Délmagyarország, 1918. szeptember (7. évfolyam, 200-224. szám)

1918-09-22 / 218. szám

4 D&LMAtt? AEÖSÍ&Á^ ÍÉzeged, 1918. gzepWW Á Szegedi njüvészek. J L' " Gergely S^dor művészek. A kritikus legszebb öröme a fölfedezés. Ha uj ritmust hall versben, uj harmóniát lát a képen, uj hangot a színpadon, uj lendületet a márvány vagy az érc beszédes némaságá­ban. Ez az öröm ért engem, • amikor a fiatal és lobogó becsvágyó makói,szobrász, Gergely Sándor dolgaival megismerkedtem. Az ifjú művész atelierjé könyves polcán az antik mes­terekről, KUngerről szóló monográfiák, Rodin beszélgetései a művészetről, de az állványo­kon egy egészen más és egy egészen uj világ formái, gesztusai és vonaglásai. Ez már nem ia a nxa, de jórészben a Ma, sőt a holnap szobrászaté, ami itt indul, forrong, kifeje­zést és elismerést- keres. Erről a fiatal erőről hirt kell adni a vi­lágnak és igy fedeztem én fel, ahogy Rákosi Jenőék mondják, Gergely Sándort a nyilvá­nosságnak. Ez a tavasszal- történt. Csakhamar Szeged és Makó után Bvd pest is tudomást­vett; róla és azóta az a r sucrum, amely Gergely szegedi kis műtermében bimbózott, a nyár folyamán megtermétte első érett és értékes gyümölcseit. Kassák Lajosnak, a ma-, gyar expressionizmu* harcos és hivatott ve­zérének figyelmét is fölkeltették Gergely tö­rekvései, lejött- Szegedre és besorozta az ifjú szobrászt a Ma szeptemberi demonstrativ ki­állításának szobrászai közé. Ez á demonstrativ tárlat a magyar expressionista képzőművé­szetének első jelentős diadalát jelenti. A kri­tika, még az óvatos és ellenséges is, szinte egyértelműen elismerte a Ma művészi törek­véseinek komolyságát és jogosultságát- és ná­lunk szokatlan megértéssel állapitotiák meg a kiállító festők és szobrászok értékeit, Ger­gely Sándorról egyhangúan elismerték, hogy jelentékeny tehetség és hogy ujat hoz, uj mondanivalót és uj kifejezést a mai magyar szobrászatba. Kiemelték plasztikájának moz­galmasságát, szokatlan merészségét az ala­kok dinamikájának. Pedig mindössze három kisebb szoborral jelentkezett Gergely a de­monstratív kiállításon, egészen uj ember volt és egészen újszerű értékeket hozott. Jól esik ezt első d ismerőjének és első mél látójának örömmel konstatálni. Gergely Sándor előtt a fejlődés szinte1 határtalan lehetőségei állanak még. Ö abban a szerencsés pillanatban jött; amikor a magyar szobrászat válaszúton ál­lott. A monumentalitás kiveszőben, a kis­plasztika és a zsáner elfáradóban, némelyek már a görögök terméketlen utánzásába me­rültek, mások Izsó Miklóstól vártak elkésett ihletet és ekkor érkezett váratlanul, de nem véletlenül Gergely Sándor erővel és élettel teljes dolgaival, amelyek kicsiben is a mo­numentalitásba lendülnek és nagyra, sőt a legnagyobbra törnek. Teret és módot kell ad­ni ennek a legszebb reményű fiatalnak, hogy terveit mind valóra, ércre és márványra vált­hassa, majd az emlékmű tervek idejében kell, hogy az illetékesek figyelme és gondja felé­je is irányuljon. Az ő művészi szellemi tőkéje gazdag kamatokat fog hozni, csak méltóké­pen engedjék gyümölcsözni! j7z igazi rr\üvész. — Károlyi Lajos budapesti kiállítása alkal­mából. — 'Egy kis primitív parasztházikóban látom dolgozni. A külvilágtól elkülönítve s önma­gába mélyedve szerényen és csendesen dolgo­zik. Krisztus-arca, amely mindenki iránt ér­' zett rokonszenvét fejezi ki, elmélyedt a leg­magasabb szexetetről és az igazi művészetről való eszméibe. Olyan problémák ezek, ame­lyek a reakcióval telt háborús világtól telje­sen távol állanak. Magát ezen eszméinek tel­jesen odaadva, szemléli és tanulmányozza modelljein. nemcsak a külső, fiziognomiai ki­fejezést, hanem a benső, a lelki folyamatot is, mert hiszen a fizikai és mechanikai kifejezés osak mintegy tükörképe a szellem és lélek belső állapotának. A szabad természetben mint egyedülállót látom vándorolni. Mélyen gondolkodó szemei a természet titkaiba mélyedtek; ég, levegő és nap, árnyék és világosság koncentrálódnak színeiben és a természet pompás hangiulata meglepő merészséggel és áradó szeretettel je­lenik meg vásznán. Ö nem fest, hanem eleven szubjektumának egyes részeit csak kirakja maga elé — s a kép máris össze van állítva, máris kész, mert minden, ami művészi ecsete által teremtődik, legyen az vázlat, tájkép, vagy arckép, természetim: valóság és élet! Teljesen egyedülállóan, távol az emberek­től s a külső világtól, mint a szent a templom­ban, adta oda magát az igazi művészetnek; ott mélyedt ő el s ott teremtette csendben és szerényen a mestermüveit- „A talentum — mondja — csak az egyedüllétben és elkülani­tettségbe-n fejlődhetik, ahol a kontemplativ hangulatra időnk és alkalmunk van." A nagyközönség nem ismerte, sőt nem értette. Egész lénye és .eszmekaraktere, lel-, kileg megnyugodott természete, meg gyerme­kieden tehetetlen magatartása kizárt minden­féle érintkezést az emberekkel s eme vissza­vonultságában nem egy kétségbeesett pilla­nat lett osztályrésze és csak az életigények ben való szerénységének és a szabad művészet iránti forró szeretetének köszönhető, hogy a létért való passzív küzdelmet fölvehet te. Tud­ta ugyan, hogy az életben minden vásárolha­tó és eladható, de ő, mint igazi művész, a ma­ga művészetéből nem akart üzletet csinálni. Kern ismerte „az idők követelményeit", szá­mára csak a természet szépsége és a művészet magáért a művészetért létezett. Életének legnehezebb perceiben is hü ma­radt felfogásához és elveihez. Nagyon nehezé­re esett megalkotott müveitől megválnia, mert képeinek mindegyikébe, ha. mindjárt csak vázlat volt is az, belevitte karakterének és személyes hangulatának egy-egy- részét és csak a legvégső esetben (hogy szerényen fen­tartsa magát) adta el az ö festményeit. He akkor is mennyire boldog volt, ha valahol a saját müvét viszontláthatta! Ilyenkor min­dig a könnyekig volt meghatva: ez az ő mü­ve, az ő alkotása, ezt ő teremtette. Lehet, hogy ezek az érzések is némi egoizmussal vannak szinezve, de mennyire távol áll ez az egoiz­íruus a nyers anyagi Önzéstől, ami a nagy vi­lág sajátsága! • És az emberek, a „képes" és praktikus, emberek, akik mindent meg tudnak vásárol­ni és mindent el tudnak adni, sajnálják a művészt, az ő tehetetlenségét és ügyetlensé­gét az életben: „gazdag lehetne, ha csak egy kevés kereskedői szelleme volna! . . ." És a művész, az igazi művész nem céloz egyebet, mint magát teljesen odaadni a művészetnek és valami nagy-ot alkotni. Alkotni, nem azért, hogy magát gazdaggá tegye, hanem azért, hogy az eníberiséget gazdagítsa! A teremtő magas művészet nem bocsátható áruba és nem is becsülhető fel az érmek értékével, mert a művész az idők végtelenségében él s alkotá­sai az egész emberiségé! Az átlagember ezt alig tudja felfogni és — sajnálja a művészt. Kollégái közül többen elnevezték őt „csa­vargó művésznek". És ez érthető, mert az u. n. szalónmüvészek, akik kizárólag a szalon­nak adták el magukat, a szép és teremtő mű­vészete előtt ismeretlenek; s ha a művész a szálónt kerüli, akkor csak „csavargó művész". Maxim Gorkijt kezdetben „a - mezítlábasak és csavargók költőjé"-nek nevezték s egy dara­big távol maradt a finomabb társadalomtól. Heine Henriket sokáig nem akarták az elő­kelőbb polgári körök fogadni. És vájjon kiseb­bek lettek-e ezáltal a nagy művészek? Egy­általában nem! A népművészet az igazi művészet s a finom társadalomnak a saját fejlődésében bi­zonyos fokokig kell emelkednie, mig a nép­költőket Ós népművészeket elismerheti, meg­értheti és amíg kész. lehet arra, hogy- őket befogadja. •Nagy társadalmi fejlődés és átalakulások korát éljük most. Lehet, hogy ezen nagy fej­lődés visszfényénél a jövő igazi művészei és nagy emberei' is előtérbe kerülnek és elismer­tetnek. Eidus Bentian. POLITIKAI HÍREK. - Budapesti tudósítónk telefoajelentés*. — (Tisza horvátországi tanácskozásai.) Gróf Tisza István péntekéin Károly városban volt. ahol megbeszélést folytatott Lukitiich képviselővel,, a horvát országgyűlés elnöké­vel. Lukinich legközelebb nyilvánosan be fog számolni a Tiszával folytatott beszélgetésről. (Hir a horvát ban lemondásáról.) Wekerle Sándor bécsi útja és audienciája a horvát bán kinevezésével - is összefüggésben volt. Mihatovich horvát bán lemondása befe­jezett tény. Unkelhaiiser horvát miniszterrel tárgyalások folynak arról, ogy vállalja a bá­ni méltóságot. A magyar kormány erélyes kormányzást akar Horvátországban, hogy megszüntesse azokat a bajokat, amelyek kü­lönösem gazdasági téren éreztették kedvezőt­len hatásukat. Telefon 807. VASS Telefon 807. •ww Mozgó színház. Vasárnap Szeptember 22-én Ferdinánd Bonn felléptével. öt ujjnyom Detektivdráma 4 részben. Sherlok Holmes legújabb kalandja. Előadások d. n. 2 órától kezdve. Jegyek előre­válthatok d. u. fél 2-től kezdve. Piperecikkek, parfümök minden illatban, külön­legességek, arc-, kéz- és lestápolási, betegápolási cikkek, borotválkozó eszközök, szivacsok, kölni vizek, szájvizek, manicüre készletek, fogkefék, brillantinok stb.kaphatók Szénért Aladár-nál Kelemen-utca 7. sz. (A Royallal szemben.) Kollár Rudolf, fii- Ü5 M Uttll. Hajdú József, fényező-mester. v iparművészeti rajzoló. Telefon 2-87., SZEGED. Telefon 2-87., Mintaraktár és rajziroda: Takaréktái'»utca. 8 sz. Festő-mühely: Horváth Miiháiy-ütca 9 sz. Uj Csongrádi-palota.) Tanoncok fizetéssel felvétetnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom