Délmagyarország, 1918. szeptember (7. évfolyam, 200-224. szám)

1918-09-27 / 222. szám

Szeged, 19T8. szeptember 27. DÉLMAG Y ARORSZÁG Löw Immánuel 40 éves papi jubileuma. — 150.000 horuna zsidó Bieuiiázta. — A szegedi Szent Egylet (Chev-m Kaddisa) • csütörtökön tartotta 33. rendes közgyűlését dr. Biedl Samu hátközség ielnök vezetésével. A közgyűlésnek diszt adott az a körülmény, hogy a diszülést a Szent Egylet összekap-' osolta a hitközség "érdemes főrabbijának, dr. Löw Immánelnek 40 éves főpapi jubileumával. A nagyszámban megjelent tagok és az egyesületek küldöttei zsúfolásig megÜölíjötték a hitközség nagytermét. A díszközgyűlést dr. Biedl Samu nyitotta meg és gondolatgazdag beszédében utalt arra, bogy valamint más felekezeteknlé, ugy a zsidó vallásnál is egy bizonyos vallási közömbösség vett erőt, amennyiben szeretnek az emberek a kényelmesség szempontjára helyezkedni. Nem lettek az emberek rosszabbak és vallástalanabbak, mint azelőtt voltak, ugyanaz az érzés, ugyanaz a jó sziv hatja át mindnyájukat, de kényelmesebbek lettek. A kegyelet adóját rój ja le az év halottaivai szemben. Elsősorban dr. Bősig Izsó hitközségi elnök, szent egyleti védnök elhunytáról emlékezik meg, aki a Szent Egylet ügyét mindig szivén viselte, aki vezérférfia volt a zsidó hitközségnek. Emlékét a hitközség és a Szent Egylet emlékkönyvébe iktatja. lAz uj tagok ünnepélyes beiktatása után a zsidó hitközség férfi négyesének megható és művészies éneke következett. Ezután Rosenfeld Nándor, a Szent Egylet elnöke lelkes beszédben adott kifejezést azon rajogó szeretetnek és ragaszkodásnak, a mellyel a hitközség szeretett lelkipásztora iránt viseltetik. A Szent Egylet ennek tetteklen kívánt kifejezést adni azzal, hogy az általa újonnan építendő menházban egy szobát dr. Löw Immánuel nevének szentel és ebből a célból 10.000 koronás alapítványt tesz. A lelkes üdvözlésre a jelenvoltak tomboló éljenzése és üdvözlése közben dr. Löw Immánuel főrabbi a következő beszéddel válaszolt: Kedvelt híveim! Az állásom és foglalkozásom tiltja, hogy azt mondjam, hogy annyira meg vagyok hatva, hogy nem tudok beszélni, mert akkor nyugdíjba fognak kívánni. Kénytelen vagyok tehát a magam ügyében felszólalni, amit nem szoktam. Nem fognak csodálkozni, hogy lia, mint mindig, a bibliával kezdem és kiemelem, hogy erre a mai alkalomra alkalmazandó a szentírásnak az a vrese, amelyet a pusztai vándorlás végén Mózes intéz 40 esztendő után híveihez. i,em íü.i.Li.a ía,l. ézt az elmúlt 40 esztendőt, amikor a -dolog körülbelül teljesedett, bogy abból a generációból, amely beiktatott, sajnos, nem sokan vannak. Mikor hivatalba léptem, az egész elöljáróság mind urambátyám volt. most az egész elöljáróság mind öcsémuram .Azt sem akarom állítani, hogy a 40 esztendőben mindig mannát ettünk, amint őseink ettek, különösen nem az utóbbi 4 esztendőben. De mégis van a szentírásnak egy mondása, amely ugy szól, hogy ime ezen 40 esztendőn át az Isten mindig jelen volt és. nem hiányzott sohasem az a szó, ami kellett. Nem mindig fogadták meg a szót, de merem mondani, hogy nem hiányzott a szó. Ami rajtam állott, mindig ki tudtam keresni a régi Írásokból, ami az alkalomnak megfelelt, buzdítottam, hiszen a mink most van, az sem magától lett. sokszor kellett a. szó. Ezen 40 esztendő alatt egy a büszkeségem. Mikor a régi zsidó állam, még nem volt királyság, még nem is respublika, csak esetről-esetre vált állammá, mikor bántották, azután szétesett, a birák korában egyes bírók tevékenységére azt mondja a szentírás, hogy csendes volt az ország 40 esztendeig. Ez a büszkeségem, hogy 40 esztendeig béke volt és én most arra kérem a Mindenhatót, hogy ami még nekem még hátra *an, legyen olyan (békességes, csendes és Egyetértő, mint az első 40 esztendő volt. (Lelkes éljenzés és ttps.) Ezután az elnök bejelentette, hogy a választmány gyűjtést rendezett a hitközség tag- t lelkes beszédéhen t menház támogatására hivjainál uj menház épithetése. végett. Erre a I ja fel a tagok figyelmét, oélra a hívek áldozatkészsége eddig 150.000 t Miután még Bach Jenőt a Szent Egylet koronát adott össze, de ez az összeg még tá- j tb. gondnokává választoták, a díszközgyűlés volról sem elegendő a cél eléréséhez, ezért J a férfi négyeskar imájával véget ért. R közgyűlés a színház mai vezetéséről; a IHyérfölemelésrői és a színészek drágasági pótlékáról. (Saját tudósítónktól.) A szeptemberi közgyűlés máscdiiik napja ugyancsak hosszú léIekzetü volt. Félkilenc felé járt az idő, amikor a főispán a tanácskozást berekesztette. A szinházi helyárak emelése, vagyis inkább a körül fejlődött ki az első nagyobb vita, hogy a helyár fölemelésből, amelyet a tanács drágasági pótléknak szánt a színészek számára, részesedjék-e az igazgató és hogy a színház, mint városi kultúrintézmény, megfelel-e rendeltetésének. Hogy a fölmerült kérdésekről milyen véleménnyel volt a közgyűlés jelenlevő tagjainak nagy többsége, a tudósításon kívül kiderül a szavazatok arányából! (Is. A másik tárgy, amelyről széles, vita fejlődött ki, a közéielmezés „ügye" volt. Erről azonban külön cikkben számolunk be. Dr. Kelemen Béla elnökölt. Taschler Endre főjegyző vezette a jegyzőkönyvet. A tárgyalás a városi fcözkórház költségvetésének bemutatásával kezdődik. A közkórház íentartási költségei ugy kívánják, hogv az ápolási napidíjat 8 korona 50 fillérre eme.jék föl. A közgyűlés a költségvetést tudomásul vette és a .fölemelést a tanács javaslatára elhatározta. Tudomásul vette a közgyűlés az Orkonyi Edéné dr.-né emlékére tett alapítványt, valamint Nyiri Bálint és neje, Mayer István és Kdiai László alapitványait. Dr. Gaai Endre javasolta, hogv a kereskedő és iparos tanonciskolái tanárok órádi® ját 180 koronáról 200 koronára emelje föl a közgyűlés. Dr. Tonelli Sándor ezt azzal kívánja kiegészíteni, hogy a felemelt óradíjak haladéktalanul szeptember l-étől visszamenőleg, a jóváhagyás bevására nélkül folyósittassanak. Dr. Gaál Endre ehhez, mint a törvénybe ütközőhöz, nem járul hozzá. Dr. Tonelli indíttatva érzi magát elmondani, hogy Szegeden egy csendes kulturbotránv játszódott le, mivel a tanárok nem hajlandók az eddigi óradíjakért tanítani. (Közbekiáltások: Elég szégyen! — De nem a városok, hanem a tanárok szégyene! — Éhesen nem lehet tanítani!) Dr. Somogyi Szilveszter polgármester nem akarja befolyásolni a közgyűlés állásfoglalását, de Tonelli szavaira, hogy itt csendes kulturbotrányról van szó, reflektálni kell. Itt nem a tanár rendes fizetéséi öl van szó, hanem külön keresetiről. A tanárok megkapják a fizetésüket, ruhapótlékot, drágasági segélyt. épp ugy, mint más tisztviselők. A város tanácsa annak idején csak azért nem rendszeresített az iparos és kereskedő tanonciskolái állásokra uj állásokat, hogy a tanítóknak ujabb jövedelmet biztositsor!. Amikor a tanítók az óradijak felemelését kérték, a tanács azt magáévá tette és az ügyet idehozta. Ha tehát a tanárok ennek dacára sem kezdték meg a tanítást, akkor ezt a kulturbotrányt nem a tanács idézte elő. A közgyűlés a tanács javaslatát fogadta el. Dr. Gaál Endre bejelenti, hogv miután a felső női kereskedelmi iskola tanárai óradijuknak 180 koronáról 250 .koronára való föl" emelését kérik, szükségessé vált a tandíjnak 200 koronára való fölemelése, ami a szervezeti szabályzat módosítását vonja maga után. Ezzel egyidejűleg a tanács felügyelőnői állás szervezését is javasolja, amelyet egy tanitónő töltene be, aki egyszersmint az irodai munkákat is végezné. A közgyűlés a javaslatot elfogadja. A plébániák káplántartási pótlékának és az alsó- és felsővárosi plébániák városi segélyének fölemelését célzó javaslatot elfogadta a közgyűlés és megszavazta a bolgár diákok részére szervezett előkészítő tanfolyam költségeit. (A szinházi helyárak emelése.) A színházi helyárak fölemelése ügyét dr. Gaál Endre terjesztette elő. Részletesen ismerteti a színház és színigazgató kérelmét és elmondja, hogy a színészek 50, az igazgató 25 százalékos helyáremelést kér. A tanács ezzel szemben 10 százalékos helyáremelést javasol oly módon, hogy ez a 10 százalék kizárólag a színtársulat tagjainak jusson, mint drágasági pótlék. Ez a színészek járandóságának 20—22 százalékos emelését jelentené. Dr. Kormányos Benő rámutat az eddigi közgyűlések napirendjére, amelyen mindig találkozunk háborús segélyek iránti, kérésekkel, A színészeknek az idén kevesebb osztalékuk lesz, mert tavaly 1100 egységgel számoltak. az idén 1400-za! kell számolni. Helyesli a tanács javaslatát, de kevesli a 10 százalékos emelést.ö Indítványozza, hogy a helyárak 50 százalékkal emeltessenek föl, de a tisztviselők részére megállapítandó számú jegyek az eddigi árak mellett tartassanak fenn. Dr. Hollós József- A színház nem magánvállalkozás. hanem kulturális közintézmény, az utóbbi években a szegedi színház mégis ugy működik, mintha kizárólag üzleti magánvállalkozás lenne. Legjobb színészeit nem' helyesen foglalkoztatja és műsorával nem szolgálja azt a célt, hogy a közönség uj rétegeit nevelje, ízlését helyes irányban fejlessze. Erre eseteket sorol föl, majd kijelenti, hogy elfogad magasabb helyáremelést is annál, amit a tanács: javasol, de garanciát kiván a nívó emelésére. Szükségesnek tartja egy dramaturgiai bizottság alakítását zeneértő és irodalmi férfiakból a színház irányítására és ellenőrzésére. Tagokul: ajánlja a többi között Juhász Gyulát és König Pétert. Wimmer Fülöp indokoltnak tartja a helyáremelést, mert a szinészek fokozottabb mértékben érzik a drágaságot, bár az a véleménye, hogy a színtársulat szervezése nem áll arányban a kérelemmel. Ettől azonban most eltekint. Adjunk emelést, de kizárólag a szij neszek javára és pedig azért ugy, hogy leckét adjunk az igazgatónak. Fontosnak tartja, hogy az igazgató ne konzorcionális alapon szervezkedjék hanem fix szerződésre és legyen felelős igazgatója a társulatának. A 10 százatekos emelés azonban kevés, 20 százalékot javasol és ez olv módon lenne felosztandó, hogy az összeg 60 százaléka 6000 koronán aluli fizetésű tagoké legyen és 40 száza'éka az ennél jobban dotáltaké. Dr. Balassa Ármin utal a szinügyi bizoíiságban eve* óta hozott határozatokra, amelyekből .kiderül, Logy mindazokkal a bajokkal foglalkoztak, amelyek a színház ellen most e. hangzanak. Neki régi meggyőződése, hogy Szegeden egy nagy nyári szinházra lenne szükség, amelynek jövedelme támogatná a színház teherviselő képességét. És addig nem is tesz jó téli színháza a városnak, amig nem lesz nyári színház, ö is azt mon Í.M, hogv a sz.nüóz nem áll kritikán felni. ámde azt a kemény kritikát, ami itt elhangzott, nem érdemi* meg. Szerinte a város közönsége nem avatkozhatik abba, hogy