Délmagyarország, 1918. szeptember (7. évfolyam, 200-224. szám)

1918-09-20 / 216. szám

2 DÉLMIAJGYARORBZÁG Szeged, 1918. szeptember 20. együtt közös helyiségben árusittatnak, este 7 óra után csakis az élelmi és az egyedárusági cikkek árusíthatók. Ugyanez a rendelkezés áll az előbb említett nyílt üzletekre is, kivé­ve azokat: amelyekben kizárólag anyagmeg­munkálás folyik, vagy amelyekben kizárólag helyben való fogyasztásra szolgálnak ki élel­miszereket. — A színházi heiyárak emelése. A sze­gedi színtársulat tagjai csütörtökön délben küldöttségileg tisztelegtek dr. Somogyi Szil­veszter polgármesternél. A színészek azt kér­ték, támogassa a polgármester azt az akcióju­kat, amelynek célja, hogy a közgyűlés a lie-ly­órfölemelést kizárólag a színészeknek és mint drágasági segélyt szavazza meg. A polgár­mester megígérte a küldöttségnek, liogy tá­mogatni fogja az ügyet. — A törökök is kapnak közélelmezési minisztert. Konstantinápolyból jelentik : A par­lament nem ülésezvén, a minisztertanács el­ismerte a közélelmezési minisztérium szüksé­gességét. A szultán Kémal beyt e miniszté­rium vezetésével megbízta. Kémal bey az ifju-török párt oszlopos tagja, aki a közélel­mezés ügyét alaposan is-meri, nagyon befolyá­sos, -még inkább energikus és önzetlenségével igazán kitűnik. Az uj minisztérium azzal a ténykedéssel kezdte működését, hogy hatás­köre alá helyezte az egész termelést, a kivi­telt és ami a legfontosabb, az összes közleke­dési eszközöket. Ez a pont ugyanis az, amely a török -kereskedelmet megbénította, mert a közlekedési eszközökért s főleg vagonokért számított magas közvetítési dijak az árukat nagyon megdrágították. — A közélelmezési hivatal szerződése a Bankegyesülettel. A tanács hétfői ülésén dr. Turóczy 'MHihály tiszti főügyész bemutatta a közélelmezési hivatalnak a Bankegyesület részvénytársasággal a városi faüzlet ügyében kötött szerződését, A tanács a szerződés ter­vezetét egyhangúlag elfogadta azzal, hogy a közélelmezési ügyek intézése kizárólag Balogh Károly hatáskörébe tartozik és ez az intéz­kedés nem jelenti azt, hogy a vezető tanácsos intézkedési joga megcsorbult volna. A szer­ződés pontjai írásos foglalatai az eddigi rend­szernek, amelyet két nehéz eszten-dő igazolt. — Juhász Gyula uj verseskönyve, a Késő szüret a Táltos kiadásában megjelent és la­punk kiadóhivatalában i« kapható. Ára 5 ko­rona. — Uj rend a telefonelőfizetések körül. Október elsején tudvalevőleg uj telefonüzlet­szabályzat lép életbe. -Ennek rendelkezései szerint októbertől kezdve a telefonelőfizetési dijakat az eddigi havonkint! rendszer helyett negyedévenkint kell előre fizetni, a negyedévet megelőző 20. és 30-ika között. — Gyilkos orosz hadifogoly. Békéscsabáról jelentik: Özvegy Márta Jánosnét megfojtva találták nagy-szénási tanyáján. A csendőrség kinyomozta a gyilkost egy orosz hadifogoly személyében, aki beismerte, hogy ő fojtotta meg az asszonyt egy zsineggel. — A tanyai utak javitása. A tanyai utak javítását a háborús viszonyok következtében eddig nem lehetett végrehajtani. A polgár­mester most utasította a kapitányságokat, hogy a javíttatást közerő kirendelésével vé­geztessék. — Leszurással fenyegette a feleségét. Zsurkán Ferenc -Gyík-utca 8. szám alatti la­kos már régebb idő óta állandó civódásban él családjával. Szerdán este is leszurással fenye­gette feleségét, aki erre a Kereszt-utca 21. szám alatt lakó Vojner Gergelyhez menekült. Zsurkán azonban nem tágított, mert ide is utána ment feleségének és Vojnert, amikor az — megvédendő az asszonyt — elébe állott, ké­sével mellén és karján megszúrta. Zsurkánt a rendőrség őrizetbe vette, Vojnert pedig beszál­lították a közkórházba. — A Vidéki Sport, a Magyar Labdarugó Szövetség dél magyarországi kerülete hivata­los lapjának 10-i-k száma gazdag tartalommal megjelent. Kapható özv. Schxvarz Jakabné Kárász-utca 1- szám alatti tőz-sdéjében. Egyes szám ára 50 fillér. . — ffalá^zlé, túrós lepény! Horváth Hági étteremben minden pénteken este; ára 6 korona. MŰVÉSZET OOOO HETI MŰSOR: Péntek: „A pacsirta", operett. Szombat délután : „Vasgyáros", szinmü. — Este : „A pacsirta„, operett. Vasárnap délután: „Nagymama", vígjáték. — Este: „A pacsirta", operett. Pacsirta. — Bemutató előadás. . Lehár Ferenc zeneszerzői pályáján nin­csen megállás, de már elmélkedés sincsen. Év­ről-évre még mindig előhozakodik egy „slá­ger'' operettel, de ezek A vig özvegy sikerét, kvalitásait nemhogy tul nem szárnyalják, -de meg sem közelítik. Dallamgazdagsága, zenei invenciója -noha nincsen apadásban, de már nem oly dus, nem oly friss és üde, mint A vig özvegyben, amellyel kontinentális hírnevét megalapozta. Egy kis baja van a librettókkal is, amelyek üresek, mint az apadt dinnyék. A Pacsirta szövegkönyve, a Martos Ferenc munlkája, vérszegénységben szenved és nem alkalmas az ihletség előidézésére. lEz a -darab egy félbemaradt, igen gyönge népszinmiUki­sérlet, amelyben se kedély, -se ötlet, se valódi / népies vonás nincsen. Népies alakokat igy hozni a szinre, R,ak pesti szemmel lehet és csak olyan szemnek, amely nézni tud, de lát­ni nem! Szomorú jelenség, hogy magyar iró kasperlit csinál a magyar parasztból! iHíogy mi a történet? A pesti festő lerán­dul a vidékre festeni. Parasztleányt választ modellnek, akit hihetőleg azért neveznek pa­csirtának, mert trillázik. Ám ez a pacsirta is többet táncol, mint nótázik. A pacsirtába szerelmes lesz a festő, aki azonban belátja, hogy a nép leánya nem hozzá való, inkább Garami Vilma, az énekesnő és a nóta vége: -Ha nincs ananász, jó a krumpli is, a pacsirta visszatér a paraszti Pista legényhez és csak ásó-kapa választja el őket egymástól. Unalmas história, amelynek sivárságát betetőzi a nem elsőrendű zene. Valamirevaló jobb fajta szerep sincs az operettben és igy nem csoda, h-a a szereplők nem tudták a vég­zetet elhárítani. Béri Rózsi a már ismert esz­közeivel fürgén pacsirtázott, Sugár -Gyula, mint festő, rekedten énekelt és Solymosy Sán­g; SS £21 s URÁNIA £ aa »— nagy. Tudományos Szinház fia Péntektől vasárnapig szeptember 20-től 22-ig dor igyekezett ahogy és amivel lehetett a vi­dámságot előidézni. Garami Vilma, az éne­kesnő ábrázolója a legmérsékeltebb igényeket sem elégítette ki. Se a hangja, se az éneke, se a játéka nem kellemes és még akkor sem az, ha az Országos Szinészegyesiilt az ellen­kezőjéről ad ki irásos bizonyítványt. -Ugy lát­szik, az igazgató fényképek után szerződte­tett az idén. De azért elsőrendű a társulat, mert ezt állit ja az Országos -Szinészegyesü­let, az emberi kor legvégső határáig . . . A színház első heti deficitje 3600 korona. Ezt nem mi mondjuk, hanem a -szinház igaz­gatója állította a szinügyi bizottság -pénteki ülésén, amikor a színházi heiyárak ujabb fel­emelését kérte. A szinügyi bizottság tagjai sajnálattal hallgatták a kínosan megle-pő be­jelentést, az újságírók- pedig némán egymás­ra néztek és megdöbbenést eláruló tekinte­tűikből az volt kiolvasható, hogy milyen de­ficit lehet majd itt, ha — Isten mentsen tőle — nap-nap után zsúfolásig nem telik meg a nézőtér? A szinügyi bizott-ság tagjjpi nem folytatták a kínos ügyet, az igazgató sem magyarázta meg a rejtélyt, aminek azonban mi a nyomára jutottunk. Tudvalevő ugyanis, hogy ,a szinház -szombati napon kezdte meg az előadásokat és vasárnap már fizette a szi­nészeknek a 4 százalékos kulcs szerint az egy hétre szóló járandóságukat. Tehát két nap bevételéből fizettette előre az egy hétre eső gázsit és igy állt elő a 3600 koronás de­ficit, ami természetesen nem deficit és ez a deficit a hét végével ugy eltűnt, amint eltűn­ni szokott a kámfor, vagy ahogy eltűnt az arany- meg az ezüstpénz. Ez a száraz valóság és most már a szinügyi bizottság is megnyu­godhat, mert nem kell a színházat sem a be­jelentett, sem a jövendő deficittől félteni, már ameddig oly tömegesen látogatja a közönség, mint idáig. Hasonló helyzet. A Pozsonyban megjelenő „Nyugatmagyarországi Hira-dó" ma érkezett számbában leközli a Délmagyarország-nak a szegedi szinügyi bizott-ság pénteki üléséről szóló tudósítását, amely elé a következő so­rokat illesztette: „Szegeden is megvan az a helyzet, mint Pozsonyban. Gyenge a társulat, nem akarják emelni a helyárakat, A Délma­gyarországból vettük át a szegedi szinügyi bizottság üléséről szóló tudósítást, ami tekin­tettel a nálunk is küszöbön álló helyáreme­lési ügyre, mindenkit érdekel." Hasonló a helyzet tehát Pozsonyban és mindenütt a vi­déken, ahol csak egy cél van és egy szent cél:1 emelni a helyáraka-t. MOZI. Az idei szezon első nagy­szabású külföldi attrakciója Dráma 4 felvonásban. A főszerepben: Giovanni Gonzales Előadások d. u. 5 7 és 9 órakor, vasárnap d. u. 2 órától kezdve. Jegyek előreválthatók d. u. 3 órától vasárnap d. u. fél 2-től kezdve. oooo URÁNIA MŰSORA: Péntektől vasárnapig: „Vérrózsák a hóban" nagy kül­földi attrakció dráma 5 felvonásban. VASS-MOZI MŰSORA: Szombaton és Vasárnap : „Öt ujjnyom" Sherlok Holmes legújabb kalandja detektiv dráma 4 részben. * Ilosvay Rózsi — a Korzó-moziban. Pénteken, szombaton és vasárnap mutatja be a -Korzó-mozi a Phönix-filmgyár legújabb alkotását, a Lúlü cimü kacagtató vígjátékot. A pompás francia bohózatiró iPierre Wéber darabját a kitűnő Siklósi Ödön irta át filmre és a szerepeket a legkiválóbb magyar színész­gárda vállalta: Csótby Sándor, Szerény Zol­tán, -Haraszthy Hermin, Z. Molnár László, Klári Lottó. A darabnak külön érdekességé hogy a legfiatalabb és legbájosabb magyar színésznő, Ilosvay Rózsi ebben a darabban lép fel először a filmen. Egyébként a budapesti Royal-Apollóban most aratja a darab legna­gyobb sikereit, * Vérrózsák a hóban. A külföldi film­gyártás egyik legértékesebb, legpompásabb terméke ez a nagyszerűen rendezett filmdrá­ma, amely péntektől vasárnapig szerepel az Uránia műsorán. A főszerepeket Giovanna Gonzeles, egyik legkiválóbb olasz tragika ala­kítja. Jegyekről tanácsos előre gondoskodni:

Next

/
Oldalképek
Tartalom