Délmagyarország, 1918. szeptember (7. évfolyam, 200-224. szám)
1918-09-26 / 221. szám
'Szeged, 1918. szeptember 26. DÉLMAGYARORSZÁG J R közgyűlés a víSSamos közlekedés mizériáiról. — Szeged akciója a megyeszékhelyért. — Módosítják az építési szabályrendeietet. — Tísztviselőkonyhák felállítását kéri a közgyűlés a kormánytői. — (Saját tudósítónktól.) Atihoz képest, a I milyennek — az indítványok özönéből következtetve — indult a szeptemberi közgyűlés, elég jól folytak a dolgok. Távszónoklások nem voltak, a maga doigát alig egy-két városatya becsülte tul, nem olyan nagy mértékben, hogy ne nyerhetne érte bocsánatot. Végeztek a két interpertacióval, a tiz indítvánnyal és — ami a fődolog — nem mondhatni, hogy hiábavaló munkát végeztek. Bár választás netn szerepelt a tárgysorozaton, ellenben elég meleg volt, a városatyák szép félház erejéig verődtek össze. Szóval: a szezon jól indáit. A telekértékadó, a közgyűlés sok más ími.os tárgya mellett a legfontosabb, csütörtökre maradt. Hihetőleg nagy többséggel szavazzák meg ez! a gazdaságilag és várospYliikaüa? egyaránt n a gyfo n tossá gu ádórtaarrn • 11. Félőt táján nyitotta meg dr. Kelemen Béla főispán a közgyűlést. Rack Lipót .smertotte a polgármesteri te értést, ame yue.v leglényegesebb része, hogy a spanyolnátha, hasihagymáz és vérhas járvány szerűen lépett föl, de most már mindezek a betegségek "csak szórványosan fordulnak elő. Az első interpelláció dr. Becsey Károlyé, amelyben arra kér fölvilágosítást, hogy miért nem folyósítják a kisegítő tanítók iakbérsegélyét, holott a közgyűlés azt már május 15-én megszavazta, sőt a határozat birtokon kívüli 'végrehajtását is elrendelte. Dr. Gaál Endre válaszában kifejtette, hogy a tanácsnak nem árit jogában a közgyűlés határozatát végrehajtani mindaddig, amig a miniszter azt jóvá nem hagyja. Dr. Becsey Károly nem veszi tudomásul a választ, mivel a tanácsnak módot keleltt volna találni reá, hogy 4 hónap alatt a miniszteri jóváhagyást kisürgessék. A kisegítő tanítók mindössze havi 90 korona fizetést kapnak, az az összeg, amelyről: most szó van, 50 koronával emelné havonkint ezt a járandóságot. Kéri. hogv ne vegyék tudomásul a tanács javaslatát. A közgyűlés nagy többsége, bár Gaál Endre ismét felszólalt, nem vette tudomásul a tanács válaszát. Ennek folytán Becsey azt indítványozta, hegv a tanács a lakbérsegélyt haladéktalanul legyen köteles kifizetni és erről a jövő havi rendes közgyűlésnek tegyen jelentést; továbbá indítványozta, hogv a közgyűlés irjon föl az országgyűlés Képviselőházához, hogy a kormánytól, mely a kisemberek szociális érdekei iránt érzékkel nem bir, vonja meg a bizalmát és a kormányt buktassa meg. Az indítványt kiadták a tanácsnak, a mely az októberi közgyűlésen tesz jelentést. A második interpelláció dr. Faj ka fajosé, aki azt panaszolja, hogy törvényhatósági határozat dacára sem javították ki a baiástya—öszeszéki, gajgonya—hantházi és csengelei utakat. Rack Lipót adja meg az interpellációra a polgármester válaszát, arneiy szerint a tanács igenis javíttatta a közutakat és pedig a tanyai kapitányok feiiigveiete alatt, közerő igénybevételével. Azóta az utak ismét megrongálódtak, de ezek javítása iránt, még mielőtt az interpelláció beérkezett volna, meg tette a polgármester az intézkedéseket. Az interpelláló és a közgyűlés tudomásul vette a választ. Ezután az indítványokra került a sor. Lantos Béla indítványozta, hogv a város tegyen meg haladéktaianul minden intézkedést és irjon föl a kéovse'őbázhoz Szegedmegye létesítése iránt. \ tanács javaslatára a közgyűlés az indítványt elfógadta. Dr. Balassa Ármin ismeretes indítványára a hősök emlékének megörökítése iránt dr. Gaál Endre azt feleli, hogy már 1914-ben határozott a közgyűlés a hősök emlékének megfejelő megörökítéséről és egyelőre további intézkedés szükségessége nqm forog fönn. Balassa ugv látja, hogv a tanács nem értette meg teljesen indítványát, mivel ő csak azt akarja, hogy egv bizottságot alakítsanak, amely a tanáccsal együttesen lesz hivatva a hősök emlékének: megörökítésén dolgozni; Ezt természetesen a közgyűlés dr. Becsey Károly rokonszenvvel fogadott föl1* szóla'ása után el is határozta. Bárdoss Béla ismeretes indítványára a tanács előterjeszti, hogy a polgármester kimegy az olasz' harctérnek arra a részére, a hol a 46-osok harcoltak, aki akar, vele tarthat. A közgyűlés ehhez hozzájárult. (A vilíamús vasút házikezelésbe vétele és megváltása.) Dr. Regdon Károly indítványt adott be. amelyben a villamos közlekedés mizériáira hivatkozással kéri, hogy! a közúti! villamos vasút városi kezelésbe vétele, esetleg megváltása iránt tegye meg a szükséges lépéseket a tanács. Balogh Károly ismerteti az indítványt és kifejti, hogy a szerződés értelmében csak 30 év múlva válthatja meg a város a villamost; ellenben igenis mondja ki a közgyűlés, hogy a tanács bocsátkozzék tárgyalásokba a vállalattal a korábbi megváltásra nézve. Utasítsa azon kivül a közgyűlés a tanácsot, hogy vizsgálja meg a villamos vasút egész ügykezelését és amennyiben ugv találná, hogy a fennálló zavarokért a vállalatot terheli felelősség, vegye az üzemet zár alá és házilag folytassa. Dr. Regdon indítványát hosszasan és kemény szavakkal indokolja. Azt állítja, hogy a vállalat fösvénységből nem tartja karban a kocsikat és nem indit kellő szárnu kocsikat. Eseteket sorol föl, amelyeknek szemtanúja volt, amikor a balesetek kizárólag a társulat hibájából származtak. Ameríkázássaí vádolja a társulatot, amely ugv akarja kierőszakolni a viteldíjemelést. Erről azonban most már szó sem lehet mindaddig, amíg a társulat rendbe nem hozza a vonalat, a kocsikat és a forgalmat. És a rendőrség még segítséget nvujt a társulatnak, amennyiben embereit bocsátja rendelkezésére, hogy az utasokat lerángassák a kocsikról. A tanács javaslatát megfelelőnek tartja, mégis siókkal szivesebben látta volna, ha még erélyesebb és haladéktalanul zár alá veszi a vállalatot. Wimmer Fülöp 'legkevésbbé sem ki'~ csinyli Regdon indítványát, sőt hálás, amiért ezt az ügyet napirendre hozta. A kérdés mindenesetre megérdemli, hogv beható vizsgálat alá vegyük. Szerinte az üzleti méltányosság hozza magával, hogv még ellenségeinkkel szemben is igazságosak legyünk. Ne mi kezdeményezzük az ellenség vagyonának elkobzását, hanem tegyünk a kormánynak olyan előterjesztést, hogy foglalja le az ellenséges tőkével alakult és fenntartott vállalatokat. Egyébként azt hiszi, hogv Regdon indítványa igen alapos lecke volt a társulatnak, amely remélhetőleg most már megszívleli az itt elhangzottakat és vagy olyan karba helyezi az üzemet, amilyen a viszonyoknak megfelel, vagy önként bocsátja a város rendelkezésére. Egyébként c azt hiszi, hogy a most megindítandó tárgyalás a megváltásra nézve eredményes lenne. Dr. Becsey Károly már a pénzügyi bizottságban, amikor ai villamos vasút mérlegét tárgyalták, kifogásolta, hogy mi ilyen keztyüs kezekkel bánunk egy ellenséges vállalattal. Kérdi, hogy helyesen jart-e el a vállalat szegedi urakból álló vezetősége, amikor a villamos vasutat tönkre' menni hagyta, hogy a belgák javára évi 400 ezer koronát megmentsenek. Más országokban már régen főbelőtték volna azokat, akik az ellenség érdekeinek megvédésért a város érdekei ellen dolgoznak. A tanács javaslatát elfogadja, de azt a pótinditványt terjeszti még elő, hogy — miként 1914-ben — írjanak most is föl a kormányhoz azon vállalatok elkobzása és a városnak való átadása iránt, amelyek ellenséges külföldiek tulajdonában vannak. Balogh Károly; A tar.ács teljesen az indítványozó nézetén van és ha a társulat 90 nap alatt nem hozza rendbe a vállalatot, akkor hatósági zár alá vesszük. De ezt csak a törvényes formák betartásával lehet. A város már 1914-ben közölte a kormánnyal, hogy Szegeden két idegen tőkével alakult váiíaiat van és kérte intézkedését. A kormány egy miniszteri tanácsost bízott meg a vállalatok felügyeletével, de a zárlatot nem rendelte el. Olyan értelmű indítvány már a pénzügyi bizottság ülésén is elhangzott, hogy a kormánytól ismét kérjék a zár alá való vételt, majd a birtokbavételt. A közgyűlés \d tanács javetstatét elfogadta, de elfogadta Becsey Károly indítványát is, hogv a tanács ismételje meg az 1914ben a- kormányhoz intézett felterjesztést. Dr. Tonelli Sándor indítványát, hogv ai város irjen föl a miniszterhez a felsőiparisköla helyiségeinek visszaadása iránt, mivel a jelentkező tanulókat hely hiánya miatt viszsza kell utasítani, — elfogadják. (A többi indítvány.) Hegedűs Antal tanácsjegyző ismertette dr. Végman Ferenc indítványát a külterületi építkezési szabályrendelet megváltoztatásáról. Az indítvány célja, hogy a külterületen ne 800 négyszögöl, más helyeken 400 négyszögöl legyen a legkisebb beépíthető terület, hanem 400, a körtöltésen belül és Röszkén pedig 200 négyszögöl. A tanács hozzájárul az indítványhoz, előbb azonban bizottságilag kívánja letárgyaltaim. Berzenczey Domokos főmérnök az indítványt azzal egész; ii hogy ezzel kapcsolatban foglalkozzék a város munkásházak építésével, ami most 40 százalékos államsegéllyel lenne megvalósítható. Ö egyébkent még a 200 négyszögöles területet is nagynak tartja a körtöltésen belül. Az építkezési szabályrendeletnek azt a részét is revízió alá kell venni, amely megállapítja az; építkezési anyagokat. Dr. Kormányos Benő és dr. Fajka La* jos fölszólalása után a közgyűlés elfogadta a tanács javaslatát. Pásztor József indítványát, amely azt célozza, hogv a tanács irjon föl a kormányhoz, hogy amiként Budapesten, ugv Szegeden is állítson föl tisztviselőkonyhákat, a közgyűlés egyhdpgutag elfogadta. Pásztor Józsefnek másik indítványa, a bérkocsis-szabályrendelet megváltoztatása; kívánja oly módon, hogy á büntetési tétéi gyanánt maximális 100 korona pénzbírság mellett 5 napi elzárás is alkalmazható legyen. Dr. Szalay József főkapitány szerint a sza bályrendelet megváltoztatásának törvényes akadálya nincs, az indítványt elfogadásra ajánlja. Dr. Krausz József az* kívánja, hogy gondoskodjék a város a bérkocsisok .lovai számára takarmányról. Dr. Balassa Ármin igazolvánnyal óhajtja az orvosokat ellátni Pásztor József szerint helyes, ha takarmanyiról gondoskodik a hatóság, de túlzott az a beállítás, mintha a takarmányhiány lenne a bérkocsisok komiszkodásainak főoka. Dr. Somogyi Szilveszter arra kéri az orvosokat, akik között jómódú emberek is vannak, tartsanak maguk kocsit, lovat. A város szénán kivül semmiféle élelmet nem adhat a bér-