Délmagyarország, 1918. október (7. évfolyam, 226-259. szám)

1918-10-22 / 246. szám

2 DÉLMAGYABORŐZÁG fízegfed, 19Í8. október 22. cseh-tót aspirációikkal szemben reménytelen eszköznek látszik. Minden, ami mentésre vár, Vazok kezében van. akilk az országot képvise­lik. Wiison jegyzéke kinos hatást tett Ausztriára és Magyarországra, — A csehek teljesen meg vannak elégedve. — A két jegyzék. Wilsonnak békeajánlatunkra küldött vá­laszában minden szó kemény és könyörtelen ököltel zúzza szét azokat a reményeket, a melyeket a megindult békeaikoióihoz különö­sen Magyarország íüzött. Legyüník mi is kö­nyörtelenek, de persze önmagunkkal szem­beni és állapítsuk meg e jegyzék várható kö­vetkezményeit. ha a helyzet — de történnek-e ima csudák? - - nem 'változik. Wiison a béke­tárgyalásfokra vonatkozó javaslatunkkal, a melyben az ő nevezetes 14 pontját elfogad­tuk, nem foglalkozhatik, mert — mint mond­ja — a január 8-iki üzenete óta bizonyos nagy jelentőségű események állottak be, amelyek az ő illetékességét szükségszerűén megvál­toztatták. Az Egyesült-Államok kormánya ugyanis elismerte, hogv a eseh-szlovákok kö­zött és közöttünk háborús állapot áll fönn és hogy a cseh-szlovák nemzeti tanács hadvise­lő kórmány, amely föl van ruházva a .meg­felelő autoritással arra, hogy a cseh-szlová­kok katonai és politikái ügyeit vezesse. El­ismerte azonkivüL Wiison kormánya a leg­méó&ebbmenő módon a délszlávok nemzeti szabadságra való törekvésének jogosságát is. Már most mi következik mindebből Wiison szerint? Az, hogy a csehek, tótok és dél­szlávok bíráskodjanak afelett, hogv az osz­trák és magyar kormány minő akciói elégítik ki az ő igényeiket. Ami annyit jelent, hogy. W'ispn a mi békeajánlatunkkal csak akkor kíván foglalkozni, íha mindent megadtunk északon és délen, amit tőlünk követelnek és ha persze ezt .megelőzően tárgyalást kezd­tünk a cseh-szlovák nemzeti tanácscsal, mint hadviselő kormánnyá!. Az egész váratlan és lesújtó fordulatban a legkiábránditóbb, hagy Wiison — a jegy­zék szerint — a csehek és tótok bírálatára akarja bízni, hogv aspirációik ki vannak-e elégítve. Nyilvánvaló tehát, hegy Wiison .Amerika és az antant egész fegyveres ere­jével födözi a csehek, tótok és délszlávok miniden követelését. Ezen csak az segítene, ha már rég nem avult volná el az a közmon­dás is, hogy a kását nem eszik cílyan forrón, mint ahogy főzik. Ezzel és a .magyar köz­vélemény jóhiszeműségéivel szemben kevés vigasz, hogy kezd kiderülni, hogv -a wilsoni béke helyett, arne'y igazságosságon alapult volna és ki akarta küszöbölni uj háborúik le­hetőségét, a fegyvereik békéje készül. Az esti órákban érkezett meg Németor­szág válasza Wiison legutóbbi jegyzékére. A jegyzék nagyjából olyan, amilyennek előre jelezték. Németország, maiit látható, a fegy­verszünet és a kiür.ités szabályait katonai ta­nácsadók megítélésének akarja átengedni és a fegyverszünet idejére a mostani éröviszo­nyokat akarja biztosítani. Igy ezt a föltételt Wiison és szövetségesei aligha fogadják el. Tiltakozik a jegyzők a törvénytelen és em­bertelen cselekedetek vádja ellen és -a tény­állás kiderítésére semleges bizottságot ajánl. Az igazságosság szempontjából ez rendben lenne. A korlátlan tengeralattjáró harcot Né­metország beszünteti, híz mát cselékedet. Arra a kérdésre pedig, mélynek Wiison a 'legnagyobb fontosságot tulajdonította, azt válaszolja a jegyzék, hogy a kormány, mely a népképviselet kívánságával váló teljes össz­hangban alakult meg, törvényjavaslatot ké­szít. mely szerint a békéről és háborúról való döntéshez a népképviselet közreműködése lesz szükséges, A német kormány bizonyára azt hiszi, hogy ezzel a teljes tehetetlenség fokára süllyesztette le azt a hatalmat, amely — az antant szerint — a háborút kezdemé­nyezte és hogy ezzel Wiison e legfontosabb kívánságának is eleget tett. A következtetésre különösen e pontnál — nem sok hiányzik a reális alaphoz. Az események szerintünk mégis a béke felé gördülnek. A. hadviselő csoportdk már is a legkomolyabb béketárgyalásban vannak benne, A legerősebben itt Magyarországnak 'kell tartari magát. A háborít folytatása a Bécs, október 21. Illetékes részről közöl­ték. hogy a monarchia válasza barátságos hangú lesz és utalni fog arra, hogy az ural­kodó manifesztuma eltökélt lépés azon az uton, amelyet Wiison megjelölt. Tehát nin­csen semmi akadálya annak, hogy az Egye­sült-Államok elnöke válaszoljon a fegyver­szünet és a béketárgyalások kérdésében hoz­záintézett felszólítására. Hangoztatni fogja a nii válaszunk, hogy -a tárgyalás ók az egyes nemzetekkel az uralkodó manifesztumának szellemében hosszabb időt fognak igénybe venni és igy az emberiség nevében felhívja figyelmét az eilenségeskerések megszünteté­sére, nehogy hiába omoljon a vér, amig meg­lesz a teljes megegyezés Magyarország és, Ausztria egyes nemzetei között. A monarchia kormányai még min­dig azon az állásponton vannak, hogy békés tárgyalások utján sike­rülni fog a népeket azon az uton, a melyet Wiison megjelölt, kölcsönös megegyezésre bírni, A washingtoni válasz külügyi kormányunkat kinosab lepte meg. Utalnak arra. hogy még csak néhány nappal ezelőtt félhivatalos uton azt a közlést juttatta Wiison a külügyi kor­mányhoz, hogy válaszát a monarchiának csak a birodalmi német kormány ujabb vála­szának megérkezése után fogja eljuttatni. Ar­ról, hogy mi volt az oka a terv váratlan meg­változásának, csak találgatások lehetségesek, mindennek ellenére mértékadó he­lyen még most is megvan a hajlan­dóság még arra, hogy Wiison jegyzé­két kedvezően és optdmisztikusan magyarázzák. A tárgyalások nem fognak megszakadni, jóllehet Wiison nem is vette figyelembe, a fegyverszünetre és a béketárgyalások megin­dítására irányuló kezdeményezésünket. Bécs, október 21. A bécsi svéd királyi követ .ma a külügyminisztériumban átnyúj­totta az amerikai Egyesült-Államok kormá­nyának válaszát az osztrák-magyar kormány­nak f. évi október 4-én keit jegyzékére. Ern­A már-amarosmegyei rulhének és románok hűségnyilatkozatot ter­jesztenek fel a magyar kormányhoz Máramarossziget, október 21. Márama­rcsmegye törvényhatósági bizottsága rend­kivüli közgyűlést tartott. Dr. Stefán Ágost a ruténség vezetője az első fölszólaló. Felszó­lalásában .megindokolta, hogy hatvan társával együtt azért kérte a közgyűlés összehívását, mert az antant ugy igyekezett föltüntetni a dolgot, mintha a mi nemzetiségeink kifelé tö­rekednének. Ezt a fölfogást vissza kell uta­sítani, mert a ruthénség és a románság min­dig hü fia volt a magyar nemzetnek és ép ugy szivén viseli MagyaiWszág területi in­tegritását, mint a magyarnyelvű testvérek. Indítványozza, hogy a közgyűlés a ruthénség és a románság hűségi ntia­mfesztátióját és a felföldi meggyanu­sitásokra adott méltó feleletet tar­| ;iek ,a válasznak szószerinti szövege az an­I gol szövegben a távirati továbbításnál be­| csúszott jelentéktelen hibáktól eltekintve meg egyezik azzal a szöveggel, amelyet a Reuter­ügynökségnek e hó 9-iki jelentése alapján közzétettek. Budapest, október 21. Illetékes magyar politikai tényezők Wiison jegyzékéről ugy gondolkoznak, hogy ki akarja tolni a fegy­verszünet és a béketárgyalások megkezdésé­nek időpontját. Ami Wiison jegyzékének a délszláv kérdésről mondott passzusát illeti, az a felfogás nyilvánul meg, hogy Jugoslávia eszméje semmiesetre se felel meg a horvát nemzet aspirádóinkek. Ami a jegyzéknek a cseh-szlávokat illető pontját érinti, utalnak vezető politikusaink arra, hogy a hazai tót, nép haliam se akar az elszakadási törekvések­ről, legkevésbbé arról, hogy az önálló Cseh­országba kebe'leztessék be. A magyar várme­gyék tót lakossága évszázadokon keresztül a legnagyobb harmóniában élt a magyar nem­zet, tagjaival és most az uj világálaknlat ide­jén is hűséggel rgaszkodik Szent István bi­rodalmához. Minden jel megvan arra, hogy a hazai tót lakosság ennek az elhatározásá­nak és akaratának érthető mádon kifejezési is fog adni. Bécs, október 21. Tusár. a cseh pártszö­vetség elnöke és a képviselőház alelnöke Wii­son válaszáról igy nyilatkozott: — MI természetesen a. legnagyobb mérték­ben meg vagyunk elégedve Wiison jegyzéké­vel. Köztünk és az osztrák kormány között most már legfeljebb az élelmezés szabályozá­sa és a káosz elkerülése céljából lehet még tárgyalás, de természetesen megelőzőleg meg kell kapnunk cselt nemzeti kormányunkat, a melyet nem tudott tűdig megalakítani, mig országunkat ellenséges hatalom megszállva tartja. Ép ugy, mint valamennyi hadviselő állam, mi is követeljük, hogy országunk meg szállott területeit ürítse ki az ellenség. A) cseh nemzeti kormány főkép a párisi nemzeti tanács tagjaiból fog megalakulni. Prága, október 21. A csehek között Wii­son jegyzéke nagy lelkesedést keltett. A cse­hek kijelentik, hogy ők hajlandók a néme­tekkel tárgyalásokba bocsátkozni Csehország határairól, azonban meg kelt teremteni elő­tol tételeit annak, hogy az uj cseh kormány csafeugyan az összes hatalmi eszközök- felett rendelkezhessen. • tahnazó állásfoglalását terjessze föl sürgősen a magyar kormányhoz. Több fölszólalás történt, amelyek során Vidd Daruié. a román nép nevében kijelen­tette, hegy a magyarországi románság fegy­verrel a kezében az erdélyi román betörés és a rnáramarösi oosz betörés idejében oly tig­ris módjára védte a hazát, mint a magyar testvérek. A beszéd végén esküre emelte ke­zét és az egész közgyűlés előtt es­küt tett arra, hogy rendületlen hű­séggel viseltetik ugy ö, .mint román testvérei Magyarország iránt. Vidd felszólalása igen mély hatást tett. Felszólaltak még Szabó Endre görögkathoh­kus vikárius és Bdtori Lajos görögkeleti pap. Végül a főispán mondott beszédet. A közgyű­lés elfogadta a javaslatokat és az ülés a Him-> nusz éltetésével véget ért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom