Délmagyarország, 1918. szeptember (7. évfolyam, 200-224. szám)

1918-09-15 / 212. szám

Szeged, 1918. szeptember 15. DÉLMAGYARORBZÁG ftz összes Városi ali£aímazottaH szegedi nagygyűlése. — megalakítják a/ országos szövetséget. — Magyarországon soha sem volt divat­ján: dédelgetni a hivatalnok-osztályt. Ez az sztáíy öró.vé bajokkal küzdött; az élete, oná­•óMiclnapra vaió tengödése, csupa nyiiglő­cíés volt. Most, hogv a háború ötödik éve jusztitja az emberiséget, Legkeservesebben •i az osztály lakol. A legnagyobb áldozatot ') hozza, mert nemcsak a vérét adta oda, de na már ott tart, hogv a Hétfőn tör tását íe­íyegeti menthetetlenül veszedelem. A nyo­nert, mely reá nehezedik, nem tudja tovább takargatni, éppen azért összeáll, szövetség­ié tömőrii!. inert ugv erősebbnek érzi ma­rat s bizonyos, hogv szavának, kérésének is lagyobb súlyt tud adni. Az eszme, tmely az ország 137 városát ryüjtötte együvé, szegedi keletű. Itt pendi­ette meg Pillich Gyula, t. főszámvevő, a vá­osi hivatalnok-egyesület nagyérdemű ejnö­te, aki nemcsak eszmét adott, hanem azt a iiegvalŐsu'ás stádiumába is juttatta. Az ő rdeme lesz csupán, ha Szegeden megala­dtják az összes városi alkalmazottak orszá­gos szövetségét, mert az esame fölvetése óta elkes kitartással, fáradhatatlanul s egyedül igynraga dolgozott a siker érdekében. Tevé­kenysége s u városi alkalmazottak iránt ér­tett szeretete, odáig juttatta már a dolgot, ícgy ennek a hónapnak a végén megtartják szegeden az országos nagygyűlést. A nagygyűlés iránt oly nagy az érdek­ődés, hogv eddig száz város jelentette be satlakozását s hatvanhét város nevezte meg akiildütteit. Ez a szám azonban még nem eljes. mert mindennap érkeznek ujabb nieg­ievezérek s a 100 város, mélv csatlakozását .lentette, bizonyára képviselteti is magát nagygyűlésen. A városi alkalmazottak íelyzetét s a nagygyűlés iránt való lelkes rdekiödésct az je.lomzi legjobba®, hogv né­ián\ város az országgyűlési képviselőjével, i legtöbb pedig a polgármesterével vagy az :;sű tisztviselőivel képviselteti magát a nagy [yiilésen. - Eddig a következő városok jelentették be .küldötteiket: Arad: Beretz Ferenc rendőrkapitány, khrecen: dr Vargha Eleir.ér főjegyző, Hód­rezővá árheiy; Naw Béla elnök. Prohoffer stván rendőrkapitűtiv. Kecskemét: Sándor Jván polgármester, Füvessy Imre fökapi­áuv. M skclc: dr. Hodcbav Sándor h. pol­tárn• -1oPc.l-er Ií£j. főszámvevő, dr. Rl­tió-Zy Józs t főkapitány. Nagyvárad: dr. Hiury László főügyész, dr. Púcz Sándor lc­UltárnUv, Pancsova: iSzabó Jánbaf polgái)­tiester, Hoffmanji Endre fölevéltárnök, Po­teony: Hitterliauszer Károly főjegyző. Mar­cii Lajos főszámvevő, Király Béla rendőr­kapitány, Szabadka; dr. Dembitz Lajfcs h. karmester, dr. Völgyi Ján'os főjegyző, Ciss Endre, Mi'assin Ignác ellenőrök, Szat­nárnémeil: dr. Lénárd Ltván főjegyző. Szé­Kilf eltér vár.: S:m n Sándor pénzügyi, ta­nácsnsk, Marton István főszámvevő, Temes­vár: Balassa Márton főszámvevő, Újvidék: dr. Bclohorszkv Adolf aljegyző, t. tanátos­rmk, Ver.sec: Ullimann József főszámvevő, Zambor: Tharszky Zsigmond főügyész, Ba­z'a: Vermes Samu alispán, Beszterce: Sehreibcr Ferenc kir. tan. polgármester, Brezncbánya: Kuhn János főjegyző, dr. Bructts Márton h. pöfeánmester, Csikszeré­da: dr. Ujfalusi Jenő polgármester, Szobo­deczky B. Aladár főszámvevő, Déva: Soly­mohsy. László fojjegyzo, Eger: Trak Géza kir. tan. polgármester. Érsekújvár; Steiner Gyula h. polgármester. Fehértemplom: Vácz János polgármester, GcJlnicbánya: Dencsák János számvevő, Gyula: Molnár Albert fö­lmérniük, Hei;tinger iiKárcFy birltoiknyilvántar­tő. Gyáriafehérvár: DaubroysZky Gyula) fő­számvevő. Hátszeg: Szakáts Emil főjegyző, Jászberény: Siklóssv István főmérnök. Jols­va: dr. Szontagh Vilmos polgármester. Ka­posvár: Kovács Soma dr. polgármester. Ka­ránsebes: Pauek Frigyes polgármester, Inándv Gyögy v. jegyző, t. tanácsnok, Kék­mánk: du Winovs'zky Ottó polgármester, Kézdiv asárihe'y: Séra Gyul'a poigármerster. Körmöczbánya: dr. Zsembery Gyula polgár­mester. Kőszeg: gróf Scherthoss Béla orsz. gyűl. képviselő, Lerbicz: Kovách István pod­gárn o. ter, Magyarkanizsa: dr. Leöier Pál1 polgármester, Huszágh István főjegyző, Me­zőtúr; dr. Kun Árpád polgármester. Modor: Vermes Satrnu alispán, Nagybecskerek: Hal­n i , József tanácsnok, Nagykikinda: Müller József polgármester, h. A'ugustí.t Miklós v. főjegyzó. Vangyel Géza tanácsnok, Nagykő­rös: dr. Szabó Ambrus v. aljegyző, Nagy­enyed: Náznám József főjegyző, Nagyszom­bat: Vermes Samu alispán. Nyáregyháza: dr. Ci raj Ká'mán tanácsnok, INyitra: Gyürkyl Ferenc főjegyző, Pápa: Csoknyai Károly fő­jegyző, Rimaszombat: Perec'z Samu tanács­nok. Szamosujvár: dr. ízsákv Lajos tanács­nok. Szentendre: Papp Viktor tanácsnolk, Szentgyörgy: Vermes Gyula alispán, Szol­•iK k: Zrumetzky Viktor főjegyzői, Sziilágy­;t>! : Szász Zsombor orsz. gyűl. képvise­U">. Törtfai: Boros's Elek főjegyző, Turkeve: '[ !'i ím e polgármester. Újpest: dr. ílil­•chc Rezső aljegyző. Kovásznav Antal köz­gyám, Ungvár: Berzeviczv István polgár­mesr . Vácz: dn. Göndör Sándor főjegyző, Veszprém: Bokrossy Jenő főmérnök. Zenta: Czábaffy János főjegyző. A városok ily fényes jelentkezésébbőt el­vitázhatatl annl látható, hogv mily égető szük­ség volt már a városi a'kalonazottak ezen országos szervezkedésére. Z sineg, sák, ponyva k5téláru Hesser és Buchwald cégnél, (TiszaLajos-körut, az uj ref. palotában) a legjutányosabban szerezhetők be. A Szegcdi Ggóggszerész Testület mély fájdalommal je­lenti, hogy érdemes tagja eá!k Gyula, gyógyszerész f. hó 13-án hirtelen elhunyt, A megboldogultban melegszivü, kiváló jó kartársat veszítünk el, ki mindannyiunk őszinte becsülését és szeretetét birta. Emlékét szivünkbe zárva, mély kegyelettel fogjuk megőrizni. POLITIKAI HÍREK. - Budapesti tudósítónk telefonjeleatés*. — (Návay Csanédmegye megszűntetése ellen) Makóról jefemtilk: Csanádimegye (törvényha­tósági bizottságának ülésén Návay Lajos be­szédet mondott, amelyben álásit foglalt a közigazgatás refonmja mellett, de hangoz­tatta a vármegyei rendszer (kulturális fon­tosságát. Tiltakozik az ellen, Ihögv Csainád vármegyét, amelynek a feggyönyörübb múlt­ja van, egyszerűen eltöröljék. Návay beszé­de nagy feltűnést keltett. (Boszniát és Hercegovinát Magyaror­szághoz, Dalmáciai Horvátországhoz csa­tolják?) Budapestről telefonálja tudó­sitőnik: Kitűnően informált pofitiíkai körökből kőzik, hogy a délszláv kérdés egyre jobban közeledik a megoldás felé. aíz uralkodó kí­vánsága, hogy ez a kérdés imég a háború tar­tama alatt rendeztessék. A tervek szerint Dalmácia elválik Ausztriától! és Horvátor­szághoz csatolják. Az (Osztrák kormány Dal­máciáról való lemondásáért rekompenzáció­kat kér. Ugyanez a helyzet Boszniára és Hercegovinára né2/ve is. Ugyanis" a két tar­tomány1 földrajzi íekvéjse álkjaljmas^á! foslzií, hogj' Magyarországhoz csatolják és innen kormányozzák. Az osztrák körök erre is haj­landók abban az esetben, ha Magyarországi átveszi a bosnyák államadósságok fizetését. Az ugy megoldott politikai szervezet élére kii lön bán állittatnék. Basznia-iHercegovina, Horvátországhoz való csatolásának kérdése jelenleg nem aktuális. (Windischgrűtz lemondásának híre.) Budapestről telefonálja tudósítónk: A „8 Orai Újság" fentartja a Windischgraetz 'Lemondá­sa ró tegnap közölt ihiaét imlinden cáfolat öl­lenére. Sőt hozzá teszi, hogy a főimentés 2—3 hét múlva fog bekövetkezni. Borfprgalmi részvénytársa­ság Szegeden. — Átvette a Müller-féle bornagykeres kedést. — Szegednek, mint az alföldi bortermelés gócpontjának közgazdasági, életéra örvendete­sen kiható eseményről adhatunk hírt. Müller János szegedi tekintélyes bornagyikeíreskedő országszerte előnyösen ismert üzletének és horgosi pincészetének átvételéi'e részvénytár­saság alakult, amely az eddig is nagyszabá­sú is kiterjedt vállalatot még nagyobbarányii­vá téve, a monarchia borpiacának első ténye­zői közé emeli. Virágzó bortermelésünket, amely ugyszól­ván ma már egyetlen támasza állandóan rom­ló valutánknak, a háború második esztendeje óta mindinkább növekvő veszély fenyegeti. A' haítailmas háborús nyereségek, felgyülemlett­óriási tőkék nem jutottak térhez gyiimülQSÖ­zésre és további érvényesülésre, mórt a hábo­rú kényszerű fejleményei hovatovább az ösz­szes üzletágakat elzárták előlük. Két óv óta az a helyzet állott elő, hogy egyedül a bor ma­radt a szabad kereskedelem tárgya, egyetlen tárgya, egyetlen cikk, ahol a spekuláció kény­re-kedvre tobzódhatott tovább. Bankok, ipar­vállalatok, naggyá lett egzisztenciák tüleked­ve, versengve vetették magukat addig kifo­gástalanul működő borkereskedNmünkre és szakavatatlanságukat hatalmas anyagi ere­jükkel takarva, felforgatták ® megbontották a borpiac egyensúlyát. A többnyire jóhiszemű termelőkkel szembe® nem volt nehéz dolga a háború raffinált Szereinek, akiknek száma

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom