Délmagyarország, 1918. szeptember (7. évfolyam, 200-224. szám)

1918-09-03 / 201. szám

SZegetí, 1ÍH8. szeptember 3. l-elm.aüy ahorsfcaö 3 J\ főispán főiterjesztése a belügyminiszterhez Szeged-megye létesítéséről {Saját tudósítónktól.) Ismeretes, hogy Wekerle Sándor belügyminiszter törvényjavaslatot készíttet a vármegyék uj területi beosztásáról. A terv az, hogy ezt a törvényjavaslatot előbb tárgyalják le a képviselőházban, mint a választókerületek uj beosztásáról szóló törvényjavaslatot. Dr. Kelemen Béla főispán ezekre való tekintettel augusztus 28-án terjedelmes, alaposan megindokolt, a helyzet és a történelmi előzmények alapos ismeretéről tanúskodó fölterjesztéssel fordult a belügyminiszterhez. A fölterjesztést, mely e Szeged szempontjából! nagyfontosságú kérdés megoldásához jellemző és értékes adatokat szolgáltat, tekintettel aktuálitására és nagy bordereiére, egész terjedelmében közöljük: Nagyméltóságú m. kir. Belügyminiszter Ur! Kegyelmes Uram! A napilapokban megjellent hírek szerint Nagyméltóságod a közigazgatási reformok sorozata körében a vármegyék uj területi bedsztáiák és arányosítását készíti elő; — hatvanhárom vármegyéből mintegy 50 megyei törvényhatóság fesz a ikisebb területi vármegyék egyesittetnek, igy tervbe véve van Csanád- és Csongrád vármegyék összekapcsolása. Ezen nagyszabású kormány-program a kormányzatomra bizott Csongrád vármegye és Szeged, sz. kir. város törvényhatósági életét a legközelebbről érintvén, az uj területi beosztás mikénti keresztülvitele tárgyában, a következőket óhajtom előterjeszteni: Folyó ihó 22-én személyesen adtam át Nagyméltóságodnak a csongrádmegyei latifundiumok közigazgatási különállásának meg szüntetése érdekében a belügyi tárca költségvetésének tárgyalása alkalmával a képviselőház 1904. évi július hó 25-én tartott ülésében mondott beszédemet, melynek adataiból bizonyára meggyőződést szerezni méltóztatott, hogy a nagymágocsi, derekegyházai, sövényháza uradalmi puszták, ép ugy, mint a fáhiánsebestyéni és magyartési középbirtokok csak „álközségek", egy életképes község alakulatának elemi követelményeivel sem óiénak; voltaképpen a gazdidsági majárok bitnak közigazgatási autonómiával; ez az adózási viszonyok tekintetében is igazságtalan és teljesen ferde helyzet azonban csak törvényhozási kormányzati utorr változtatható meg, mert ugy a jogrend szempontjából, mint a közigazgatás érdekéből bármennyire kívánatosnak mutatkozik is ezen területrészeknek a közvetlen közelükben levő községi határterületekhez átcsatolása, az 1886. év XXII. t.-c. 149. paragrafusában körülirt eljárás meg sem indulhat, mert' az összes egyenes állami adók egész összegét egy-két nagybirtokos fizeti, a kik eddigelé elzárkóztak az elől, hogy uradalmaik községi különállása megszüntetve legyen. 1904. év óta az a változás van, hogy 1. Szentes rendezett tanácsú város községi pótadója ebben az évben (igaz, csak átmenetileg) több mint 200 százalék; 2. Derekegyház község 20,407 katasztrális hold területe, a melynek 1904. évben csupán két földtulajdonosa, gróf Károlyi Sándor és gróf Károlyi László volt, jelenleg más földbirtokosok tulajdonát képezi; csepeli Weisz Manfrédnak 9000 katasztrális hold, gróf Károlyi Lászlónak 3300 katasztrális hold, a mezőgazdasági kenderipar részvénytársaságnak 2400 katasztrális hold ingatlan tulajdona van, s a volt Károlyi László birtok többi része középbirtokosok tulajdonában van. (Szentes törvényhatósági joggal felruházott város.) . Ma is meggyőződve vagyok arról, hogy •a jogállam rendje, az össze9 közterhekhez való aránylagos és egyenlő hozzájárulás követelményének természetes folyománya és a közigazgatás érdeke egyaránt visszautasithatatlanuil követeli ennek a lehetetlen helyzetnek megszüntetését és ezen uradalmak községi szervezetei olykép volnának megsziintethetők, hogy a) Nagymágocs nagyközség egészben, Fábiánsebestyén és Magyartés kisközségek egészben (ezen kisközségeknek még a községházuk is Szentes város belterületén van és egész területük beékelve van Szentes határterületébe), Derekegyháza pedig területének fele részében Szentes rendezett tanácsú város területéhez csatoitassék; b) Derekegyháza nagyközség területének másik fe.e része a közvetlen mellette levő, határos Szegvár község határterületéhez csatoitassék; c) a Sövényháza községet képező őrgróf Pallavicini mindszent—algyői hitbizományi uradalom az egyes majorok földrajzi fekvése szerint a veié határos Tápé, Algyő, Sándorfalva, Kistélek, Mindszent, Tömörkény és Csanytelek nagyközségek határterületéhez csatoitassék. Ezen uj községi területi beosztás mehet* Szentes rendezett tanácsú város határterülete 111,657 katasztrális hold, lakosainak száma pedig 38,169 lélek volna. Ha és amenynyiben Nagyméltóságod kormányzati politikájának irányzata ezzel megegyezik, semmi akadálya sem lenne annak, hogy Szentes város az önálló törvényhatósági joggal felruházott városok sorába lépjen; — Szentes város polgárságának községi adóterhe több mint 40 százalékkal csökkenni fog és egyébként is minden alapföltétel megvan, hogy ezen színmagyar, derék város a megyei függőségi viszonytól fölszabaditottan belső erejéből és a mindenkori magyar kormányok megérdemelt támogatása mellett gazdasági, ipari s kereskedelmi téren a. további előhaladott fejlődés és felvirágzás útjára lépjen. Szegedi járás.) Szentes városnak önálló törvényhatósági joggal felruházott várossá alakulása esetében Csongrád vármegye területe maradna r 1. a csongrádi járás : 55,520 kat. hold 32,976 lakossal, 2. a tiszántúli járás: Mindszent és Szegvár községekkel (beleértve a jelenlegi Derekegyháza község felét) 35,501 hold 18,466 lélekszám, 3. "a tiszáninneni járás: 143,436 kat. lroid 55.184 lakos (jelenlegi állapotában). Ezen három járás kettőbe lenne beosztható. 1. Szentesi járás (Szentes székhellyel) Csognrád, Csanytelek, Tömörkény, Mindszent és Szegvár községek 91,026 kat. hold 51,452 lakos. 'A; ifi 2. Szegedi .járás 143,436 kat. hold 55,184 lakossal (a jelenlegi tiszáninneni járás). Mindkét járási alakulat közigazgatási érdekből elsőrendű alakulat volna, mert az egyiknek Szentes, a másiknak Szeged a természetes központja, honnan ezen virágzó nagyközségek közigazgatásának ellátása kifogástalanul volna eszközölhető. Ezeknek előterjesztése után kérem Nagyméltóságod nagybecsű figyelmét a következő vármegyei területi beosztásokra. (Csongrád-Békés vármegye Szentes székhellyel.) 1. Csongrád és Békés vármegye (Szentes székhellyel) állana Szentes rendezett tanácsú városból, a jelenlegi csongrádi és tiszántúli járásból; a határos békésmegyei, orosházai, szarvasi járásokból; a határos Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyei tiszai alsó járásból (Tiszaföldvár). Ezen területek: 536,325 kat. holdat képeznek, a vármegyei lakosság száma volna 245,325, ebbből 213,680 magyar. Ha pedig Szentes város a fent ismertetett tagozattal önálló törvényhatósági joggal felruházott várossá alakulna, ugy Szentes thjf. város területének elkülönítésével a megyei terület volna 424,443 kat. hold, a lakosok száma 207,166, ebből 175,793 magyar. Csak természetes, hogy amennyiben a pestmegyei és a bibarmegyei területek uj beosztása ezt lehetővé tenné, ezen Csongrád-Békés vármegyéhez ide csatolni lehetne még a határos kiskunfélegyházai járást és a jelenlegi Békés vármegyének egyéb területeit. Szeged vármegye. Szeged sz. kir. város székhellyel akikit tűinek egy vármegye, melv állana Csongrádmegye tiszáninneni járásából. Csongrádmegye központi járásából, Makó r.-t. városból és a nagylaki járásból, Torontál vármegye törökkanizsai, nagyszentmiklósi és törökbecsei járásaiból, Bácsbodrog vármegye zentai és óbecsei járásaiból, Magyarkanizsa és Zenta rendezett tanácsú városokból. Ezen vármegye területe 988,022 kat. hold lenne 409,398 lélekkel; ebből 260,201 magyar, 18,612 német, 13,755 tót, 23,178 oláh, 83,836 szerb stb. — Szeged városának ezzel a területtel megyei székhellyé tétele lehetővé teszi azt hogy az ország ezen legnépesebb, tősgyökeres magyar városa, a magyarság asszimiláló képes/ ségét érvényesíthesse a délmagyarországi nemzetiségi vidékeken. Igazán bokor politika az. amely a nyelvterületi határoknál vonja meg a — közigazgatási területi határt. 11a Bácskából és Torontálból 86,000 szerb anyanyelvű magyar állampolgár elvonva fesz az újvidéki és r.agyidkindai szerb agitátoroktól, 23,000 oláh • akós pedig az aradi és lugosi oláh propagandától ha 14,000 tót és 19,000 derék sváb u legnagyobb vidéki magyar város kultiirájának égisze alá kerül és ha ez az egész t.entze'iség' vidék közigazgatási élete a makói, magyarkanizsai, zentai, dorozsmai, kisteleki stb. ma gyárak befolyása alá helyeztetik. ezzel iNagyméifeságod ebben a vonatkozásban is emiéket állított magának — sere peren nius. Magvarország vármegyéinek területe fe thjf. városok nélkül 47,973.259 kat. hold és igv. ha ezekből 50 vármegyei törvényhatóság a'akittatik, egy-egy vármegye átlagos területe 959,464 kat. bo'd lesz, a vármegyei öszszes lakosság száma pedig 18,599.815 és igy ha ez a lakosság körülbelül 50 megyei törvényhatóságba cszirtik be ugy az átlagos szánt egy u;onnan szervezett vármegyében:. 370,996 lélek. Az általam Szeged székhellyel proponált ezen uj vármegyei alakulat megfelel tehát ugy területre, mint népesség szántára ezen átlagos megyei területnek és megyei lakosságnak, az alakja pedig enne? az uj varmegyének te resen összhangban van a Tisza mindkét oldalán északról — délre hoszszukásan — terjedő területével a szomszédos Bácsbodrog, Torontál. Temes és Krassószörény megyék területeinek alakzatával. Végül fölemlítem, hogv Bácsbodrog és Torontál vármegyék területe B) alatti kimutatásban foglalt járások és rendezett tanácsú városok átcsatolása után normálisabb lesz, megszűnik a mostani nagy aránytalanság; amennyiben Bácsbodrog vármegye marad 1,243.448 kat. hold területtel, 502,536 lakossal. Torontál vármegye pedig marad 1,333.025 kat. hold területtel, 4o4,798 lakossal. Végül bemutatom a területi beosztást arra az esetre, ha Csongrád vármegye és Békés vármegye részleges egybekapcsolása közigazgatás/ vagy más érdekekbőt Nagyméltóságod jóváhagyását meg netn nyerné. Ebben az esetben Csongrádmegye egész jelenlégi területe (Szentes thjf. város nélkül) a Szeged székhellyel biró vármegyéhez csatolfatnék, amely vár megyei alakulat ebben