Délmagyarország, 1918. október (7. évfolyam, 226-259. szám)

1918-10-22 / 246. szám

Szerkesztőség: SZEOÉD, KÁÍfASZ-UTCA 9. SZA«. A szerkesztőség telefonja: 305. ELŐFIZETÉSI ARA: egész évre 48.— K. negyedévre 12.— K. félévre . . 24.— K. egy hónapra 4.— K. szám ura 18 fit)ár. Kiadóhivatal: hZEQED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZAfii. A kiadóhivatal telefonja: 81/ Szeged 1918. tfll évfolyam, 246. szám. Kedd, október 22. Wilson a csehekkel és öélszlávokkal való tárgyalásra utasítja Ausztriát és jfiagyarországot. i Németország válasza az Egyesült Államok elnökéhez. Washington, október 21. (Reuter.) Az Egyesilt-Államok válaszának szövege, amelyet az Október 4-iki osztrák-magyar jegyzékre adott és amely Amsterdamban és másutt 5-én és 6-án tétetett közzé, amint azt a fcüKigyminiszteriurn a washingtoni svéd követ utján a svéd külügyminiszterhez intézte, a következő: Külgy minisztérium. Október 18. Uram! Van szerencsém igazolni e hó 7-én kelt jegyzékének . kézhezvételét, ' amellyel AusztriaMagyarország császári és királyi kormányának közlését az elnökhöz juttatta. Megbízásom van most az elnöktől, kérjem meg Önt arra, hogy legyen oly barátságos és juttassa el kormánya utján a cs. és kir. kormányhoz a következő választ: Az elnök kötelességének tartja közölni az osztrák-magyar kormánnyal, hogv nem foglalkozhatik ezzel a javaslatával, mert január 8-M üzenete óta bizonyos nagyjelentőségű események állottak be, amelyek szükségszerűen megváltoztatták az Egyesült-ÁUamök kormányának illetékességét és felelősségét. Ama 14 feltétel között, amelyeket az elnök akikor formulázott meg, szerepelt a következő: „Ausztria-Magyarország népeinek, amelyeknek helyzetét a nemzetek között megvédettnek és biztosítottnak kivánjuk látni. meg kelj adni az autonóm fejlődés legszabadabb lehetőségét". Mióta ez a mondat leíratott és az Egyesült-Államok kongreszszusa előtt elhangzott, elismerte az EgyesültÁllamok kormánya, hogy a csehszlovákok és a német, valamint az osztrák-magyar birodalom között háborús állapot ál! fenn és a cseh-szlovák nemzeti tanács de facto hadviselő kormány, amely föl van ruházva a megfelelő autoritással árra, hogy a cseh-szllovákök katonai és politikai ügyeit vezesse. Elismerte továbbá a legmesszebbmenő módon a délszlávok nemzeti szabadságra való törekvésének jogosságát is. Az elnök ennélfogva nincs már abban a helyzetben hogy e népek puszta autonómiáját ismerje el a béke alapjának hanem.' kénytelen ragaszkodni ahhoz, hogy ők, és nem ő, bíráskodjanak afelett, vájjon az osztrák-magyar kormány részéről minő akció fogja kielégíteni a népek aspirációit és fölfogását jogaikról és mint a nemzetek családjának tagjait megilletö rendeltetésükről. Fogadja Uram legnagyobb nagyrabecsülésem megújított kifejezését. Lansing Róbert. A német kormány az e hó 14-iki amerikai válaszra a következőket válaszolta: Berlin, október 21. A német kormány a megszállott területek kiürítéséről szóló javaslat elfogadásánál abból indult ki, hogy a kiürítésnél való eljárást és a fegyverszünet szabályait katonai tanácsadók megítélésének kell átengedni és hogy az ezidőszerinti erőviszonyok a létesítendő megállapodásoknak alapult szolgáljanak, amely erőviszonyok biztositandók, A német kormány az elnökre bizza, hogy a részleteik szabályozására alkalmat nyújtson. Bízik abban, liogy az elnök semmiféle követelést nem fog jóváhagyni, a mely a német nép becsületével és az igazságosság békéjének egyengetésével össze nem volna egyeztethető. A német kormány tiltakozik a törvénytelen és embertelen cselekedetek vádja ellen, amelyeik a német szárazföldi és tengeri haderő és ezzel a német nép ellen emeltek. Rombolások a visszavonulások fedezésére mindig szükségesek lesznek és ennyiben a nemzetközi jog áltál meg is vannak engedve. A német csapatok a legszigorúbb utasítást kapták, hogy a magántulajdont kíméljék és a lakosságról tőlük telhetőleg gondoskodjanak. Ha ennek dacára kihágás történt, a bűnös meg fog büntettetni. A német kormány tagadja azt is, hogy a német tengeri haderőik hajóelsülyesztéselk alkalmával mentőcsónakokat és azok utasait szándékosan megsemmisítették volna. A német kormány azt javasolja, hogy mind e pontokban a tényállást semleges bizottságok utján derítsék ki. Hogy mindent távoltartsanak. ami a béke müvét lerombolhatná, a német kormány intézkedésére valamennyi tengeralattjáró parancsot kapott, a mely kizárja a személyszállító hajók megtorpedózását. Technikai okokból azonban lehetetlen kezességet vállalni a tekintetben, hogy ez a parancs valamennyi tengeralattjárót már visszatérése előtt elérhessen. Az elnök a béke alapvető feltételéül minden olyan hatalom megszüntetését jelölte meg, amely magában és ellenőrizhetetlenül, saját tetszése szerint a világ békéjét megzavarhatja. Erre a német kormány ezt válaszolja : A német birodalomban eddig a nép képviseletének semmi befolyása nem volt a kormány megalakítására, az alkotmány a békéről és háborúban való döntésben nem követelte a népképviselet közreműködését. Ezekben a viszonyokban ma alapvető változás történt. Az uj kormány az egyenlő, általános, titkos és közvetlen választójogból kikerült népképviselet kívánságával való teljes össz- | hangban alakult meg. A birodalmi gyűlés nagy | pártjainak vezetői tagjai a kormánynak. A | jövőben sem tudná egy kormány se elvállalni vagy ellátni hivatalát anélkül, ihogy a birodalmi gyűlés többségének bizalmát ne bírná. A birodalmi kancellár felelősségét a népképviselettel szemben törvényesen kiépítsük és biztosítjuk. A birodalmi gyűlés legközelebbi ülése alkalmával az uj kormány törvényjavaslatot fog előterjeszteni, amely a birodalom alkotmányát olyképpen változtatja meg. hegy a békéről és hátúimról való döntéshez a népképviselet közreműködése szükséges. E rendszer tartósságának biztosítéka azonban nemcsak törvényes kezességekben, hanem a német nép változatlan akaratában is meg van, amely nagy többségével e reformok mögött áll és azok erélyes végrehajtását követeli. Az elnöknek arra a kérdésére, hogy kivet van dolga neki és a vele Németország ellen szövetkezett 'kormányoknak, ezennel világosan és kétértelműséget kizáróan azt a választ adjuk, hogy a békére és fegyverszünetre vonatkozó javaslat oly kormánytól indult ki, amely minden önkényes és felelőtlen befolyáától mentes és a német nép túlnyomó többségének helyeslése támogatja. Berlin. 1918, október 20. Solf, külügyi államtitkár.