Délmagyarország, 1918. október (7. évfolyam, 226-259. szám)

1918-10-17 / 242. szám

Szerkesztőség: SZEGED, KAPasz-UTCA 9. SZAft. A szerkesztőség telefonja: 305. ELŐFIZETÉSI ARA: egész évre 48.— K. negyedévre 12.— K félévre . . 24.— K. egy hónapra 4.— K Hgyeii szám &ra 18 fillér. Kiadóhivatal-. SZEGED, KARASZ-UTCA 9. SZAffl. A kiadóhivatal telefonta: 81.; Szeged, 1918 _ tffí. évfolyam, 242 szám. Csütörtök, október 17. ¥ Most vagy soha. (j) Most már nyíltan és szabadon lehet (beszélni róla. mert elmúlt felőlünk, legalább .is ötven esztendőre és igy, azt hisszük örökre. az a sötét és terhes felhő, amelyet német veszedelemnek lehetne elnevezni és amely a Mltteleurópa hangzatos álfiumával bódította volna el a magyarságot. Mert veszedelem volt ez, nagyobb, mint ami Moíhi és Mohács és Majtény és Világos valaha is lebegett felettünk mert ezek a veszedelmek nem a magyar géniusznak a magyar öntudatnak és önérzetnek veszedelmei voltak, hanem területünk időleges megszállását jelentették. Mohi és Mohács, Majtény és Világos csak annál jobban összehozták, közös gyászban, közös hajban közös védelemre, közös ellenállásra, •uj harcra és uj győzelemre a magyart, a török áfium csupán földünket dúlta, nem is olyan nagyon, mint például Montecuccoji reguláris hordái, de a német maszlag, amelyet Naumann, mint tudós. Reventlow, mint államiférfi és a többi hősök és kalmárok akartak a magyarral megétetni ,a mitteleurópai egy tálból a nagynémet urak asztalánál, az a magyar önállóságnak, a nemzeti függetlenségnek örök állmot hozott volna a solia föl nem támadó népek temetőjében. Ma már, szabadjon hinni, nem jelent veszélyt a naumanni jelszó, mint ahogy a keleti események, a hamburgbagdadi hid pillére intek összeomlása, a bulgártörök különbéikék. a federalizálandó Ausztria és a perszonális unióra térő Magyarország uj helyzetet teremtő tényei útán már csak a multak aktái közé teendő az egész nagynémet tervezet, mindenféle következményeivel együtt. Ma azonban, uj világ hajnalán, uj élet Küszöbén, uj alakulások kezdetén uj veszedelmek is jelentkeznek. A wi soni gondolatnak is megvannak £ maga prófétái és megvannak a maga kuruzslói és vajákosai is. Magyarország sorsdöntő órájában — és ha volt ilyen óra. a kereszténység behozatala, az Árpádok kihalása, a Hunyadiak diadalai, a pragmatica sanctio és a liatvanhetes kiegyezés ótaTihát akkor most ütött soha meg nem másithatq meggondolások és örök időkre szóló elhatározások bejelentőjének, mondom, e sorsdöntő órában, egy uj veszedelem, egy uj magyar áfium kisért: hogy a magyarságnak nem lesz elég bátorsága az uj ösvényre szilárd el tökéléssel lépni és azon az ösvényen a helyes irányban határozott léptekkel megindulni. Egyfelül az ázsiai tunyaság ősi réme kisért. az öröklött irtózat mindentől, ami uj. ami a táblabíró kényelem és a szolgabíró megszokás nyugalmát és hatalmát örökre félretenné és másfélül a magyar közmondásban ércnél maradandóbban megörökített nemtörődömség, amely az ingét is odaad u-t. mert ez könvnyebb és egyszerűbbnek Iá tsz A, mint oégbecsüiése igaz értékeinek, mint megvédése örök jvainak, mint kibaszna'ása, bátran és bölcsen. a leihe tőségeknek, amelyeit egy erős, egy élni tudó és akaró nernze: számára kinálJkoznak. A magyar imperializmus délibábja éppen ölyani veszedelmes és lehetetlen ábránd, mint amilyen veszedelmes és lehetetten az a nagylelkű kishitűség, amellyel tengerentúli utópiák doktorainak és tanárainak tszép szeméért, pusztán a szépen hangzó szavakat félreértve és a dolog lényegét meg se nézve, áldoznának föl némelyek jogokat, a melyek egyúttal egy integritását védő nemzet számára kötelességet is jelentenek! A magyarországi szociáldemokraták nagygyűlésén e tekintetben sóikkal több hazafias belátást és meggondolást lehetett tapasztalni, mint némely kon.ru,nkturás politikusok részéről. akik mindig abba a jelszóba szerelmesek és attól a jelszótól termékenvülnek meg, a melyet a divat szellője az ölükbe hord, de a kiknek nincsen se állandó világnézeti standardjuk, se mélyreható kultúrájúk. Maiság és magyarság, egy szóval! modern magyarság: ez kell ma, aki ezzel jönne, egész ember és igaz magyar, uj vezére lenne uj időknek. Ember, aki mig tekintetével bizton fogja át a világpolitika horizontját, a magvar lélek és élet, történet és sors leglelkébe és legmélyébe tudna pillantani. Negyvennyolcban az volt a fátumunk, hogy kiilön volt egy Széohenyink és külön egy Kossuthunk, ma egyelőre se az egyiket nem látjuk.se a másikat. De kell, hogy a Széchenyi aggódó honszerelme és a Kossuth lángoló szabadságvágya ott éljen mindnyájunk agyában, szivében, akik mai magyarok vagyunk és kell, hogv az utolsó órában az örökkévaló magyar géniusz megtalálja azt az igét és azt a tettet, amely bennünket a dicsőséges muitból és a keserves jelenből uj életbe és uj diadalra vezet! Egy olyan független Magyarországot kell akarnunk és megteremtenünk, a mely függetlenítse magát a saját vérei bűneitől is: az ázsiai lomhaságtól és az ázsiai élhetetlenségtől. AKA»AABBBABBBBBSBABBBBBBAASBB®BB«6.«BBBBBA>BBBBB.HEABAAABBABBBBBBBBBABAAAABBBBBAHBOBABBAA»BASB«A«S!»«BB#OBA»58 gerlinben tanácskoznak a német válaszjegyzékről. - Wilson föltételeit elfogadják, de jegyzékének hangját visszautasítják. - Wilson nyilatkozata a negyedik szaöadságkŐicsön kibocsátása alkalmából. - Ausztria Magyarország különbéke! is köt. A béke ügyében szerdán nem történt „döntő" esemény. Burián az osztrák delegáció külügyi 'bizottságában beszélt, most már azonban Wilson jegyzékéről. Szerinte a német kíméletlen harcmodor — e vád ellen Berlinben tiltakoznak — enyhülni fog és a tengeralattjáró harc ügyében is kedvező választ fog adni Németország. Az ellenségeskedések — folytatta Burián — nem folytathatók sokiág. Ugy látszik, ebből következtet teljés bizonyossággal arra, hogy Wilson jegyzékének egyetlen, pontja sem csökkentette a békereményt. A helyzet megítélése szempontjából sokkal nagyobb jelentősége van Wilson nyilatkozatának, amelyet a negyedik szabadságköicsön kibocsátása alkalmából tett. A nyilatkozat — ha ugyan vannak kétértelmű pontjai — mintegy magyarázza és kiegészíti az elnök legutóbbi jegyzékét. Közben Berlinben nagy tanácskozások folynak a válaszjegyzék megszövegezéséről, amely állítólag el fogja fogadni Wilson követeléseit, de vissza fogja utasítani a sértő hangot és hangsúlyozni fogja, hogy az az átalakulás, amelyet Wilson harmadik pontja sürget, az ő figyelmeztetése nélkül is meg fog történni. Nagy kérdés persze, hogy e pont értelmezését illetőleg egy véleményen vannak-e: Wilson és a német kormány. Az a válaszjegyzék, amelyet nekünk küld vagy küldött Wilson," bécsi jelentés szerint elárulja az elnöknek azt a szándékát, hogy Ausztria-Magyarországot különválassza Németországtól. Mértékadó helyen nem zárkóznak el attól, hogy kihasználják a bákelehetöséget. Berlinben — mondja a jelentés — ezt tudják és számolnak vele. Berlin, október 16. Berlini politikai körökben hite jár, hogy a német kormány a Wlson-jegyzék 'kihívó hangja ellenére se fogja a tárgyalásokat megszakítani. A német 'kormány uta' arra, hogy a tárgyalásnak ez a módja nem alkalmas a vérontás minél előbb való befejezésére. A német válasz a kegyetlenkedésekről szóló vádakat visszautasítja és ezeket szemenszedett hazugságoknak jelenti ki. Utal arra, hogy Németország nem köthet olyan •fegyverszünetet, amelynek feltételeit előzetesen nem ismeri és abba nem mehet bele, hogy kegyelemre adja meg magát. Végül megjegyzi a válasz, hogy amit Wilison jegyzéke végső passzusában a Németországban szükséges változásokról mond, az ő figyelmeztetése nélkül megtörténnék. Washington, október 16. A Reuter-ügynökség jelenti: Wilson elnök a negyedik szabadságkölesönnel kapcsolatban a következő nyilatkozatot tette közé: A német kormány október 8-iki kérdő jegyzékemre adott válasza alkalmat nyújt nekem arra, hogy megmondjam honfitársaimnak, se ez a válasz, se á legutóbbi időben történt más esemény nem csökkentette bárminő módon a szabadságkölcsön fontosságút. A mostani pillanatban engedni, habozni a minden pillanatban való le-