Délmagyarország, 1918. augusztus (7. évfolyam, 174-199. szám)

1918-08-10 / 182. szám

Szeged, 1018. augusztus 10. DKIMÁÖYABÜB8&A.G 3 Szegeden is drágább Usz a zsir ís a sertés. — 12—19 koronás egységárak. — (íSaját tudósítónktól.) Az árrucgüllapitóbizottság pénteken délbein dr. Somogyi Szilveszter polgármester elaöklésóvel a városháza •tanácstermében ülést tartott. Az ülés egyetlen tárgya a sertósnemüek uj makszimális árának megállapítása volt. Megállapithatjuk, íhogy az árakat megállapító bizottság ezúttal is hü maradt M TI ltjához: árdrágitott ismét. De — és ezt le kell szögeznünk a bizottság igazolására — most nem igyekezett a miniszter rendeletének keretein tul is boldogítani a derék henteseket, mint azt a múltban több ízben megkísérelte már. Viszont, igaz, hogy a hentesipar tisztelt képviselői összesen esak hárexm tag által képviseltették magukat, holott & bizottság megjelent tagjainak száma hét vala. Az ülés lefolyásáról az alábbi tudósitá«udk számol be: Baltígh Károly ismertettip a miniszter rendeletét, amely a sertésnemüekl nagybani árát fölemeli A leölt egész, vagy fél sertések árát az eddigi 8 korona 50 fillér egységárról 11 korona 40 fillérre emelték fel. Természetesen ennek megfolelőleg föl kell emelni a sertésnemüek kilónkénti árát is. .Budapesten ezek alapján a (következőképpen állapították meg az .uj makszimális árakat: Olvasztani való szalonna bőrrel 'kilónkint 13 korona, eddig volt 10 korona 50 fillér; borozott vastag szalonna és háj M korona, eddig volt 11 korona, az olvasztott disznózsír kilója 16 korona, eddig volt 12 (korona; a kenyérszalonna 15 korona, eddig volt 12 korona. A nyerskaraj uj ára 14 korona, más nyers disznóhús ára kilónkint 13 koTona. A kocsonyának valók, a fej-láb, vese, máj, tepertő, nyelv kilónkinti ára hat korona. Ugyanezek a részek füstölve kicsinyben 9 koronáért áruAz árrnegállapitó bizottság ülése. — I sithutók. A füstölt comb és lapocka egészben j kilónkin't 17 korona, fölszelve 19 korona, a | füstölt karaj kilónkinti ára ugyancsak 19 korona. A sütni való nyers kolbász 14, a füstölt 16 és a füstölt főtt kolbász kilón kinti makszimális ára 17 korona. A maga részéről azt ajánlja, hogy a bizottság fogadja el Szegedre ezeket az árakat, tehát javasolja, hogy a sertésnemüek árát a budapesti makszimális ár nyomán állapítsa meg a polgármester. Hoffmmm Ignác azt kérdi, hogy Szegeden; ugyanaztík a termelési föltáJtaLek vanfe nak-e, mint Budapesten, Balogh Károly: Tökéletesen. Ezenkívül pedig a budapesti ármegállapítás szigorúan a miniszteri rendelet (keretein belül mozog, ugy, hogy Szegeden sem lehetne más árakat megállapítani, vagy legalább is nem lenne észszerű, mert ha más árak lennének, azok csak alacsonyabbak, lehetnének, amindk az eredménye az lenne, hogy innen minden hus Budapestre szökne. Mauser B. Sándor azt kérdi, miért nem határozza meg a közélelmezési kormány a kicsiny beni árakat is, az egész ország területéi-e! Scultéty (Sándor főszámvevő a szalonna és zsir árát veszedelmesen kicsinynek találja. Félő, bogy majd nem lesz zsir. (Dr. Somogyi Szilveszter polgármester: Az árakhoz nem lesz jó hozzányúlni; már megtörtént, hogy mi más, a budapestitől eltérő árat. állapítottunk meg és a közélelmezési kormány figyelmeztetett bennünket, hogy igazodjunk csak a budapesti makszimális árakhoz. A bizottság a falvilágositások után egyhangúlag elfogadta az előadói javaslatot. Ezek szerint tehát minden remény megvan arra, hogy a szegedi polgármester a budapesti makszimális árakat fogja életbeléptetni. Bukarestből Szegedre telepitett te#tilgyár. (Saját tudósítónktól.) Pár nap előtt egész | vonatra való vasúti teherkocsit láttunk az I Alsóíiszaparton a dohánybeváltó hivatal raktárai előtt vesztegetni, amelyekről azt hittük természetesen, hogv dohánnyal vannak teli és jelenlegi .óriási nikotininségen lesznek hivatva enyhíteni. Tévedtünk, A vagonok nem dohányt tartalmaztak, hanem — amint megkezdték a kirakást-^— sok mindenféle gép került elő belőlük, amelyekről azonban sehogysem tudtuk megáll api tani, hogy milyen célt tehetnek hivatva szolgálni. Még érthetetlenebb volt. hogv a gépeket a dohányraKtárba hordták be, ami azt a feltevést igazol- j hatta volna, hogy dohánygyári gépek ezek, ámde ennek ellentmond viszont, hogv a meg levő szegedi dohánygyárnak sincs elég dohánya. A gépek nagy sokasága azonban nem hagyott bennünket nyugodni és nyomozni kezdtünk. Hamarosan megtudtuk, hogy a gépek Sehorr Ottó főhadnagy, szegedi szeszgyáros tulajdonát képezik. A továbbnyomozás most már nem volt nehéz. Felkerestük Sehorr Ottót és megkérdeztük, hogy miféle gépek azok, amelyeket a dohányraktárba raknak. Schorrt láthatóan. meglepte, hogy felfedeztük a gépeit és szeretett volna kitérni a válasz elől, ámde ezt természetesen nem engedtük. — Igen, az én gépeim — ismerte be végre. — <{e szerettem volna, ha a lapok csak akkor innak a dologról, amikor már minden rendben lesz és megkezdhettem a gyár, építését — Gyár? Miféle gyárat akar építeni? És Sahorr szépen elmondotta, hogy egy nagyszabású kötött- és szövöftáru gyár létesítéséről! van szó. A gépék egv bukaresti kötött- és szövöttára gvár tulajdonát képezték, amelyet hat év előtt awcgl és román tőkévél „So-ciétate anonytme tessaturie et ímpledituri textília fabrica di tricotage" dm alatt alapított Román Marmaros. Blank und Co. bukaresti nagy bankcég, A részvénytársasági alapon létesült vállalatnak 1.600,000 frank alaptőkéje volt, de mindössze nggy évig tarthatta csak fenn üzemét, riiert egy évvel azután, hogy Románia is belépett a háborúba, munkás- és anyag hiányában megálltak a gépek. Többé azután nem is indultak. meg. A vállalat válságos helyzetbe került és Sehorr Ottó a hadügyminisztérium jóváhagyásával és támogatásával az egész gyárat megvásárolta a banktól. Racionálisabb lett volna ugyan a gyárat ott Bukarestben üzembe helyezni, Sehorr azonban leszereltette az egész gyárat és elhozta Szegedre. Negyven vagont töltöttek meg a gépék, a mélyek angol, amerikai és német gyárak különleges gyártmányai, elhozta a villanymotorokat, gőzgépeket, kazánokat és áramfejlesztő telepet, elhozott mindent az utolsó szegig, ugy, hogy itt csak gyárépületet kell emelni és á gépeket beszerelni. . Az egész dolog oly hirtelen ment, hogv előkészületékről szó sem lehetett. Sehorr juniusban jelentette gyáralapitási tervét dr. Somogyi Szilveszter polgármesternek, a tanácstól telket, adó- és kövezetvámi-mentességet és ideiglenes raktárhelyiséget kért a gépek számára. A tanács julius 1-én foglalkozott a kérelemmel és mint végzéséből kiderül, örömmel fogadta ÍSchorr nagyszabásúnak ígérkező vállalatát és a legmesszebbmenő támogatásáról biztosította. Raktárhelyiséget azonnal rendelkezésére bocsátott, a többiekre nézve azonban csak akkor kivánt dönteni, ha a gépék Szegeden lesznek és a létesítendő gyár termelőképességéről adatok állanak rendeld kezésére. Azóta a gépek megérkeztek és Sebőmnak az alsóvárosi temető mellett, a katonai gyakorló térrel szemben helyeztek kilátásba megfelelő telket. Nyolc -holdat tartanak fenn a gyár céljaira, amelyből a megfelelő területet szükség szerint bocsátanak rendelkezésére. Schorrnak az a, terve, hogv az építést, mihelyest lehet, megkezdi, de ezt csak a katonaság segítségével teheti, mert sem munkaerőt, sem épitési anyagot nem lehet másként szerezni, de nyersanyagot is csak a katonaság utján kaphat, amivel szemben elsősorban a katonaság részére fog dolgozni á gyár. Szeged különösen a háború után fogja érezni az uj gyár közgazdasági hatását. Szerződtetik Romániából a régi vezetőszemélyzetet, amely jobbadán németekből áll és ezeken kivül mintegy 700—-800 embert, túlnyomóan nőket, foglalkoztat majd a legújabb szegedi vállalat A polgármester előtt tett kijelentése szerint Sehorr elsősorban — miután maga is katona — hadiözvegyeket és árvákat fog a gyárban alkalmazni, amelyben plülst, bársonyt, női kelméket seüyem-sályakat, riszliöket, jaegerszöveteket, gyapjukelméket, trrkóárut, szvettereket, kötött mellényeket s kabátokat fog gyártani " Mint Sahorr mondja, a gvár felépítéséhez, üzembehelyezéséhez és nyersanyagbeszerzéséhez mintegy tiz millió koronára vani szükség és a pénzügyi része a dolognak még nyitva áll. Fővárosi bankok már érdeklődnek ugyan a vállalkozás iránt de valószínűleg részvénytársaság alakút amelyben egy nagy szegedi bank viszi a főszerepet és a melyben a város is részesedik. Két hét a Boszporusz partján Irta: Papp Ferenc, tüzoltófőparancsnok. (I.) Ez év (májusában óríáisi tűzvész dühöngött Konstantinápoly egy legrégibb és legeredetibb városnegyedébeit: Stambulíban. A pusztító elemek több mint 2000 ház lakóit tették hajléktalanná. E rémes katasztrófa híre az egész világot bejárta a sajtó révén és Németország volt az első, amely kiküldötte szakembereit a tüz színhelyére, annak tanulmányozása céljából, hogy mik voltak okozót eme előttünk szinte hihetetlen nagyarányú veszedelemnek. A Magyar Országos Tűzoltószövetség kezdeményezésére a magyar királyi belügyminiszter is helyesnek ítélte szákemberek kiküldését a konstantinápolyi tűzvész körülményeinek tanulmányozására. Igv jutottam én ahhoz a megtisztelő megbízatáshoz, hogy Erdély Ernő győri füzoltófőparancsnok kollégáimnál együtt mint a belügyminisztérium megibizottai Konstantinápolyba utazhattunk. Harmadik utitársunk Deutscher Gyula százados, a cs. és kin. hadügyminisztérium tüzrendészeti ügyosztályának a vezetője volt, akit a hadügyminisztérium küldött ki hasonló célból Az ut a háborús viszonyokhoz mérten elég kellemes volt, de arnig vonatra ülhettünk, rengeteg lótás-futást kellett végeznünk okmányaink beszerzéséért és hitelesítéséért. Julius 26-áu szerdán indultunk a nyugati pályaudvariról a Balkán-vasuttal. A dúsan termő, rengő kalászerdőkön keresztül rc^pgva, abban az arányban, ahogyan Magvarországtól eltávolodtunk, egyre terméketlenebb, majd teljesen kietlen vidéken haladtunk át, ahol a vegetációt vöröses-sárga szirtek váltották föl. A magvar határt és a szigorú vámvizsgáló állomást elhtfgyva. Belgrád voit az eiső állomás. Szerbia fővárosáról aRayit tJvastunk a háború alatti hogv ért alig találok róla valami megemlítésre méltói. legfeljebb azt, hogy a iókaTban levő földeken magyar katonák dolgoznak és egy taipalattnyi földje sincs\a magyar közigazgatás kezelésében, mely nem tenne beültetve. Nagy ellentétben azokkal a földekkel a