Délmagyarország, 1918. szeptember (7. évfolyam, 200-224. szám)

1918-09-06 / 204. szám

Szeged, 1918. szeptember C. DÉLMMGYARDRBZÁG 7 Don Caesár ??????? szombaton és vasárnap a Vass-moziban. KÖZGAZDASÁG uooo Értekezlet az alaptőkefelemelést korlátozó rendelet ellen Budapestről jelenti tudósítónk: A konqiány ismeretes 'alaptökefelemelést korlátozó ren­delete ellen ,a budapesti kereskedelmi és iparkamarában csütörtökön délután 4 óra­kor a kereskedelmi, ipari és pénzügyi világ élénk részvétele mellett iragyértékü értekez­let volt. A tárgyaláson Heinrich Ferenc, a budapesti kereskedelmi és iparkamara alel­nöke ,elnökölt Dr. Szegő Ernő felolvasta a kamarának .ebből az alkalomból készült előterjesztését. Az elaboratóriumban részletesen ki vannak fejtve a hátrányok, amelyekét a kereskede­lemre és iparra a rendelet hoz. Téves az a felfogás, hogy a magángazdaság az álam­gazdasággal szembe akar helyezkedni, mert hiszen; a kettő egymásra van utalva. Foglal­kozik az előterjesztés azzal, hogy az egész rendelet osztrák presszióra készült. A kor­mány ama indokára vonatkozólag, hogy a iiadilköícsönök sikere biztosításának érdeké­ben történik ez áz intézkedés, a kamara arra az álláspontra helyezkedik, hogy a rész­vénytársaságok tőkeemelési transakciója nem lehet akadálya az ország lakossága ha­dikölcsönjegyzésének. Nem állhat meg az az érv sem, hogy a jegybank forgalmát kíméli a kormány, mert hiszen az uj részvények piacra kerülése nem ronthatja a valutát, hi­szen a pénzért reális értéket ad cserébe. Az ,adó eltitkolására vonatkozólag arra az ál­láspontra helyezkedik az értekezlet, hogy ar­ra a kormány találhat más alkalmas megol­dást. Végül az értekezlet elfogadta az elnök ál­tal felolvasott határozati javaslatot, amely­ben a kormány rendeletét gazdasági szem­pontból hátrányosnak tartják és kiérik an­nak megváltoztatását. , Tőzsde. Budapestről telefonálja tudósí­tónk : Ma lanyhán kezdődött meg a tőzsde forgalma. A kontremin felhasználta a Krausz Simon vezérigazgató lemondásáról elterjedt hirl. Nagy eladásokhoz fogott, ami azután lenyomta az árakat. Később, amikor a lemondás hirét illetékes helyen megcáfolták, Bécsből is szilárd jegyzések hire érkezett. Az árvitrage, felhasz­nálva áz olcsóbb árakat, vásárolni kezdett. A lefelé játszó spekuláció elérkezettnek látta az ' időt, hogy a drágán eladott értékpapírjait még idejekorán fedezze. Igy az üzletidő első felé­ben lemorzsolódott árak csakhamar behozták árvesztességüket és az értékek a legmagasabb áron zárultak. A kuiiszban 15—20 koronára rúgott az árveszteség, amely a zárlatkor telje­sen megtérült. A helyi piacon is szilárd volt végül a hangulat és az árvesztesség javarésze megtérült. Magyar Hitei 1369—1385, Osztrák Hitel 895—905, Agrárbank 1054-1066, Fabank 950—960, Forgalmibank 620—644, Földbirlok­bank 430—434, Hazaibank 618—643, Hermes 535—60, Jelzálogbank 564—76, Ingatlanbank 719 —747, Kereskedelmibank 6075, Leszámito­'óbank 815—831, Magyar Bank 948—961, Merkúr 358—69, Első Budapesti 1530-1545, Concordia 850—840, Gizella 805-795, Általá­nos kőszén 7100—7150, Magnezit 430—434, Salgótarjáni 1250—1260, Szászvári 990—1005, Újlaki 750, Urikányi 905—900, Rimamurányi 1153—1173, Ganz 4215—4250, Lang 465- 480, Lipták 262—269, Schlick 494-509, Adria 1760—1800, Atlantika 1350—1360, Államvasuti 1050—1064, Levante 1110—1120, Danica 1080—1125, Fatermelő 1860—1880, Klotild 610—650, Izzólámpa 858—830. Bécsből jelentik: A mai tőzsdén ismét voltak tehermentes eladások, az üzlet azonban megőrizte szilárd jellegét. A kuliszértékek 7—8 koronával estek. A zárlat felé visszavásárlá­sokra 3—6 koronával javult az árfolyam. A korlátértékek árfolyamaiban nagyobb esés volt. Főképen a textil, fa, kőszén, gépgyári és vegyi értékek estek. A visszaesés ennél a papirosnál átlag 10—20 korona volt, A török szállítási értékek, egyes cukorrészvények nagyobb ár­folyamon keltek el. A befektetési piac válto­zatlan maradt. LEGÚJABB. BERLIN: A Wolff-ügynökség jelenti 5-én este: A harci tevékenység uj állásaink előte­rén főleg kisebb küzdelmekre korlátozódot. BÉCS: Stockholmból táviratozzák, hogy Moszkvában egy csapat lette katon'a ellen, a laktanyába való bevonulás közben bobmba­mer'ényletet köVe'ttelk el. 20 katona meghalt. A merénylőt agyonlőtték. Ffölkeíő parasztok benyo­multak Nisninovgorodba. A város nagyrétét elpusztították. BÉCS, szeptember 5. Moszkvából érke­zett hiradás szerint a felkelő parasztok Nis­ni-rovgorodba, amelyet már két hete ostro­molnak, eikeseredtt harcok után benyomul­tak. A város nagyrészét elpusztították. ' A szovjet-csapatoknak délkeleti irányban kel­lett menekülni. / A népbiztosok tanácsa megválasztja Lenin utódját BÉCS,, szeptember 5. Még nem lehet tudni, milyen lesz Lenin betegségének lefo­lyása. Az azonban bizonyos, hogy az ügyek vezetését hosszabb ideig nent fogja átvenni. Ez okból egybehívták a népbiztosok taná­csát, hogy megbeszéljék a mostani helyzetet és Lenin utódját megválasszák. E tekintet­ben eltértek a felfogások. Végleges határoza­tot még nem hoztak. Abban megegyeztek a népbiztosok, hogy a már korábban megbe-' szélt terrort erőteljesen végre kell hajtani, ha meg akarják tartani a hatalmat. A robsmtankok egyharmada elpusztultak. Bécs, szeptember 5. Luganóból táv­iratozzák, hogy a Secoló jelentése szerint az antant 80Ö0 páncélos kocsival ren­delkezik. Ezeknek a rohamtankoknak egyharmada már elveszettnek tekinthető. SPORT oooo * A SzAK vasárnapi mérkőzése. Horváth József (Csizik), a SzAK kitűnő játékosa a frontról szabadságra hazaérkezett és szorgal­mas tréningek után kitűnő formában lévén, részt vesz csapata vasárnapi mérkőzésén. A SzAK labdarugó szakosztálya csütörtök este tartott ülésén a vasárnapi bajnoki mérkőzésre az alábbi csapatot állította ki: Szalay, Kovács I., Kovács II. Csáki, Horváth, Ruzsits, Vezér II., Vezér I. Csizik, Martonosi, Zaviza. Felké­retnek a játékosok, liogy vasárnap délután fél 3 órakor, az első csapatbeliek is, a pályán pontosan megjelenni szíveskedjenek. T{égi világból. * — Szegedi iörténetek. — Irta: Cserziy Jtfiháiy. 79 VIHAR. Mikor összeszedték magukat, az adóssá­got és egyéb terheket lerakták vállaikról, akkor az a nehéz kérdés állt elő, hogy melyik gyermeket hozzák haza. Mert eljött az idő, haza kell őket hozni, liogy hoszu szakadás után ismét összeforrjanak a szivükkel. Na­gyon nehéz volt ez a kérdés. •Melyikei?! A legnagyobbat-e, vagy a legkisebbet. Mert csak lassan, egyenként lehet haza hozni őket, hogy ne koplaljanak, ne érezzék az ínséget, mert ez bizonyára jobban fájna nekik, mint az, hogy nincsenek az anyaszárny alatt. Soká nem tudtak megállapodni. Nem is lehetett. Hiszen minden gyermeke egyforma szép, egyforma kedves és jó a szülőknek, mindegyiket egyforma szent kötelékkel kap­csolja az istenség a szivéhez. Mégis . . . Az apa azt mondta: — A Janit, a legöregebbet. Az anya könnyes szemmel választott: — Talán az Annuskát. Szegény árvám, ugy lehet, ő érzi az anyátlanságot legjobban. A dolog nem igy állt, Annuska volt. a legjobb helyen, egy jó­módú iparosnál, kiknek mindenük megvolt, csak egy hiányzott: az élet folytatásának haj­tása. És éppen ezért ugy becézték az idegen­ből jött eleven, kékszemű kis lányt, mint a legszebb virágot, mely illatával betölt minden zugot a lakásban. Szép ruhában járatták, ne­veltették, ügyeltek a lépésire. S igy lassan­kint a lelkükhöz nőtt, mint az oltás a rózsa­tőhöz. Amint teltek a hónapok, ugy szállingóz­tak haza a gyermekek is. Elsőbb a legöregebb, aztán az utána való, majd a harmadik fiu jött haza. Mindegyiken csodálatos változás volt észlelhető. Az arcuk fejlettebb. Kezük, mindenük nagyobb. A vonások erőtelij|eseU|­bek. Mintha kicserélték volna őket, A szoká­sokban sem voltak a régiek. A vásottság, a esintalansag lemaradt róluk, engedelmeseb­bek és alázatosabbak. Hajh, az idegen kenyér, az idegen kéz nem. olyan puha és elnéző, mint. a szülőé, rendet követel és hamarabb kiegye­nesedik a fenyegetésre. Ugy elnézegette őket Balog Anna és közben meg is fájdult a szive: istenem, meny-­nyit szenvedhettek ezek a fiuk ez alatt a pár esztendő alatt. És ekkor elszállt a lelke a kis lányához. Vájjon mit érezhet most az a pici lélek. Gondol-e rá, sir-e utána. Vagy 'elfeledte már, nem gondol többé az anyasziv melegére. Azután meg azon töprengett, hogy megverik-e olykor az ártatlant. Mennyire fájhat szegény­kének az idegen kéz intése. S amint igy egyre élénkebben látta maga előtt, a, gyermek sor­sát, ugy vélte, mintha a távolból két gye/ige kar nyúlná felé és hívná: — Anyám . . . Nem jösz! . . . Repülni szeretett volna, ilyenkor Balog Anna. Összeszedelődzködni és menni a lá­nyáért, az Annuskáért, aki talán rongyokban jár, talán meg se fésülik naponként és szép szőke haja ugy lóg a szemébe, mit az utcára kicsapott, gazdátlan piszkos gyermekeké. Folyt, iköv. Felelős szerkesztő: Pásztor József. Kiadótulajdonos: Vártfay L. 4aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaBiiaaaaaaaKaaftaaaa*aaa«

Next

/
Oldalképek
Tartalom