Délmagyarország, 1918. szeptember (7. évfolyam, 200-224. szám)

1918-09-22 / 218. szám

'Szeged, 1918. szeptember 26. DÉLMAGYARORSZÁG J Egy interpelláció és három indítvány a szeptemberi közgyűlésen. —• Felirat Szeged-megye létesítéséért. — Állítson fel a kormány Szegeden Is tisztviselőkonyhákat. —• A bérkocsisok megrendszlüályozása. — (Saját tud ősit ónktól.) A szeptemberi városi közgyűlés nagyon mozgalmasnak ígérkezik. Mint megírtuk már, a tanács megtartotta előkészítő ülését, viszont a tárgyak legnagyobb része nem kerülhetett még pénteken előkészítés alá,' miután sok olyan tárgygyal kell a szeptemberi közgyűlésnek foglalkozni, amelyek csak az előkészitő ülés után érkeznek be. Igy szombaton ujabb három indítványt adtak be. Beérkezett szombaton az első interpelláció is,. Ezt dr. Fajka Lajos adta be. Az interpelláló azt kérdi, hajlandó-e a város útügyi hatósága a közgyűlés határozatának megifelelőleg a balástya—öszszeszék—gajgonyai és csengele—-göbölyjárá.si uttesteket székagyággaj, meghordatva, haladéktalanul kijavíttatni, vagy csak írott malasztnak tartja-e a vonatkozó közgyűlési határozatokat? Lantos Béla Szeged megye létesítésére tett indítványt. Az inditvánv indokolásában elmondja Lantos, hogy Szeged megyének Szeged székhellyel való létesítése legforróbb vágya egész Szeged közönségének. Mint félhivatalos közlésekből megállapítható, a városnak ez a vágya most teljesedhet legkönnyebben, amikor a kormány a megyeszékhelyek uj beosztásával foglalkozik. Indítványa nem is kíván bővebb indokolást, anynyira természetes az. hogv Szegednek, mely kulturális és nemzeti szempontból egyaránt fontos és jelentékeny tényező Magyarországon, végre megyeszékhelynek kel! tennie. Indítványozza ezért: mondja ki a közgyűlés, hogv fölkéri a város főispánját, polgármesterét, két országgyűlési képviselőjét, hogy a kérdést mindenkor a legnagyobb figyelemmel kisérjék és ennek megvaTósÉását minden erejükkel támogassák. Hatalmazza föl ezenkívül a közgyűlés a tanácsot, hogy föiirati kérelemmel forduljon a kormányhoz a város hő óhajának mielőbbi teljesítése érdekében. ' Pásztor József két indítvánnyal szerepel a szeptemberi közgyűlés napirendjén. Egyik indítványa a bérkocsisok visszaéléseinek meg akadályozását célozza. Az indítvány, amely a tanácshoz van intézve, a következőket tartalmazza: — Mondja ki a közgyűlés, hogy a bérkocsiüzletről szóló szabályrendelet 45. paragrafusát mód ősit ja. Az a bérkocsis ugyanis, aki a szabályrendelet határozatai ellen vét. eddig csak a 100 koronáig terjedhető pénzbüntetés behajthatatlansága esetén volt büntethető elzárással. Az 1879. évi X!.. törvénycikk szerint a kihágás büntetése nem ha'adhat tu! öt napi elzárást és ötven forintnyi pénzbüntetést, ha törvényhatósági szabályrendeletben nyilvánittrttik valamely cselekmény kihágásnak. Nyilvánvaló tehát, hogy az ötnapig terjedhető elzárást a száz koronás pénzbüntetés mellett mint önálló büntetési tételt lehet alkalmazni. Erre való tekintettel módosíttassák a szabályrendelet ugy, hogy az a bérkocsis vagy bérkocsitulajdonos, aki a szabályrendelet intézkedései ellen vét. Öt napig terjedhető elzárással és 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Pásztor második indítványa azt célozza, liogy a kormány állítson föl Szegeden tisztviselőkonyhákat. Az erről szóló inditvánv itt következik: Tekintetes Tanács! Kérem, szíveskedjenek itt következő indítványomat pártoló javaslattal a szeptemberi közgyűlés elé terjeszteni: A kormány tudvalevőleg jelentékeny állami támogatással hat tisztviselőkonyhát állított föl Budapesten. Ez intézményt a fővárosban a szükséghez képest továbbfejlesztik. Szeged Budapest után az országnak legnagyobb tisztviselő-városa. Az itt tartózkodó állami tisztviselői semmivel sincsenek rózsásabb hélyzetb-1 mint a budapestiek. Küldjön a város közgyűlése sürgős feliratot a kormányhoz, amelyben kérje, hogy Szegeden ugyanolyan föltételek mellett állítson föl tisztviselő konyhákat, mint Budapesten. Az indítványokkal a tanács hétfői ülésén foglalkozik. leounarius éW esemegék. Sva, az alma, meg a papirszövet. Éva. alig tizenöt éves, de lehet harmincöt is, lehet lenbaju, lenvirágszemü, vagy bronzhaju, éj-sötét, ragyogó, mély szemekkel, kacár villanással, lenge, vagv molett termettel: ahogy akarod. 'Nem a fantázia dobja e'éd őket. hanem az élet, ez a rettenetes élet, Madách szerint: a föld. Hol kis szikra rnirneH urát, de torzalak csak. képe nem . . . És mégis keressük bennük a képet, a szépet. álmodó lélekkel. Valami újságot, valami miatt, mint ami megvan, valami bódítót, ami elvonja a figyelmünket csak egy pillanatra ettől a .rettenetes világnyomasztó érzéstől, amelyet a háború eszeveszett esélyei apl'ikáteak a szivünk köré. Pedig szánjuk szegény Évákat, akik lépten-nyomon erkölcsi foltként .tünedeznek szemeink elé, akiken oly rövid a ruha. hogv nem takarhatják el a térdeiket. Talán nem is ök az okai. hogy igy megszaporodtak!. Nem, nem, egészen bizonyosan nem. ök csak uszályai, fekete, gyászos uszályai annak az irtózatos! üstökösnek, amely most halálos gázokkal, .robbanó bombákkal, őrült lövegekkel és .a felszabadult technika emberölő szerszámaival öli, pusztítja az embereket, fehéreket, színeseket, jókat, gonoszakat egyaránt és akit háborúnak kereszteltek az emberek. Évák, akik gyöngék, voltak megharcolni a fehér lélek lemondását, a sanyarúságot, nélkülözést követelő keserveit, akiket megrabolt az éhség, a betegség, a magukra maradottság. Akik elhagyott. magános éjszakákon hiába sirtak az elesett apa után, akik hiába siratták az apa Késő szüret. — Juhász Gyula verseskönyve. — Tokaj szöllői szüretre értek. Dus fürtökben isteni illat, drága méz, harmatból: csillogó gyémántékszer, könnyek megbékélt, sós zamatja ós vérszínű csöppek a francia pezsgők kesernyés izével; minden szem más és más, de együtt: egész; — és csak együtt egész •a fürt, amelyek tömegéből must és bor lesz. Az erjedő must már mutatja, hogy ez a bor istenek lakomáira ipfszü] csemegének; de a szöllők nagyobb felét még mindig nem szabad .leszüretelni. Meghagyjuk novemberig a tőkén, hogy a szemek önmagukban kiforrja* nak; a sok-sok mámorbaszálló íz egészen kikristályosodjék, essenciává váljék és akkor kezdünk a szüretelésbez. Késő szüret, — de milyen szüret! A tőkék nemesebbek, mint a régi gazda hitte volna; a termés csak azzal lett kevesebb, |mi selejtesebb minőség lett -volna, ha korán kezdjük Tokaj ünnepet és a minőség szinte fölmérhetetlen. Csuda történt a tőkékkel: a föld, az örök. istSPi. teremtő föld minden erejét, vérét, finomságát kölcsön adta a tőkék rengetegének, mint egy pazarló, könnyelmű király szórja szét a kincseit a. fiatalság, szerelem és pezsgők széppé finomult, mámorában. Juhász Gyula/a költő -szüretel, Ö maga „Késő szüret"-nek nevezi ezt az ünnepét és ideadja szerényem komolyan a könyvét, uj verseit: szöllői szüretre értek. És a könyv lapjait forgatva csodálkozunk: Késő szüret — azt mondja késő, — de milyen szüret?! * Nagyon nehéz nekem kritikát irni Juhász Gyuláról, akit mesteremnek vallok és vallottam nyilvánosan is. de ő maga megkönnyítette faladatomat, amikor ifiy és ilyen könyvvé állította össze verseit. Ha valaki eljut idáig, arról már szólhat teljes objektivitással a tanítványa, vagy barátja is. Mert ugyan ki lenne olyan badar, hogy kritikusi pózzal álljon például a nífTöi Vénusz elé. vagy Arany János köteményeit azért szedje elő, hogy mindenáron hibákat fedezzen föl benne'es vakon elrohanjon a szépségek színpompás mezőnyei melleit? Juhász Gyula pedig elért. idáig, ahol a nagyképűségnek, póznak, tanításnak már nincsen helye, senki részéről, aki a mában él A kritikus hivatását; elvégzik vele szemben majd az irodalomtörténet irói. Mégis irni kell a kötetről; legalább az erényeit ismerje meg az olvasó; a hangját, a melyre szordinót tett a bánat és saját egyénisége; a mosolyát, a könnyeit és szelíden szomorú, drága megbékélését az élettel, a sorsai, amely nagyon sok rosszat, nagyon sok fájdalmat tartogatott neki. Nos, ezt a legjobban bemutathatjuk saját versével. íme? a „Béke" cimü verse, mutatóba: És minden -dolgok mélyén béke é! Es minden tájak éjén csend lakik S a végtelenség összhangot zenél S örök valók cstipán mély álmaink. És minden hasat lassan béke lesz És mindenik gyötrődés győzelem S a kinolc kin.ja, mely vérig sebez, Segit túllátni a szűk életen. fyn - ® Testvéreim: a boldogság örök Gazdaság* kossik, hintók, hajtókocsik és gyöiriölcsszállitáshoz ruganyos homokfutök nagy .választékban kaphatók ifi HODÁCS JÁNOS kocsigyárában SZEGED, Tábor-utca 4. szám. Telefon 828. Villamos megálló, tűzoltó-laktanya. Kocaifényezések ís elvállaltatnak. I ses