Délmagyarország, 1918. október (7. évfolyam, 226-259. szám)

1918-10-20 / 245. szám

ÉLM AGYARORSZÁG Szerkesztőség: szeged, kAbAsz-utca 9. szAm. A szerkesztőség telefonja: 305. ELŐFIZETÉSI ARA: egesz évre 48.— K. negyedévre 12.— K. félévre . , 24.— K. egy hónapr* 4.— K. Bgyea uiim is fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KARASZ.UTCA 9. SZAm. A kiadóhivatal telefonja: St.' Szeged, 1918. VII. évfolyam, 245. szám. Vasárnap, október 20. Spanyol. Irta : juhász Gyula. A köaépktír végén voltaik igy az európai népek a vérbajjal, amelyet gyöngéden fran­ciának neveztek és amely betegség akkor még járvány, sőt dűhörijgő járvány alakjá­ban; jelentkezett, gyorsan végezve rengeteg áldozatával. Azóta megsze.idült, vírusa el­vesztette vehemens erejét és frisseségét, szép csöndesen, hosszú évek. sőt évtizedek múl­va evez be szenvedő hőse (ha addig él és ki nem gyógyul) a tábesz lés paralizis homályos .révébe. A nagy, néppusztitó betegségeknek is ván virágzási körük és van hanyatlásuk és a spanyol, .járványnak elnevezett influenza. a jelek szerint, most érre el virágzása tetőfo­kát. A középkorban kuruzslók és bűbájosok, javasasszonyok és boszorkányok ráolvasás­sal, szenteltvízzel, mindenféle istenes és ör­dögi praktikával próbálták a legyöngült szer­vezet életét megmenteni. A középkorban is — és a középkor még a műveltnek nevezett nyugaton is jóval to­vább tartott a; történelem-tanároktól kijelölt évszámnál —- nagy hábdruk és nagv ínségek voltak e nagy bajok melegágyai. A gyors kaszás -Bel Ion a mellett ott járt a pestises, a lueszes iMors Imperátor. Ez a háború is, mi tagadás, a középkor egy nem is olyan kis rinascimentoja volt, amikor is kikéltek sírjaikból a gyalázatos és rettenetes mult kísértetei,, amelyek a modern ember idegeiben egy jó ideje már mint emlékek lappangtak, tudattalan. <sajgások, éjszakai fei­iiedések, amelyeket grand guignöl drámák­kal, misztikus novelláikkal és egyéb irodalmi és művészeti szenzációkkal igyekeztünk — lereagálni. Most, hogv a nagy járvány dühöng, re­mélhetőleg elimulófélibeq, hihetőleg a háború epilógusa gyanánt, most érezzük csak iga­zán és kísérteties erővel, hogy micsoda kö­zépkort jelentett a dögrováson vergődő mi­litarizmus, a végvonaglásait élő imperializ­mus a huszadik század egyénei és népei szá­mára. És ma is még, jórészt mediéváiis esz­közökkel, modern -ráolvasással, szenteltvíz­zel, kip'akatirczással és jámbdr tanácsokkal tudnak csak segíteni. A közegészség ügye szörnyen leromlott a háborúban, kevés az or­vos/hiány van az orvosságban, ijesztőek a köztisztasági viszonyok, az emberiség java része a tuberkulózis és az alkoholizmus szá­nandó martaléka. Mit van tenni itt? Egy uj társadalmi rendet, egy jobb világot, más rendszert más emberekkel muszáj teremteni, talán a tizenharmadik órában. Hosszú évtizedeken keresztül! háborúra fegyverkeztek az államok. |Egy óriási kaszár­nya voit az európai világ épülete, a kis káp­lárnak, a nagv kdrzikainak árnyéka terült el Hamburgtól Bagdadig, Gibraltártól' Vladí­vosztokig, a békének csak álmodozói és 'ra­jongói voltak, a háborúnak pedig óriási nem­zetközi szövetsége, amely -a maga nem va­lami szelíd igájába igyekezett hajtani minden erőt, minden gondolatot, minden munkát és minden alkotást. Vulkánok fölött táncoltunk, ettünk, ittunk, daloltunk és szerettünk, egy ragyogó és kavargó Messzi na-volt ez a „bé­kés" és modern Európa, amely egy -napon egyszerre csak — látszótag bír teleír iH — •megrázkódott alapjaiban és irtózatos robaj­jal összedőlt, (hogv fölötte szörnyű terméket­Lensége minden Lángoló láváját és ragyogó salakját elönrtse a há'boYu emberfölötti logiká­val végigzuduló tüzfolyama. Ma ez a lárva már kezd kihűlni — nem­régen még háborús lelkesedésnek iis hivták, ma már a salakot kezdik elhordani .és a to­rnak kőzett uj élet, ni rmunk a és uj akarat em­berei jelennek meg, hogv kimentve a pusztu­lásból .az antik világ értékes emlékeit és a mult élőnek megmaradt kincseit, fölépítsék, hittel, tudással és művészettel a (jövendő Vá­rosát, amelyben szabad polgárok boldogabb otthont találjanak, biztosabb és maradandóbb menedéket a természet és <a végzet még min­dig megmaradt fenyegetései és veszedelmei ellen. . Ez a járvány, amelyet gyöngédén spa­nyolnak kereszteltek, még a hábo'ru salakjá­ból bujt elő és még a háború bűnének és -nyo­marának következése. Talán célzatosan is nevezhetjük" spanyolnak e szomorú epidé­miát. Mert ugyancsak spanyol nyavalya, • középkoráról kolduló büszke és szomorú nemzet betegsége volt a maradiság, a nem­törődömség, a mult meddő imádata i'S. A' spanyol bajjal el kell mulniok ezeknek is, .kü­lönben hiába véreztünk, ha, mint a Bourbo­nok, csak felejteni tudunk és nem tanulni. Az olasz futuristák — még e nagy öK dcklés előtt — a .háborút a világ higiéniájá­nak nevezték. Ha ez a háború megmutatta — és elrettentő példák egész .légiójával meg­mutatta — hogv mi a világunk igazi baja, valódi betegsége, akikor mégis tesz annyi hasznuk belőle azoknak, akik véres aratásá­ból és halálos szüretjéből élve 'kikerülnek, hogy e szörnyű tanulság árán végre valahára mégis csak megcsinálják a- béke higiéniáját, amely az összes földi társadalmakat örökre immunizálja a szolgaság ós nyomorúság bak­tériumai (ellen, .amelyek a militarizmus és im­perializimus veszedelmes levegőjével fertőzték meg eddig ezt a 'boldogtalan emberiséget. Wiison hivatalos nyilatkozata Magyar­ország területi integritásáról. - Történelmileg is elismert nemzeti határvonalaink sérthetetlenségéi a békeszerződésben valamennyi fél biztosítani fogja. — Amerikai magyarok küldöttsége Wilsonnál. - A német válasz késésének okai. ­Wiison válaszát 'a 'monarchia 'békeaján­latára — legalább a pénteken érkezett híreik szerint — csak akor fogja elküldeni, ha már megkapta 'Németország válaszát legutóbbi jegyzékére. Mindaddig télies bizonytalanság­ra voltunk kárhoztatva a tekintetben, hogy Wiison, ki' a világhelyzet ura. milyen sorsot szánt a békeszerződésben, amelyben tneg­rajzalják Európa uj térképét. Magyarország: nak. E terhes bizonytalanságon most köny­11y.it kocsit egy berni jelentós, amely (szerint Wiison hi'vatailos nyilatkozatot adott ki a magyar nemzet függetlenségének és önren­delkezési jogának elismeréséről. A dolog eb­ben a beásllifásban, nem túlságosan jó! hang­zik és nem nagy örömhírt'hoz. Atékintetbeu ugyanis senkinek sem volt'kételye ebben az országban, hogy a béke-kongresszuson a ma­gyar nemzet töt sem fogják elvitatni akarni a függetlenséget és önrendelkezési jogot, ame­lyeket Európa —-" és egynek kivételével, ugy látszik, csak Európa — minden népének biz­tositanaik. A legfontosabbnak a hivatalos nyi­latkczatbajn, azt a kijelentést tartjuk, hogy -..a békeszerződésben valamiennyi fél biztosí­tani fogja a magyar nemzet független önren­delkezését és történelmilég Is elismert úem­\zeti Hatútvdnaiaif{ak s^tMtetlenségéf," A fordítás itt kisisé homályos, de segítségünkre jön az a híradás, hogy Wiison nyilatkozatát az amerikai magyar lapck rendkívüli 'kiadás­ban, közölték és hogy a nyilatkozat híre a'z amerikai magyarok között 'határtalan lelke­sedést keltett. Wiisont az amerikai magyr­ság 'ujjongó szeretettel ünnepli, valószínű te­hát, hogy az Egyesüít-Államok elnöke hiva­talos nyilatkozatában Magyarönsjzág területi integritása melllett vallott szint. Konkrét békehírt .ma sincs. Mint tudjuk, Andirássy Svájcban járt. Az ottani angol kö­vetség cáfolja, hogy AndrássyvaU tárgyalásai lettek volná. Az 'angollak azonban, főként azt: cáfolják, hogy ők kezdeményeztek volna tár gyalust. Tehát mégis lehet, hogy voltak tár­gyalások. A német válászjegyzíék ma sem ment el, késésének okairól érdekes és meg­bízhatónak látszó hírek érkeztek. Budapest, október október 19. A Virra­dat mai száma a következő táviratot közli Berniből: Wiison hivatalos nyilatkozatot adott ki a magyar nemzet függetlenségének éi öiMen­delkezési jogának elismeréséről. A nyilatko­zatban Wiison ezeket mondja: — Ausztriának és Magyarországnak az t

Next

/
Oldalképek
Tartalom