Délmagyarország, 1918. szeptember (7. évfolyam, 200-224. szám)

1918-09-06 / 204. szám

Szeged, 1918. szeptember C. DÉLMMGYARDRBZÁG 7 Don Caesár ??????? szombaton és vasárnap a Vass-moziban. KÖZGAZDASÁG uooo Értekezlet az alaptőkefelemelést korlátozó rendelet ellen Budapestről jelenti tudósítónk: A konqiány ismeretes 'alaptökefelemelést korlátozó rendelete ellen ,a budapesti kereskedelmi és iparkamarában csütörtökön délután 4 órakor a kereskedelmi, ipari és pénzügyi világ élénk részvétele mellett iragyértékü értekezlet volt. A tárgyaláson Heinrich Ferenc, a budapesti kereskedelmi és iparkamara alelnöke ,elnökölt Dr. Szegő Ernő felolvasta a kamarának .ebből az alkalomból készült előterjesztését. Az elaboratóriumban részletesen ki vannak fejtve a hátrányok, amelyekét a kereskedelemre és iparra a rendelet hoz. Téves az a felfogás, hogy a magángazdaság az álamgazdasággal szembe akar helyezkedni, mert hiszen; a kettő egymásra van utalva. Foglalkozik az előterjesztés azzal, hogy az egész rendelet osztrák presszióra készült. A kormány ama indokára vonatkozólag, hogy a iiadilköícsönök sikere biztosításának érdekében történik ez áz intézkedés, a kamara arra az álláspontra helyezkedik, hogy a részvénytársaságok tőkeemelési transakciója nem lehet akadálya az ország lakossága hadikölcsönjegyzésének. Nem állhat meg az az érv sem, hogy a jegybank forgalmát kíméli a kormány, mert hiszen az uj részvények piacra kerülése nem ronthatja a valutát, hiszen a pénzért reális értéket ad cserébe. Az ,adó eltitkolására vonatkozólag arra az álláspontra helyezkedik az értekezlet, hogy arra a kormány találhat más alkalmas megoldást. Végül az értekezlet elfogadta az elnök által felolvasott határozati javaslatot, amelyben a kormány rendeletét gazdasági szempontból hátrányosnak tartják és kiérik annak megváltoztatását. , Tőzsde. Budapestről telefonálja tudósítónk : Ma lanyhán kezdődött meg a tőzsde forgalma. A kontremin felhasználta a Krausz Simon vezérigazgató lemondásáról elterjedt hirl. Nagy eladásokhoz fogott, ami azután lenyomta az árakat. Később, amikor a lemondás hirét illetékes helyen megcáfolták, Bécsből is szilárd jegyzések hire érkezett. Az árvitrage, felhasználva áz olcsóbb árakat, vásárolni kezdett. A lefelé játszó spekuláció elérkezettnek látta az ' időt, hogy a drágán eladott értékpapírjait még idejekorán fedezze. Igy az üzletidő első felében lemorzsolódott árak csakhamar behozták árvesztességüket és az értékek a legmagasabb áron zárultak. A kuiiszban 15—20 koronára rúgott az árveszteség, amely a zárlatkor teljesen megtérült. A helyi piacon is szilárd volt végül a hangulat és az árvesztesség javarésze megtérült. Magyar Hitei 1369—1385, Osztrák Hitel 895—905, Agrárbank 1054-1066, Fabank 950—960, Forgalmibank 620—644, Földbirlokbank 430—434, Hazaibank 618—643, Hermes 535—60, Jelzálogbank 564—76, Ingatlanbank 719 —747, Kereskedelmibank 6075, Leszámito'óbank 815—831, Magyar Bank 948—961, Merkúr 358—69, Első Budapesti 1530-1545, Concordia 850—840, Gizella 805-795, Általános kőszén 7100—7150, Magnezit 430—434, Salgótarjáni 1250—1260, Szászvári 990—1005, Újlaki 750, Urikányi 905—900, Rimamurányi 1153—1173, Ganz 4215—4250, Lang 465- 480, Lipták 262—269, Schlick 494-509, Adria 1760—1800, Atlantika 1350—1360, Államvasuti 1050—1064, Levante 1110—1120, Danica 1080—1125, Fatermelő 1860—1880, Klotild 610—650, Izzólámpa 858—830. Bécsből jelentik: A mai tőzsdén ismét voltak tehermentes eladások, az üzlet azonban megőrizte szilárd jellegét. A kuliszértékek 7—8 koronával estek. A zárlat felé visszavásárlásokra 3—6 koronával javult az árfolyam. A korlátértékek árfolyamaiban nagyobb esés volt. Főképen a textil, fa, kőszén, gépgyári és vegyi értékek estek. A visszaesés ennél a papirosnál átlag 10—20 korona volt, A török szállítási értékek, egyes cukorrészvények nagyobb árfolyamon keltek el. A befektetési piac változatlan maradt. LEGÚJABB. BERLIN: A Wolff-ügynökség jelenti 5-én este: A harci tevékenység uj állásaink előterén főleg kisebb küzdelmekre korlátozódot. BÉCS: Stockholmból táviratozzák, hogy Moszkvában egy csapat lette katon'a ellen, a laktanyába való bevonulás közben bobmbamer'ényletet köVe'ttelk el. 20 katona meghalt. A merénylőt agyonlőtték. Ffölkeíő parasztok benyomultak Nisninovgorodba. A város nagyrétét elpusztították. BÉCS, szeptember 5. Moszkvából érkezett hiradás szerint a felkelő parasztok Nisni-rovgorodba, amelyet már két hete ostromolnak, eikeseredtt harcok után benyomultak. A város nagyrészét elpusztították. ' A szovjet-csapatoknak délkeleti irányban kellett menekülni. / A népbiztosok tanácsa megválasztja Lenin utódját BÉCS,, szeptember 5. Még nem lehet tudni, milyen lesz Lenin betegségének lefolyása. Az azonban bizonyos, hogy az ügyek vezetését hosszabb ideig nent fogja átvenni. Ez okból egybehívták a népbiztosok tanácsát, hogy megbeszéljék a mostani helyzetet és Lenin utódját megválasszák. E tekintetben eltértek a felfogások. Végleges határozatot még nem hoztak. Abban megegyeztek a népbiztosok, hogy a már korábban megbe-' szélt terrort erőteljesen végre kell hajtani, ha meg akarják tartani a hatalmat. A robsmtankok egyharmada elpusztultak. Bécs, szeptember 5. Luganóból táviratozzák, hogy a Secoló jelentése szerint az antant 80Ö0 páncélos kocsival rendelkezik. Ezeknek a rohamtankoknak egyharmada már elveszettnek tekinthető. SPORT oooo * A SzAK vasárnapi mérkőzése. Horváth József (Csizik), a SzAK kitűnő játékosa a frontról szabadságra hazaérkezett és szorgalmas tréningek után kitűnő formában lévén, részt vesz csapata vasárnapi mérkőzésén. A SzAK labdarugó szakosztálya csütörtök este tartott ülésén a vasárnapi bajnoki mérkőzésre az alábbi csapatot állította ki: Szalay, Kovács I., Kovács II. Csáki, Horváth, Ruzsits, Vezér II., Vezér I. Csizik, Martonosi, Zaviza. Felkéretnek a játékosok, liogy vasárnap délután fél 3 órakor, az első csapatbeliek is, a pályán pontosan megjelenni szíveskedjenek. T{égi világból. * — Szegedi iörténetek. — Irta: Cserziy Jtfiháiy. 79 VIHAR. Mikor összeszedték magukat, az adósságot és egyéb terheket lerakták vállaikról, akkor az a nehéz kérdés állt elő, hogy melyik gyermeket hozzák haza. Mert eljött az idő, haza kell őket hozni, liogy hoszu szakadás után ismét összeforrjanak a szivükkel. Nagyon nehéz volt ez a kérdés. •Melyikei?! A legnagyobbat-e, vagy a legkisebbet. Mert csak lassan, egyenként lehet haza hozni őket, hogy ne koplaljanak, ne érezzék az ínséget, mert ez bizonyára jobban fájna nekik, mint az, hogy nincsenek az anyaszárny alatt. Soká nem tudtak megállapodni. Nem is lehetett. Hiszen minden gyermeke egyforma szép, egyforma kedves és jó a szülőknek, mindegyiket egyforma szent kötelékkel kapcsolja az istenség a szivéhez. Mégis . . . Az apa azt mondta: — A Janit, a legöregebbet. Az anya könnyes szemmel választott: — Talán az Annuskát. Szegény árvám, ugy lehet, ő érzi az anyátlanságot legjobban. A dolog nem igy állt, Annuska volt. a legjobb helyen, egy jómódú iparosnál, kiknek mindenük megvolt, csak egy hiányzott: az élet folytatásának hajtása. És éppen ezért ugy becézték az idegenből jött eleven, kékszemű kis lányt, mint a legszebb virágot, mely illatával betölt minden zugot a lakásban. Szép ruhában járatták, neveltették, ügyeltek a lépésire. S igy lassankint a lelkükhöz nőtt, mint az oltás a rózsatőhöz. Amint teltek a hónapok, ugy szállingóztak haza a gyermekek is. Elsőbb a legöregebb, aztán az utána való, majd a harmadik fiu jött haza. Mindegyiken csodálatos változás volt észlelhető. Az arcuk fejlettebb. Kezük, mindenük nagyobb. A vonások erőtelij|eseU|bek. Mintha kicserélték volna őket, A szokásokban sem voltak a régiek. A vásottság, a esintalansag lemaradt róluk, engedelmesebbek és alázatosabbak. Hajh, az idegen kenyér, az idegen kéz nem. olyan puha és elnéző, mint. a szülőé, rendet követel és hamarabb kiegyenesedik a fenyegetésre. Ugy elnézegette őket Balog Anna és közben meg is fájdult a szive: istenem, meny-nyit szenvedhettek ezek a fiuk ez alatt a pár esztendő alatt. És ekkor elszállt a lelke a kis lányához. Vájjon mit érezhet most az a pici lélek. Gondol-e rá, sir-e utána. Vagy 'elfeledte már, nem gondol többé az anyasziv melegére. Azután meg azon töprengett, hogy megverik-e olykor az ártatlant. Mennyire fájhat szegénykének az idegen kéz intése. S amint igy egyre élénkebben látta maga előtt, a, gyermek sorsát, ugy vélte, mintha a távolból két gye/ige kar nyúlná felé és hívná: — Anyám . . . Nem jösz! . . . Repülni szeretett volna, ilyenkor Balog Anna. Összeszedelődzködni és menni a lányáért, az Annuskáért, aki talán rongyokban jár, talán meg se fésülik naponként és szép szőke haja ugy lóg a szemébe, mit az utcára kicsapott, gazdátlan piszkos gyermekeké. Folyt, iköv. Felelős szerkesztő: Pásztor József. Kiadótulajdonos: Vártfay L. 4aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaBiiaaaaaaaKaaftaaaa*aaa«