Délmagyarország, 1918. szeptember (7. évfolyam, 200-224. szám)

1918-09-06 / 204. szám

Szeged, 1918. szeptember 6 DÉiLMlAíGYA/ROEB/j ÁG 3 Copássad vádolnak egy szegedi orvost (Saját tudósítónktól.) Szenzációs érde­•kességii ügyben kezdett nyomozást csütörtö­kön délután a szegedi rendőrség. Az egyik szegedi orvos ellen két betege följelentést tett, liogy betek óta, mióta liozzá kezelésre jártak, állandóan megdézsmálta pénztárcáik tartal­mát, És a megindult nyomozás azzal a szen­zációs eredménnyel járt, hogy az ellopott pénzt husz borona fiijával megtaláltál: a dok­tornál, A nyomozás ézidősz-érint ínég folyik és az ügyben még nagy meglepetések történ­hetnek.' A szenzációs esemény ott kezdődik, liogy Nedics -Szvetko és Schányi Mátyás lionvédze­me karbeli- zenészek megl4tegedtek. Fölkeres­tek tehát ilr. Kain Sándor Pallavicini-utca 5. szám alatt lakó orvost, aki mindkét embert kezelése alá vette. Ez négy héttel ezelőtt tör­tént- Nedies év Behányj azóta rendszer sen el­jártak az orvoshoz, aki oltásokkal kezelte őket, amelyhez minden alkalommal lé kellett vetkőzniük. A két beteg kabátját és ingét a várószobában vetette le és a ruhaneműik ott maradtak, amíg a kezelésnek vége nem volt. Alig ment el egy párszor a két zenész az orvoshoz, mindketten azt az érdekes fölfede­zést tették, hogy pénztárcájuk tartalmát meg­dézsmálta valaki. Hol egy husz koronás, liol egy ötven koronás, hol egy száz koronás bank­jegy hiányzott a pénztárcából. És a lopások végül rendszeressé váltak. Nem' volt nap, a melyen a doktornál voltak, hogy pénztárcá­juk tartalma ugyanúgy lett volna vetkpzés után, mint volt vetkpzés előtt. Utoljára már azt is megfigyelték, liogy dr. Kain minden al­kalommal magúkra Hagyta őket pár percre rendelőjében. Végül is elhatározták magukat; egy nap mindketten följelentést tettek az ismeretlen tolvaj ellen a katonai rendőrségen. Az ügy a katonai rendőrség detektiv-osztályálioz fce­rii.lt, ahol Sarkad}) M. Pál és Cseh János ka­tonai detektivek kaptak megbízást a titokza­tos lopások kiderítésére. Csütörtökön délután mentek ismét kezelésre a zenészek az orvos­hoz; ezt megelőzőleg a tárcájukban levő bank­jegyeket a detektivek közbenjöttével megje­lölték, majd fölírták a bankjegyek számait is. Amíg a zenészek az orvosnál voltak, a detektivek ott álltak a ház előtt és várták az eredményt. iMikor vége volt a vizitnek és a két ze.nész felöltözködött, kiderült, hogy a pénztárcájuk­ból l'étszáz koronán felüli összeg hiányzik. Miután az előzményekből világosan kitűnt, hegy a tolvaj csakis az orvos lakásán tartóz­kodhat,' a katonai rendőrség már előzetesen kikérte az ügyész engedélyét a házkutatás­hoz, amelynél már a polgári rendőrség is se­gédkezett, Szécsényi detektiv jelent meg dr. Kain Sándor lakásán és az orvos pénzszekrényében, részben pedig magának az orvosnak zsebében megtalálta a. megjelölt pénzdarabokat, Mindössze husz korona hiányzott, — | hogy az hova lett, nem tudják. ) Szécsényi detektiv lefoglalta a kétszáz ko­j rónát és nyomban jelentést tett az eredméiiy­| rőt Gyarmathy János rendőrtisztnek, aki ké­sőid) átadta a nyomozás vezetését- dr. Dreyer József rendőrkapitánynak. Hat óra után kezd­te meg Dreyer a nyomozást a károsultak föl­jelentésére. Nyolc órakor megkezdődött dr. Kain kihallgatása a -rendőrségeri. A kihallga­tást maga dr. Dreyer végezte és az eredmény­ről nyomban jelentést tett dr. Szalay József rendőrfőkapitánynak. A kihallgatás egy óra hosszáig tartott. Az eredményről a rendőr­ség minden fölvilágosítást megtagadott, ér­tesülésünk szerint azonban dr. Kain tagadja a- vádbeli cselekmény elkövetését. A 'rendőr­ség nagy eréllyel folytatja a nyomozást, mert nincs még. kiderítve, hogy történtek a lopá­sok. Sipos Irán, yl jVíátyás templom kincsei. Irta: JUH ASZ GYULA. A ferences barátok kolostorának gótikus ivei alatt szép csöndesen egy kis muzeum lé­tesült, amely páter Zad.ra.vec Istvánnak, a rajongó lelkű házfőnöknek, minden szép és nemes dolog buzgó ki vének köszöni születé­sét. iEgy értékes szegedi egyházművészeti gyűjtemény kezdetei vannak itten, az emele­ten, masszív, stílusos szekrényekbe elhelyez­ve. / A kultúrpalota múzeuma már is szűknek kezd bizonyulni Szeged műkincseinek, törté­neti emlékeinek kényelmes befogadái&ra, ez az alsóvárosi kis muzeum hivatva lehet arra, hogy a város és környéke egyházi művészeti dolgait és ritkaságait magáhh fogadja és megőrizze a haladó idők számára. -Egyelőre régi és nagyértókii, valóban kin­cseket érő miseruhákat és szerelvényeket, va­lamint- egykorú okiratokat, állított ki páter Zadravec, a zárda és templom legszembetű­nőbb régiségeit. Itt van elsőnek szent Gellért az .első csanádi püspök és vértanú ezüstös, hí­mes kazulája, amely közel, ezer év viszontag­ságain tol i« a bizánci és ősi magyar motívu­mok nemes szépségű formáit hiven megőrizte. Mátyás király híres palástja olyan pompás, előkelő és eredeti hazai művészet nyomait mutatja, mint- egy ritka, drága, ékes Korvin a­disz. A bilmr és ezüst, Mátyás kedves színei uralkodnak e fejedelmi szép paláston, amely szintén papi omátusnak szolgált, mint a mel­lette lévő Mária Terézia ajándékozta teljes és kincset érő fölszerelés. Ezeken a kazulákon ós egyéb ornátusokon feltűnő a magyar jel­legű motívumok bősége. A népművészet ha­tását érezzük itt is, megtermékenyítőén és jóltevően, miut mindig a magyar századok so­rán. Egy finom mivü, vert arauykehely a 16. századból a régi magyar ötvösség valódi remeke. Fölötte érdekesek az eredeti török okira­tok a. hódoltság korából, amely Szegeden is Budavár 1541-i-ki elfoglalásával kezdődött és amelynek emlékeit még szegedi utcák nevei (Hbbiárt basa-utca) is őrzik. Szarkalábas tö­rök betűk jelentik az 1545-iki hires disputa eredményét, amely a török pasa jelenlétében a ferences barátok és az újítók két vezére, Szeged nagy fia. Szegedi Kis István -prédi­kátor és Abádi Benedek tipográfus között an­nak rendje és módja szerint lejátszódott. Azaz hogy nem egészen annak rendje, módja sze­rint végződött, amennyiben volt egy kissé együgyű kuktája a. barátoknak, aki hívatla­nul megkérdezte Szegedi Kis Istvánt, a vit­tembergai és bázeli egyetemet járt magyar Mielaüelitant, hogy hányan is nagynak, azok a négy évangyélisták? A prédikátor méltósá­gán alulinak találta e gyerekes kérdésre vá­laszolni, de a török is sürgette a féleletet és amikor Szegedi iKis István előállott János, Lukács, Márk és Máté nevével, az együgyű kukta (aki nem is vala oly igen együgyűt, azt vágta vissza, hogy hát Mohamed evan­gyélistát hol felejtetted? A barátoknak nyert ügyük volt, a pasa rögtön nekik ítélte Mátyás ódon templomát. Páter Zadravec szives kalauzolása mellett gondosabban megtekintettem a sokszázéves templom „ingatlan" nevezetességeit és szép­ségeit. A főoltáron lévő kép Sancta Maria de Ni re, a tulajdonképpeni sokat emlegetett, csodatevő és kalandos történetit Havi Boldog­asszony. Goethe mondotta, hogy a csodatévő képek többnyire rossz festmények. Hát ez a kép igen szerencsés kivétel, nemes arcú, elő­kelő tartású, méltóságos mennyei királynő ez a M'-ri-n, vmelyet bizonyos István szegedi mester festett még a boldog reneszánszban* a művészlelkű nagy király egyenes megren­deléséire. •Stepliarius magisternek nem kell szégyenkeznie kései utódai előtt. Kár, hogy a kissé barbár kegyelet cifra díszeivel sokat rontott e régi műemlékünkön is. A templom komoly, sőt komor gótikájá­val nagyszerű látvány az elfogulatlan szem­lélőnek. Barokk oltárai ugyan némileg ront­ják a hatalmas benyomást, es különösen hat az értő számára az is, hogy h-a jó iának gaz­dag boltíves menyeziete valamivel. alacso­nyabb, mint a szentélyé. Az egykori török fermáno-k tanúbizonysága szerint a -liajó. boltr iveit a törökök építették újra. a harcok alatt beomlott a templom b je. Az oltárké­pek között van néhány igazán művészi szép­ségű is. A jobbsarok jótékony homályában sötétlő fekete Máriát, amely artisztikus szem­pontból se mutat semmi különöset, nem lehet közéjük számítani,- De a szentély jobb olda­lán lévő Nepomucenus szent János temetését ábrázoló képet valódi művész készítette. A cseh királyné átszellemült, meleg színekben, tündöklő arca, az egész jelenet rejtelmes, sö­tét hangulata igazi festői ihlet élénk nyomait mutatja. A szeráfi szent Ferenc stigmáit és a páduai szient elragadtatását ábrázoló oltár­képek is komolyabb festői értékek fölcsillaná­sát éreztetik. A kései reneszánsz olasz-francia iskolájráa vallanak ezek az oltári képek, a melyeket különben szintén páter Zadravec szerető gondossága- és hozzáértése mentett meg az idők mohától. Egy Berni ni lágyvo­nalu modorában tartott fából való fehér már­ványszinü golgotai szoborcsoport vonja még magára az amatőr figyelmét és a modern íz­léssel, áhítatos művészettel megmintázott ta­bermá-kulum, amely Heksch Nándor alkotása és az eukarisztia mély érzéssel és gonddal teljes szimbóluma. Az ódon templom üvegfestményein gaz­dag pompával világit be a csodálatosan szép és rejtetemesen szomorú szeptemberi nap. A mártírok és koníesszorok arcán túlvilági mo­soly csodálkozik, a századok tömjéné színes ködben kavarog a pállott levegőben, a csönd óriás denevérszárnyai ott lebegnek a barna boltiveken, végtelen nyugalom és angyali bé­ke terjeng© szentelt falak között, az Ur 1918. esztendejében, a Somme és Oise fekete és vö­rös napjaiban . . . Óráját és ékszereit javíttassa elsőrangú óra- és ékszer­üzletemben. Szolid á ra k ! Órákban és ékszerekben nagy raktár. -.W. FISCHER K. ,v.\­Korzó-kávébáz mellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom