünkben. A mi uj királyunk, aki egy megujult aiemzet látogatására jött, ugy látszik, sokkal, de sokkal liberálisabb, mint a régi rendszer ódon házából itt maradt tanácsadói. Károly király első utja Debrecenben abba a történeti levegőtől terhes nagy templomba vezetett, ruganyos és szilárd léptekkel, ahol annak idején egy tanulni és engedni nem akaró uralom elleni nemzeti reakció merész lépésével kimondották ősi háza detronizációját. A magyar király nyugodtan és ünnepi érzéssel ment e templomba, jót tudva és érezve, hogy ő már egy uj világ szenvedéseiben és igazságaiban megerősödve egy az ő népével, egy utón egy cél felé haladva vele: az önálló magyar királyság jövendő ösvényén. Ennek a királynak ne Gotterhaltéval tömjénezzen és udvaroljon az ájult és télszeg lojalitás, amely ugv különbözik az igazi magyar király hűségtől, valamint a lakájok szerr vilizmusa a férfiak önérzetétői. „ Magyar okt enyémek, szeretnek" — mondhatja méltán a lelkek ünnepi fényében és melegében a magyar király Katona Józsefünk királyánaki szavaival, de akkor a királyi meghatottsági egyszerű és tiszta igéit ne akarja tu!zengeni semmiféle idegen nóta ünneprontása, fájó és gyógyuló sebeink feltépése, amelyre ma már, e rendkivüli napokban, igazán semmi szüksége senkinek! .......».•> - - aatiaa*. Egy fellázadt horvát ezred megszállotta Fiumét. — A zendülés ügye a Házban. — A Wekerle-kormány lemondott. — Napirendbe kerül a választójogi reform reviziója. — Az uj kormány az összes pártok képviselőiből alakul. — A Ház elnapolta üléseit. — Készül az uj világrend. Ki tudná megmondani, hogy mennyi vér és emberélet lesz még az ára. Szerdán a képviselőházban Balta Aladár képviselő bejelentette, hogy Fiúméban égy hofyát égted föllázadt, a honvédkaszárhyát körülfogta, a honvédeket lefegyverezte, utcai harcokra került a sör, amelyek séfén a rendőröket értalrmttkfnná tették. A zendülésnek eddig két áldozata van. A fiumei kir. ügyészt a zéndiilök letartóztatták. a rabokat sz\abadonbocsájtfjtták, o pályéudvári megszánták. •Lapzártáig nem érkezett részletes tudósítás a fiumei eseményekről, amelyeknek a magyar belpolitikai életre már is döntő befolyásuk van. Baha Aladár bejelentése után ugyanis a Ház 7-től háromnegyed 10-ig szünetet tartott, amely után Wekerle miniszterelnök bejelentette, hogy a történtek után a kormány nem érzi magát hivatottnak arra, hogy az ország ügyeit vezesse ék holnap bejeh(nti lemondását a királynak. Azt is bejelestette Wekerle, hogy olyan kormány alakítását fogja a királynak javaslatba hözni, amelyben valamennyi párt képviselve van, ázok is, amelyek m parlamenten kivül állanak. A most már bizonyára végleg lemondó miniszterelnök szerint a választójogi reform miatt nem jött létre megegyezés az összes pártok között. Minthogy tehát az együttműködésnek — mondta Wekerle — ez az egyeten akadálya, az uj kormánynak első köteles-' sége lesz, hogy a választójog refémjárói iörr vény javaslatot terjesszen be. Wekerle e bejelentését bizonyára beható ta° nácskozások előzték meg, föl lehet tehát tdtelezni, hogy a választójog gyökeres reformját most már egyetlen párt sem togja ellenezni. A fiumei zendülés, ha véresebb és kiterjedtebb következményei nem lesznek, ez esetten tisztitólag hatott. Ha a magyar politikai élet irányában a Wekerle által jelzett változás áll be, kétségtelenül közelebb jutunk a békéhez is, esetleg a különbékéhez. Vérmes dolog lenne a zendiilésrőí Fiume jövendő hovatartozandóságára biztosan következtetni. Nekünk kedves kincsünk, a magyar szent korona része. Talán megerősítette igényünk jogosultságát és az európai béke szempontjából való erejét ez a nap. Ami napnál fényesebb volt első pillanattól kezdve, most kirobbant a szlávok és olaszok vetélkedése Fiúméért és ezen keresztül, kiviláglott az antant kebelében eddig is szunnyadó egyik nagy belső ellentét. A A képviselőház szerdai üléséről föl kell még jegyezni, hogy az elnöki székből először bélyegezték meg a gotterhaltezést. Az elnöki enunciacióból arra is lehet következtetni, hogy valamelyik begyöpösödött fejű főtiszt, aki katonai pompázásnak látja mindazt, ami ötödik éve történik, követte el ezt a pimasz merényletet. Külön följegyzésre vár még. hogy Szilágyi Lajos az 'osztrák-magyar haderő éveken át volt vezérkari főnökét ugv jellé1 I