Délmagyarország, 1918. október (7. évfolyam, 226-259. szám)

1918-10-17 / 242. szám

4 DÉLMAG YAEORSZÁG Szeged, 1918. október 17. sora. Az ülés-teremben ezalatt megenyhül a hangulat. Egy csoportban Tisza tárgyat heve­sen WindisöhgraetzzeL A hangulat már kis­sé nyugodtabb, amikor egyszerre csak báró Lévay Lajos a terem közepén elkezd ordí­tozni : — Meg fogjuk pofozni Károlyit, ha meg egyizer bejön a terembe! (Óriási izgalom tá­mad erre. A bab és szélsőbal padjairól viha­ros tiltakozás, felzúdulás. Lévay felé többen kiáltják: Ki vele! Amikor a képviselők lassan elszéledtek, a folyosókon az Apponyi-pártiak heves szemrehányást tettek Károlyiéknak. A munkapárton arról beszélnek, hogy a mentel­mi-bizottság elé kell utasítani Lovászyt, Vass Jánost. Wekerle ezt helyeselte. (A mentelmi-bizottság elé,) Félkettő után az elnök újból megnyitja az ülést. Az elnök: Az ülés berekesztése előtt né­hány sértő természetű és szándékú közbe­szólás hangzott el. Ezért a legmélyebb saj­nálatomnak adok kifejezést. Károlyi beszéde alatt Lovászy Márton ezt a kijelentést tette: Vegyék tudomásul, hogy antantbarátok va­gyunk ! Felkiáltások jobbról: Ki vele! Gyalázat! Ki kell dobni! Elnök: Erre Vass Jánps azt felelte: Ige­nis, azok vagyunk! Most, amikor a hazát el­lenségek veszik körül, amikor az antanttal háborúban vagyunk, ilyen kijelentéseket ten­ni lehetetlenség. Ezeknek a büntető törvény­könyvbe ütköző természete más terrénumra tartozik. Javasolja: a Ház utasítsa a két kép­viselőt a mentelmi bizottság elé. Felteszi a kérdést. 'A Károlyi-párt kivételével az egész Ház föláll. Elnök: A Ház tehát nagy több­séggel kimondja a mentelmi bizottsághoz va­ló utasitást. 1 A Károlyi-pártból ekkor Fernbach kép­viselő a? gyorsírói emelvényhez ugrik. Harso­gó hangon kiáltja: Hol van az az ember, aki azt mondta, megpofozza Károlyit? Jöjjön ide! Lévay Lajos oda akar sietni, többen vi'sz­szatartják, kituszkolják a teremből. Az elnök közben folyton csenget. Végre helyreáll a csend. Károlyi folytatja beszédét. — Azt hiszi, —• mondja, — hogy az ese­mények nyomása alatt mindenki belátja, hogy jó békét csak akkor érhetünk el. ha az or­szág teljesen radikális, demokratikus átala­kuláson megy keresztül. Wekerle erre nem alkalmas. Sürgősen meg kell valósítani a leg­általánosabb egyenlő, titkos választójogot. A legfőbb cél az ország területinek megóvása. A nemzetiségi kérdés tapintatos megoldását óhajtja. Meg kell értetni a horvátokkal, hogy Magyarországtól a tengerpartot elvenni nem lehet. (A Károlyi- és Bizony-párt határozati javaslata.) Ezután Hock János fölolvassa Kárölyi­1 zony-párt deklarációját, amely a 'követ­kező: Az országgyűlés kijelenti és elhatározza ÍIZ alábbiakat és hódoló. tisztelettel kéri felsé­gedet, bocsássa el a jelenlegi kormányt, ne­vezzen ki helyébe olyan kormányt, amely a. következő programot állítja fel és ennek gyors és becsületes megvalósítását személyi összetételében is biztosítja: 1. Megvalósítja felséged jogara alatt a po­litikailag, katonailag ós gazdaságilag telje­sen önálló és minden más államtól független Magyarországot. |2. fA béketárgyalásokat minden eddigi érdekeltségre való tekintet nélkül haladékta­lanul megindítja. A tárgyalásokon Magyar­országot külön megbízott és teljes hatáskörrel felruházott államférfi képviseli. 3. Törvénnyel biztosítja azt, hogy a bék<\ és háború sorsa felett ezután egyedül a nép­képviselet lesz jogosítva dönteni. 4. Az ország területi integritását a hóke­tárgyalái-nkon -minden erejével biztosítja. 5. Megvalósítja az -ország gyors és becsü­letes demokratizálását és legelső kötelességé­nek tartja a valóban általános, egyenlő, tit­kos, nőkre i® kiterjedő választójog törvénybe­iktatását, biztosítja a választójog tisztaságát és egyenlően osztja be a választókerületeket. 6. A jogegyenlőség ós emberi méltóság alapján, Wiison javaslatai szellemében ren­dezi a nemzetiségi kérdést. Ebként biztosítja az ország -nem magyarajka honpolgárai ré­szére a kulturális és gazdasági fejlődés sza­badságát, valamint anyanyelvűiknek ,a közi­igazgatásban, a közoktatásban, az önkor­mányzati szervezetekben és a törvénykezésben való szabad érvényesülését. 7. Helyreállítja a sajtószabadságot, meg­szünteti az önkényes lap,betiltásokat, a cenzú­rát- a háború tartama -alatt az elkerülhetetlen mértékre csökkenti, a béke megkötésekor pe­dig azonnal megszünteti és -azonnal megvaló­sítja a gyülekezés és egyesülés -szabadságát. 8. Mélyrekató szociális politikát kezdemé­nyez és gondoskodik a háború rokkantjainak özvegyeinek és árváinak kielégítő ellátsáról is. 9. Gyökeres földbirtokpoitika keretéljen földhöz juttatja a birtoktalan nép tömegeit. 10. Véget vet a politikai üldözésnek, az internáltakat családi tűzhelyeikhez bocsátja, a politikai pöröket megszünteti és a politikai okokból elitélteknek a kegyelmet kieszközli. 11. Gondoskodik az ország népe közszük­ségleteinek ellátásáról, i élelmezéséről ós meg­akadályozza, hogy az erre szükséges élelmi­szerkészletekel az- országból bármily ürügy alatt kivigyék. 12. Az országot fenyegető invázió vesze­delmére való tekintettel intézkedik, hogy a külföldön levő magyar katonaság a haza vé­delmére aztínnal hazahozassék és ne legyen felhasznál babi a szabadságszerető nép nem­zeti vágyainak -letörésére, az idegen katona­ság pedig távolittas-sék el az országból. A deklarációi -egyes passzusainál ismét föízudiult a Ház. Felkiáltások: Ez megint hazaárulás! ' Mihályi jegyző fölolvassa Ráih Endre ja­vaslatát, hogy a kormány 15 nap 'alatt való­sítsa meg a perszonális uniót. (A délutáni iilés.) A Ház délutáni ülésén Nafta Árpád in­dítványt nyújtott be, hogy a kormány záros határidőn belül- hajtsa végre a perszonáluniót. Hock János: Ausztria hulla! Hullamér­gezést kapunk, ha együtt -maradunk Ausz­triával! Az elnök Javasolja, hogy a Ház holnap •délelőtt- tiz órakor tartson ülést. (Fényes is antantbarát.) Ezután Fényes László mondta el inter­pellációját a közélelmezésről. Aki-k a német szövetséget hirdették és" mélyítették, katasz­trófába vitték az országot Kimondom nyíl­tan: Én is antantbarát vagyok! (Maga is ha­zaáruló. zugiák a jobboldalról.) Fényes László: Különbekét kell kötni! Én nem akarok semmit sem tudni a németek­ről. Mindenáron békét kell kötni. A Duna felé közeledik az ellenség. Katonáink nem kíván­nak harcolni. (Óriási zaj ;! jobboldalon. A kép­viselők fölugranak, a középre rohannak. Win­di'sdhgraetz herceg Fényes felé rohan. Öklét rázza. Gazember! — kiáltja, nem lehet ezt tűrni! Valóságos lázítás. Elnök rendreutasít­ja Fényest.) Fényes: Amit a kormány csinál, valósá­gos őrület. Ha kirabolj?k a szerencsétlen né­pet, én fogok állni a lázadó nép elé és vezetem ide önök ellen. Tartóztassanak le, előre kije­lentem. Indítványozza, hogy a kormány Íras­sa össze az élelmiszerkészletet. Ezután Szurmay honvédelmi miniszter ál­lott szólásra. Fényes azt állította, —- mon­dotta, — högy katonáink nem akarnak har­colni. Tisza: Gyalázat, disznóság! Szurnuty: Fényes kijelentését., unitit a hadseregre mélyen sértőt, fölháborodássalr visszaútasitja. Ezzel az ülés véget ért. II 111 3 Íí mwm ni mm — A kiilügymlniszte nyilatkozata az osztr k delegációban. — Bécs, október 16. Az osztrák delegáció külügyi albizottsága szerdán délelőtt 10 óra­kor ülést tartott. Baernreiter elnök -nyitotta meg az ülést. Elsőnek gróf Burián külügymi­niszter kért szót, hogy kiegészítse a .magyar delegáció külügyi albizottságában kedd dél­után mondott expozéját. Rövid -beszéde igy hangzott: — Semmi okom sincs arra, hogy megváltoz­tassam azt az -álláspontomat, amelyei a -ma­gyar delegáció külügyi albizottságának teg­napi ülésén kifejtettem. Wiison válaszjegy­zékének egyetlen egy pontja sem. csökkentheti a fegyverszünet létrejövetelébe vetett reményt Az ellenségeskedések a helyzet mai állása kö­zepette nem folytathalók sokáig. Németor­szág éppen .most azon van, hogy módosítsa alkotmányát a háború ós) béke fölött való dön­tés (kérdésében. A tengeralattjárók luVborxij-i tekintetében Németország kedvező választ, fog adni. A hadviselés kíméletlensége eny­hülni fog. , Ami a fegyverszünet megkötésének tech­nikai: előfeltételeit illteti, melyekről Wiison részletesen beszél, ezek túlnyomóan katonai jelentőségű dolgok. Magától értetődik, hogy a fegyverszünet módozatairól valló tárgyalás és döntés a katonai tényezőktől függ és azt hiszem, nem szabad nagyon tragikusan venni Wiison válaszának azon szavait, mintha a döntés bizonyos, mértékben kizáróan az el­lenség katonai tényezőire vonatkoznék. A fegyverszünetről szóló tárgyalásokon — ez már 'benne foglaltatik a tárgyalás fogalmá­ban — mind a két félnek van szava. Bátor­kodom azonban rámutatni, hogy a közpon­tiak és ellenségeink közt váltott köriratok dol­gában mindenkor Németországgal egyetér­tően jártunk el, ezért kevés idő kell a meg­egyezésre, eltelhetik addeg huszonegy óra is. A Déli Hírlap 12 n?é m adl i i fér* Körmendiné virágosboitja SZEGED, SZÉCHENYI-TÉR 15. SZ. Főüzlet: Budapest, VI., Teréz-körut 37. sz. (Britannia-szálló mellett.) jlaipMifüict gyorsiro , tanítványokat vállal íeljes kitanitásra • Báró Jósika-u. 14. II. emelet 6. szám. v Hajhullás, hajkorpa gyorsan elmu'ik a Leinzinger-féle „China hajszesz" áital. Ára K 3.— Kapható Leinzinger Gyula gyógy­szertárában Szeged, Széchenyi-tér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom