Délmagyarország, 1918. szeptember (7. évfolyam, 200-224. szám)

1918-09-20 / 216. szám

2 DÉLMIAJGYARORBZÁG Szeged, 1918. szeptember 20. dett volna félbeszakítást. A béke megbeszé­lésére való készség nincsen ellentétben azzal a szellemmel, ameMyel mi a küzdelmet foly­tatjuk hazánkért. 1916. decemberében felajánlotta a békét az ellenségnek császárunk, legfőbb hadurunk, szövetségeseinkkel egyetértőleg. Több izben bizonyságot tett a német kormány arról, hogy hajlandó békét kötni. A válasz az el­lenséges táborból mindig guny és becsmérlés volt. Az ellenséges kormányok csak a meg­semmisítő háborút ismerték. Mi azőnban védelmi háborúi folytatunk. Ebben a szellemben intézte szövetségesünk mi beleegyezésünkkel uj javaslatát a nem kötelező békemegbeszé- | lésekre, amely azonban nem szakitáná félbe | a küzdelmet. A hadseregnek tehát tovább kell \ küzdenie. A .német haderő, amely a 4 háborús éven át páratlanul verekedett, tovább is védel­mezni fogja a hazát, be fogja bizonytani az ellenségnek, hogy legyőzhetetlen. Csak igy törhetjük meg az ellenségnek a mi megsemmisítésünkre (irányuló akaratát. Be fogjuk ezt várni és akkor .meg fogjuk látni, vájjon ellensé­geink becsületesen gondolkoznak-e rólunk és készek lesznek-e a békdfárgyalásokfi, vagy pedig olyan békét fognak nekünk ajánlani, a mely olyan kemény feltételeket hoz nekünk, hogy ha elfogadnánk, egyenlő volna hazánk megSemmisitésével. Hindenburg, vezértábornagy. A pápa békeközvelitése. Bécs, szeptember 19. A Lokalanzeiger lu­ganói jelentése szerint a pápának a jegyzék­kel szemben elfoglalt álláspontjáról eddig semmi határozottat nem lehet mondani. A Messageró szerint a Vatikán érdektelen köz­vetitő félnek fog föllépni és a négyes hatal­mak kormányaival tanácskozásokat folytat­ni. Az olasz kormány is elutasítja a jegyzéket Róma, szeptember 19. A Stefani-ügynök­ség jegyzéket tett közzé, amely szerint Olasz ország nem hagyhatja abba harcát, amely­lyel jobb és biztosabb alapot akar megterem­teni az emberiség tartós békéjének, amely­nek a szabadságon és igazságon keli fölépül­nie. Az antant „sajnálkozással" fogja visszautasítani a jegyzéket. Bécs, szeptember 19. Genfből táviratoz­ták, hogy a Gazétta határozottsággal állítja, hogy az antant gróf Burián békejegyzékét visszautasítja ugyan, de ezt sajnálkozásánlak kifejezésével fogja megtenni. Elutasító maga­tartását meg is fogja okolni. LEGÚJABB. BERLIN: A Wolff-ügynökség jelenti 19-én este: A tegnapi csata után a harrin­courti erdők és a Somme között az angolok heves résztámadásokra szorítkoztak, ame­lyeket mindenütt visszavertek. BÉCS: Utóbb megállapították, hogy a wöllersdorfi katasztrófának 380 halottja van. Abban a teremben, ahol a katasztrófa tör­tént, 417 munkás tartózkodott. Az az óriási láng, amely nagy gyorsasággal keresztül fu­tott az egész termen, az összes munkásokat vagy megölte, vagy megsebesítette. Fölépü­lésükhöz kevés a remény. BÉCS: Az Arbeiter Zeitung tegnapi szá­ma a szerencsétlenség okául azt mondja, hogy az ajtók be voltak zárva, nehogy a munkások egy pillanattal előbb mehessenek ki a déli szünetre. BERLIN: (Wolff.) Az Aillette és Aisne között 17-én és 18-án nem csekély hevesség­gel folytak a harcok. Különösen veszteségtel­jessé váltak az ellenségre a Wauvillex körüli támadásjok. A 66-ik francia vadászhadosz­tál.y vallomása szerint veszteségük legalább 60 százalék. SZÓFIA: Doirantól délre és nyugatra az ellenség több mint 250 különböző kaliberű lö­vedéket zuditott állásunkra. Ellentámadással visszavetettük. BERLIN: Briiggének angol részről való folytonos lövetése súlyos áldozatokat köve­tel a lakosság körében. BERLIN: Szeptember 16-án kedvező időjárás mellett vadászrepülőink elkesere­dett légi harcokban 34 ellenséges repülőgépet lőttek le. Az olaszok a Brenta és a Piave között nem támadtak. — Magyar ezredek hősiessége. — Az olaszok egy átkelési kisérletét meghiúsítottuk. — ségünk hathatós támogatásával a mindig új­ból előtörő ellenséget győzelmesen vissza­verték, különös elismerést érdemelnek a 39. és 105. számú magyar gyalogezredek. San Dona mellett tüzeléseinkkel meghiúsítottunk egy éjjeli átkelési kísérletet. A VEZÉRKAR FÖNÖKE. BUDAPEST, szeptember 19. (Közli a mi­niszterelnöki sajtóosztály.) Olasz harctér: A Hétköizség síkságon tartósan élénk tűz­harc. A Brenta és a Piave között az ellen­ség a legutóbbi napok súlyos kudarcai után beszüntette támadásait. Dierék csapataink közül, amelyek a legutóbbi harcokban tüzér­Az angolok uj támadást kezdtek a Sigfrid-arcvonal előtt. Ausztráliai csapatok behatoltak a németek állásaiba. — Az ellen­ség ismételt fronfáttörési kísérlete meghiusult. — BERLIN, szeptember 19. A nagyfőhadi­szállás jelenti: Nyugati harctér: Rupprecht trónörökös és Böhm vezérezredes hadcso­portja: Muzscheotetól északkeletre megtisz­títottuk a szeptember 9-iki harcok során el­lenséges kézen maradt árokrészeket és 186 belgát fogtunk el. Élénk földerítő tevékeny­ség az Ypem és Labasse között. Armentié­restöl északra és a Labasse csatornától dél­re visszavertünk ellenséges részleges táma­dásokat. Möuvre és Havrinecurt szakaszán erös tüzérharc; helyi támadások során fog­lyokat ejtettünk. Az angolok újból, megkezdték táma­dásaikat a Sigfried-arcvonal előtt le­vő állásaink ellen. A Hadriacourt erdőtől a Sommeig terjedő szakaszon a Couzaucourttól északra és az e község ellen irányuló támadások meghiú­sultak vonalaink előtt. Német vadászezre­dek sávosan védelmezték. Couzeaurton, Couzeaucourt és Hargicourt között is visz­szavertük az angolokat, akik nagy erőkkel és páncélos kocsikkal többször támadtak. Epeony és Poussoy váltakozó eredmé­nyű harcok után ellenséges kézen maradt. Este az ellenség az egész fronton megismé­telte a támadást; kemény tusában vissza­vertük. Hargivercourt és Pontra között ausztráliai csapatok behatoltak ál­lásunkba. Kemény harc után sikerült a Hargiecourt és Pontra helységeken át előretörő ellensé­get Bellicourt BelIe Eglisenél megálitanií A Mignon-patak és a Somme között az angolok francia csapatok támogatásával tá­madtak. Nagy erők harcbaveté'sével St. Quintennél és Arrastól északra próbálták frontunkat áttörni. Az estig tartó harcok az ellenség teljes ku­darcával végződtek. Heves küzdelem után az ellenséget visszaszorítottuk kiinduló állá­saiba. Keletporoszországi és az elzász-lotha­ringiai 60. számú gyalogezred ebben külö­nösen kitüntették magukat. A Sommetól délre meghiusult egy fran­cia részleges támadás. A harmincöt kilo­méter széles fronton ejtett foglyok utján ti­zenöt ellenséges hadosztály jelenlétét állapí­tottuk meg. A német trónörökös hadcsoportja: Az Aillette és az Aisne között délután a tü­zérségi harc ismét nagy erejűvé vált. Visz­szavertünk heves részleges támadásokat, a melyek különösen a Laffaux Chadignon ut mindkét oldalán levő állásaink ellen irányul­tak. Gallwitz tábornagy hadcsoportja: A Co­te Lorainen a harci tevékenység megélén­kült; kisebb előtéri harcok. A Manhülles el­len irányuló előretörésnél foglyokat ejtet­tünk. LUDENDORFF, első föszállásmester. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály,)

Next

/
Oldalképek
Tartalom