Délmagyarország, 1918. szeptember (7. évfolyam, 200-224. szám)

1918-09-17 / 213. szám

' ••"' —™ iSzeged, 1918. szeptember 17. DÉLMAG YARORSZ AG Közel 45 millió korona volt a közélelmezési hivatal félévi forgalma. (Saját tudósítónktól.) Balogh Károly a (hétfői tanácsülése® ibeimutatffia jelentését a közé'eYnezgái-ii'ivatal idei első fáilévii forgalmáról. A jelentés ismét több okos újításról és helyes tervről: szálmal, be. Valahogy Isffrterjük 'viaiámieininyfi: magyar város közélelmezési .rendszerét s eredményeit. Egy sincs, amelyek jobb tenne, mint a szegedi Ma ezt — íbmtartásával annak, hogv sűk kisebb hr ba vár kiküszöbölésre — .annyivá! kászsógeseob vörömmel állapítjuk meg, mert a jelentésből azt látjuk, bogy Balogh a közélelmezési üzem hasznát >a városi vagyon gyarapítására, célszerű befektetések irévén uj és ásandó városi jövedelmek teremtésére használja föi A jelentés a következő; Tekintetes Városi! Tanács! Közgyűlési határozattal kötelességemmé tétetett, hogy a közélelmezési üzem félévi nyersmérlegét bemutassam. Ennek a közgyűlési határozatnak alapján az 1918. számadási évnek január tetői június hó -31-ig terjedő félévéről a közélelmezési üzletnek nyersmérlegét itíecsatolva tisztelettel bemutatom s kérem a tekinteted Tanácsot, hogv ezt tudomásul venni és a szeptember havi közgyűlésnek tudomásulvélei végett bemutatni méltóztassék, A bemutatott nyersmérleg 44.788,723 korona forgalmat tüntet ki és ebből esik januárra 9.737,470 K februárra 4.150,575 K márciusra 5.574,217 K áprilisra 8.223,300 K májusra 8.944,827 K juniusra 8.158,330 K Az üzletnek vezetése az 1917. üzleti évről szóló jelentésemben ismertetett szervezet keretében történt. A már beállított üzletköröket a lehetőség szerint fen tartottam, sőt 'a közönség jogos igényeihez mérten bővítettem. A közönség zsirellátását házi hizlalással és hizlalási szerződésekkel biztosítottuk. Levágtunk heti részletekben 2404 darab sertést s az ellátatlanok részére friss, érett szalonnát és friss sertéshúst bocsájtottunk rendelkezésire minden héten. A közélelmezési miniszter március hóban 60 darab, májusban 70 darab sertést vett tőlünk igénybe, azzal az igérétteli, hogy a hadsereg részére szükséges ós tőlünk igénybevett 130 darab sertés . helyett később ugyanannyi hízott sertéssel! fog kárpótoltaim. Az ígéretét azonban) — többszöri sürgetés ellenére — a mai napig sem teljesítették. A jövő évi zsirelláiást házi hizlalással Ós hizlalási szerződésekkel biztosítottuk. Házi hizlalásunkban 2000 darab sertést álltunk be, ez idő szerint hiizás alatt áll 841 sertés. Jóváhagyott hizlalási szerződés alapján hizlalás alatt áll 3040 darab sertés. Beállítottam a szabóipari osztályt és mintegy 5000 darab öltöny készítéséhez szövetet és 'kellékeket vásároltunk. Mérték szerint készítünk egy öltözet .ruhát 520 koronáért, raktárra készült ruhát pedig 420 koronáért. Ez oisztály szakképzettségű vezetői Schwartz Manó és Schatz Izsó jó Ihiirü szegedi iparosok. Beállítottam továbbá az üvegezést osztályt .és a kereskedelmi miniszter rendelete alapján létesíttetett a oipőiroda, a hol a lábbei iutaíványekat álitják Ikii. Beszereztünk a gvőri vagongyárból (két uj teberautomobiilt és egv személyszáliitó 'gépkocsit. Elmktároztattarn láz őszi és téli szükséglet kielégítésére 242,000 daiab tójáét. Átvettem a téglagyár üzemét is; a téglla és cserépterímelés az évad kezdetétől kezdve megszakítás nélkül folyik. A gyár volt tulajdonosa, Spiegl Lajos a gyár vezetését végzi közvetlen .befolyásom és felügyeletem mellett. Előreláthatólag termelünk mintegy 1.100,000 darab téglát és 800,000 darab cserepet, Részt vett a közélelmezési üzem az Átmenetgazáasági Részvénytársaság megailiaikülásáb'an. A iréfezvéniytárisaslág engem igazgatósági tagjává választott, kérem erre az engedélyt a 'közgyűléstől! kieszközölni. A város tejellátását a szorosabban érdekkörünkbe vont Központi Tejcsarnok végezte. Hogv a teje'Jlátást a lehetőség szeriint biztosítsuk és teljesen a város közönsége részére a részvénytársaságot leköthessük és 'rendelkezésünket végrehajthassuk, a részvények haitimnegyed részét a vártos részére megvásároltuk, a írendiejíleizéisünkre adott anyagi erő terhével. A város háztartási alapja ezáltal minden hozzájárulás nélkül a Központi Tejcsarnok értékének háromnegyed részével' gyarapodik s az egész részvénytársaság fölött rendelkezik. Ez alkalommal' bérem, méltóztassék a közgyűléstől oly fölhatalmazást kieszközölni, hegv a közélelmezési üzletnek minden üzleti feleslegét joga legyen a város tanácsának 'a közélelmezési célokon kivül, városi érdekből közgazdasági célokra befektetni. Végül jelentem a Tekintetes Tanácsnak, hogv ugy a nyilvánosság előtt, mint alattomos utón vádaknak, gyanúsítááóknak vagyok kitéve. Bármennyire érzem és tudom, hogy ezek fölött állok, mégis — egyedül illetékes hatóságom: a tanács és közgyűlés előtt ki kel jelentenem, hogv én a munka és becsület. szilárd alapján állóik, minden gyanúsítást, vagy vádat visszautasítok. Ki kell egyidejűleg jelenítenem, ihoigy én a közélelmezési vezetésével járó megbízatást nem kerestem, ezt a nehéz időkben átvett nehéz föladatot kötéességérzetböl és felettes hatóságaim iránti tiszteletből vállaltam. Amíg a város tanácsának és közgyűlésének bizalma parancsol velem, addig kötelességemnek tartom! őrt állami e nagy vagyoni érdekek fölött. Csak feltétlen bizalom mellett végezhetem kötelességemet — természetese® a törvényes élten őrzés beállítása melllett. — mert feltétlen bizalom nélküli nem lehet üzletet vezetni, a bizalmatlanság az üzletnek megölője. A tanács hétfői ülésén foglalkozott a jeteiítéssd!, azt természetesen) örvendetes tudomásul /vette éi a szeptemberi ,közgyü:lé!si elé terjeszti. .W»*.A«»-.*AAI*E*!»*BNAAII»IWHABIIÜIIAMAMUMM A villamos Vasút a közúti forgalom bajairól. A vállalat beadványa a tanácshoz. — Térjenek napirendre Regdon Károly Indítványa felett. — {Saját tudósítónktól.) .Ismeretesek azok a panaszok, melyek a villamos forgalom bajairól! egyre állandóbbak és amelyeknek legutóbb a városi közgyűléshez intézett indítványában dr. Regdon Károly adott hianigot. Regdon az indítványában is fölsorolt közlekedési mizériák megszüntetését • kizárólag attól várja, ha a város a villamos vasutat házikezelésbe veszi, azért ezt meg is indítványozza. Hétfőn azután, megszólalt a villamos vasút. Beadványt intézett a tanácshoz, amelyben ép Regdon indítványa kapcsán felsorolja azokat a --- háborúval kapcsolatos — okokat, amelyek a villamos közlekedés ismeretes mizériáit előidézték. A beadvány a következő : Tekintetes Városi Tanács! Dr. Regdon Károly törvényhatósági bizottsági tag indítványt terjesztett a törvényhatósági bizottság elé az iránt, hogy a város közönsége a villamos vasutat vegye át kezelésébe. Nem uj jelenség, mert a háború kitörése óta ismételten jelentkezik valamely formában egyeseknek az a jámbor óhajtása, hogy „az ellenséges külföldiek" tulajdonát képező villamos vasutat a városnak kelletne megszereznie, ameilv irányzattal szemben1 eddigelé azt a magunkhoz és az ügy komolyságához egyedül méltó álláspontot foglaltuk el, hogv azt hallgatással mellőztük. Minthogy azonban a jelenlegi indítvány imár meghaladja a jámbor óhajnak kereteit és indokolásában tárgyíj adatokat és jogi alapot is megjelölni igyekszik, ennélfogva arra határoztuk el magunkat, hogy 'az indítványban panaszolt közlekedési nyomorúság közismertnek vélt okait teljes tárgyilagossággal szemléltetően föltárjuk és hogv a város közönségével való szerződésen alapuló jogi álláspontunkat is kifejtsük. I. A szegedi villamos vasút üzemének első éveiben1 a helyi közúti közlekedést nemcsak erős alapokra fektette az által, hogy a külső városrészeket a .belvárossal hat sugárvonallal szerves egészszé egyesitette, de a közúti hálózat 'szerves rendszere a város kiépítését .és rendszeres fejlesztését is előmozdította és a város forgalmának egy fellendülő nagyváros külső képét nyújtotta. Kétségtelen tény, hogy a vasút fönnállásának első éveit ,az építkezés fellendülésének látható jelenségei kisérik és mi is azon voltunk, hogy a forgatom emelkedését a vasúti hálózatnak kiépítésével és forgalmi eszközeinknek szaporításával) szolgáljuk, amikor a balkánlháboru kitörése és ebből országunkra, mint szomszéd államra hárult kritikus politikai és gazdasági hátrányok 'kereskedelemnek és iparnak fejlődését 'hirtelenül rnegbénitották és a szépen megindult városépitkezésnek is véget vetettek. Ilyen viszonyok között érti, bennünket 1914-ben' a háború. A mozgósítással és a szerbiai hadjárat megkezdésével a forgalmi viszonyok teljesen megváltoztak. Akkori alkalmazottainknak 86 százaléka azonnal bevonult. a hiányzókat 'részben csekélyebb munkabiirásu női munkásokkal, részben újonnan kiképzendő volt kocsivezetőkket pótoltuk, és pedig annyiszor, ahántyszor ujabb behívások folytán ujabb pótlásoknak szüksége föltmerült, amely állandó változás végül számban s minőségben egyaránt fogyatékos muinkásllétiszámo't eredményezett. Az önként teljesített beteg- és sebesültszállítás a forgalmi eszközök és a személyit egy részét állandóan lekötötte és egyéb szolgálatuktól tartósan elvonta. A szeméiyíorgáliomnak ugrásszerű emelkedése hét millió utasról tiz és fél millióra az egész kocsikésztetet nemcsak teljesen igénybe vette, de időnként beállott különös igénybevételek esetében a vasút teljesítőképességet már meghaladta , a mi a kocsiknak tulzsufolásával és túlterhelésével], ez aiedig >a koesiberéndezések s felszerelések és a vágányok tönkretételével járt. Ezzel szemben állott a teljes hiánv javító anyagokban, pótalkatrészekben és munkaerőben', aminek folytán minden áldozatkészségünk dacára sem állott módiunkban a sérült kocsik helyreállításáról gondoskodni. A javításra szoruló jármüvek száma ekként] aggasztói módon emelkedett, aminek folytán a forgalom további femntarthatása érdekében annak szüksége merült föl, hogv a még ép kocsimoltorok megóvása végett a megállóhelyek egy részét beszüntessük, hogy egyes vonalakon a járatok számát leszállítsuk és a forgalmi szolgálat idejét megrövir ditsük. , . LTWM1