Délmagyarország, 1918. szeptember (7. évfolyam, 200-224. szám)

1918-09-27 / 222. szám

Szeged, 19T8. szeptember 27. DÉLMAG Y ARORSZÁG Löw Immánuel 40 éves papi jubileuma. — 150.000 horuna zsidó Bieuiiázta. — A szegedi Szent Egylet (Chev-m Kaddisa) • csütörtökön tartotta 33. rendes közgyűlését dr. Biedl Samu hátközség ielnök vezetésével. A közgyűlésnek diszt adott az a körülmény, hogy a diszülést a Szent Egylet összekap-' osolta a hitközség "érdemes főrabbijának, dr. Löw Immánelnek 40 éves főpapi jubileumá­val. A nagyszámban megjelent tagok és az egyesületek küldöttei zsúfolásig megÜölíjöt­ték a hitközség nagytermét. A díszközgyűlést dr. Biedl Samu nyitot­ta meg és gondolatgazdag beszédében utalt arra, bogy valamint más felekezeteknlé, ugy a zsidó vallásnál is egy bizonyos vallási kö­zömbösség vett erőt, amennyiben szeretnek az emberek a kényelmesség szempontjára he­lyezkedni. Nem lettek az emberek rosszab­bak és vallástalanabbak, mint azelőtt voltak, ugyanaz az érzés, ugyanaz a jó sziv hatja át mindnyájukat, de kényelmesebbek lettek. A kegyelet adóját rój ja le az év halottaivai szemben. Elsősorban dr. Bősig Izsó hitköz­ségi elnök, szent egyleti védnök elhunytáról emlékezik meg, aki a Szent Egylet ügyét mindig szivén viselte, aki vezérférfia volt a zsidó hitközségnek. Emlékét a hitközség és a Szent Egylet emlékkönyvébe iktatja. lAz uj tagok ünnepélyes beiktatása után a zsidó hitközség férfi négyesének megható és művészies éneke következett. Ezután Rosenfeld Nándor, a Szent Egy­let elnöke lelkes beszédben adott kifejezést azon rajogó szeretetnek és ragaszkodásnak, a mellyel a hitközség szeretett lelkipásztora iránt viseltetik. A Szent Egylet ennek tet­teklen kívánt kifejezést adni azzal, hogy az általa újonnan építendő menházban egy szo­bát dr. Löw Immánuel nevének szentel és ebből a célból 10.000 koronás alapítványt tesz. A lelkes üdvözlésre a jelenvoltak tomboló éljenzése és üdvözlése közben dr. Löw Immá­nuel főrabbi a következő beszéddel válaszolt: Kedvelt híveim! Az állásom és foglalko­zásom tiltja, hogy azt mondjam, hogy annyi­ra meg vagyok hatva, hogy nem tudok be­szélni, mert akkor nyugdíjba fognak kíván­ni. Kénytelen vagyok tehát a magam ügyé­ben felszólalni, amit nem szoktam. Nem fog­nak csodálkozni, hogy lia, mint mindig, a bibliával kezdem és kiemelem, hogy erre a mai alkalomra alkalmazandó a szentírásnak az a vrese, amelyet a pusztai vándorlás vé­gén Mózes intéz 40 esztendő után híveihez. i,em íü.i.Li.a ía,l. ézt az elmúlt 40 esztendőt, amikor a -dolog körülbelül teljesedett, bogy abból a generá­cióból, amely beiktatott, sajnos, nem sokan vannak. Mikor hivatalba léptem, az egész elöljáróság mind urambátyám volt. most az egész elöljáróság mind öcsémuram .Azt sem akarom állítani, hogy a 40 esztendőben min­dig mannát ettünk, amint őseink ettek, külö­nösen nem az utóbbi 4 esztendőben. De mégis van a szentírásnak egy mondása, amely ugy szól, hogy ime ezen 40 esztendőn át az Isten mindig jelen volt és. nem hiányzott sohasem az a szó, ami kellett. Nem mindig fogadták meg a szót, de merem mondani, hogy nem hiányzott a szó. Ami rajtam állott, mindig ki tudtam keresni a régi Írásokból, ami az alkalomnak megfelelt, buzdítottam, hiszen a mink most van, az sem magától lett. sokszor kellett a. szó. Ezen 40 esztendő alatt egy a büszkeségem. Mikor a régi zsidó állam, még nem volt királyság, még nem is respublika, csak esetről-esetre vált állammá, mikor bán­tották, azután szétesett, a birák korában egyes bírók tevékenységére azt mondja a szentírás, hogy csendes volt az ország 40 esz­tendeig. Ez a büszkeségem, hogy 40 eszten­deig béke volt és én most arra kérem a Min­denhatót, hogy ami még nekem még hátra *an, legyen olyan (békességes, csendes és Egyetértő, mint az első 40 esztendő volt. (Lel­kes éljenzés és ttps.) Ezután az elnök bejelentette, hogy a vá­lasztmány gyűjtést rendezett a hitközség tag- t lelkes beszédéhen t menház támogatására hiv­jainál uj menház épithetése. végett. Erre a I ja fel a tagok figyelmét, oélra a hívek áldozatkészsége eddig 150.000 t Miután még Bach Jenőt a Szent Egylet koronát adott össze, de ez az összeg még tá- j tb. gondnokává választoták, a díszközgyűlés volról sem elegendő a cél eléréséhez, ezért J a férfi négyeskar imájával véget ért. R közgyűlés a színház mai vezetéséről; a IHyérföl­emelésrői és a színészek drágasági pótlékáról. (Saját tudósítónktól.) A szeptemberi köz­gyűlés máscdiiik napja ugyancsak hosszú lé­Iekzetü volt. Félkilenc felé járt az idő, ami­kor a főispán a tanácskozást berekesztette. A szinházi helyárak emelése, vagyis inkább a körül fejlődött ki az első nagyobb vita, hogy a helyár fölemelésből, amelyet a tanács drágasági pótléknak szánt a színészek szá­mára, részesedjék-e az igazgató és hogy a színház, mint városi kultúrintézmény, meg­felel-e rendeltetésének. Hogy a fölmerült kérdésekről milyen véleménnyel volt a köz­gyűlés jelenlevő tagjainak nagy többsége, a tudósításon kívül kiderül a szavazatok ará­nyából! (Is. A másik tárgy, amelyről széles, vita fejlődött ki, a közéielmezés „ügye" volt. Erről azonban külön cikkben számolunk be. Dr. Kelemen Béla elnökölt. Taschler En­dre főjegyző vezette a jegyzőkönyvet. A tárgyalás a városi fcözkórház költség­vetésének bemutatásával kezdődik. A köz­kórház íentartási költségei ugy kívánják, hogv az ápolási napidíjat 8 korona 50 fillér­re eme.jék föl. A közgyűlés a költségvetést tudomásul vette és a .fölemelést a tanács ja­vaslatára elhatározta. Tudomásul vette a közgyűlés az Orkonyi Edéné dr.-né emlékére tett alapítványt, va­lamint Nyiri Bálint és neje, Mayer István és Kdiai László alapitványait. Dr. Gaai Endre javasolta, hogv a keres­kedő és iparos tanonciskolái tanárok órádi® ját 180 koronáról 200 koronára emelje föl a közgyűlés. Dr. Tonelli Sándor ezt azzal kí­vánja kiegészíteni, hogy a felemelt óradíjak haladéktalanul szeptember l-étől visszame­nőleg, a jóváhagyás bevására nélkül folyó­sittassanak. Dr. Gaál Endre ehhez, mint a törvénybe ütközőhöz, nem járul hozzá. Dr. Tonelli indíttatva érzi magát elmon­dani, hogy Szegeden egy csendes kultur­botránv játszódott le, mivel a tanárok nem hajlandók az eddigi óradíjakért tanítani. (Közbekiáltások: Elég szégyen! — De nem a városok, hanem a tanárok szégyene! — Éhesen nem lehet tanítani!) Dr. Somogyi Szilveszter polgármester nem akarja befolyásolni a közgyűlés állás­foglalását, de Tonelli szavaira, hogy itt csen­des kulturbotrányról van szó, reflektálni kell. Itt nem a tanár rendes fizetéséi öl van szó, hanem külön keresetiről. A tanárok megkap­ják a fizetésüket, ruhapótlékot, drágasági se­gélyt. épp ugy, mint más tisztviselők. A vá­ros tanácsa annak idején csak azért nem rendszeresített az iparos és kereskedő ta­nonciskolái állásokra uj állásokat, hogy a ta­nítóknak ujabb jövedelmet biztositsor!. Ami­kor a tanítók az óradijak felemelését kérték, a tanács azt magáévá tette és az ügyet ide­hozta. Ha tehát a tanárok ennek dacára sem kezdték meg a tanítást, akkor ezt a kultur­botrányt nem a tanács idézte elő. A közgyűlés a tanács javaslatát fogad­ta el. Dr. Gaál Endre bejelenti, hogv miután a felső női kereskedelmi iskola tanárai óradi­juknak 180 koronáról 250 .koronára való föl" emelését kérik, szükségessé vált a tandíjnak 200 koronára való fölemelése, ami a szerve­zeti szabályzat módosítását vonja maga után. Ezzel egyidejűleg a tanács felügyelőnői állás szervezését is javasolja, amelyet egy tanitó­nő töltene be, aki egyszersmint az irodai munkákat is végezné. A közgyűlés a javaslatot elfogadja. A plébániák káplántartási pótlékának és az alsó- és felsővárosi plébániák városi se­gélyének fölemelését célzó javaslatot elfo­gadta a közgyűlés és megszavazta a bolgár diákok részére szervezett előkészítő tanfo­lyam költségeit. (A szinházi helyárak emelése.) A színházi helyárak fölemelése ügyét dr. Gaál Endre terjesztette elő. Részletesen is­merteti a színház és színigazgató kérelmét és elmondja, hogy a színészek 50, az igazgató 25 százalékos helyáremelést kér. A tanács ezzel szemben 10 százalékos helyáremelést javasol oly módon, hogy ez a 10 százalék kizárólag a színtársulat tagjainak jusson, mint drágasági pótlék. Ez a színészek járan­dóságának 20—22 százalékos emelését je­lentené. Dr. Kormányos Benő rámutat az eddigi közgyűlések napirendjére, amelyen mindig találkozunk háborús segélyek iránti, kérések­kel, A színészeknek az idén kevesebb oszta­lékuk lesz, mert tavaly 1100 egységgel szá­moltak. az idén 1400-za! kell számolni. He­lyesli a tanács javaslatát, de kevesli a 10 százalékos emelést.ö Indítványozza, hogy a helyárak 50 százalékkal emeltessenek föl, de a tisztviselők részére megállapítandó számú jegyek az eddigi árak mellett tartassanak fenn. Dr. Hollós József- A színház nem magán­vállalkozás. hanem kulturális közintézmény, az utóbbi években a szegedi színház mégis ugy működik, mintha kizárólag üzleti ma­gánvállalkozás lenne. Legjobb színészeit nem' helyesen foglalkoztatja és műsorával nem szolgálja azt a célt, hogy a közönség uj ré­tegeit nevelje, ízlését helyes irányban fej­lessze. Erre eseteket sorol föl, majd kijelenti, hogy elfogad magasabb helyáremelést is an­nál, amit a tanács: javasol, de garanciát ki­ván a nívó emelésére. Szükségesnek tartja egy dramaturgiai bizottság alakítását zene­értő és irodalmi férfiakból a színház irányí­tására és ellenőrzésére. Tagokul: ajánlja a többi között Juhász Gyulát és König Pétert. Wimmer Fülöp indokoltnak tartja a hely­áremelést, mert a szinészek fokozottabb mér­tékben érzik a drágaságot, bár az a vélemé­nye, hogy a színtársulat szervezése nem áll arányban a kérelemmel. Ettől azonban most eltekint. Adjunk emelést, de kizárólag a szi­j neszek javára és pedig azért ugy, hogy lec­két adjunk az igazgatónak. Fontosnak tart­ja, hogy az igazgató ne konzorcionális ala­pon szervezkedjék hanem fix szerződésre és legyen felelős igazgatója a társulatának. A 10 százatekos emelés azonban kevés, 20 szá­zalékot javasol és ez olv módon lenne fel­osztandó, hogy az összeg 60 százaléka 6000 koronán aluli fizetésű tagoké legyen és 40 száza'éka az ennél jobban dotáltaké. Dr. Balassa Ármin utal a szinügyi bizoíi­ságban eve* óta hozott határozatokra, ame­lyekből .kiderül, Logy mindazokkal a bajok­kal foglalkoztak, amelyek a színház ellen most e. hangzanak. Neki régi meggyőződése, hogy Szegeden egy nagy nyári szinházra lenne szükség, amelynek jövedelme támo­gatná a színház teherviselő képességét. És addig nem is tesz jó téli színháza a város­nak, amig nem lesz nyári színház, ö is azt mon Í.M, hogv a sz.nüóz nem áll kritikán fe­lni. ámde azt a kemény kritikát, ami itt el­hangzott, nem érdemi* meg. Szerinte a vá­ros közönsége nem avatkozhatik abba, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom