Délmagyarország, 1918. augusztus (7. évfolyam, 174-199. szám)

1918-08-09 / 181. szám

4 DMAlAGYAftORSZAG Szeged, 1*1$. augusztus f. kolja a sírást, könnyet neon tud kicsalni szenupHláira. Gonosztevő típus r- morajlik végig nagr borzadállyal a tömegen. Valóban, ez a tizenhét éves gyermek nem tudja, mi az a megbánás. A tárgyalást vezető elnök, nemkülönben a szavazó birák és az ügyész, akik valamenvsyien már számos gonosztevő típus telkét boncolták szét ebben a teremben, megdöbbenve állnak e két bűnös előtt. Az esküdtek sem győzik fejüket csóváli a hihetetlen közöny miatt, amellyel Franké a gyilkosság előkészületeit s a borzalmas tett részleteit elmeséli. A mindenre elszánt, bámulatosan ,hidegvérű és energikus Davit Emmo is gyönge, kicsinyes és gyáva embernek mutatkozott abban a pillanatban, amidőn vallomására került a sor. Bár tudnia keik hogv az ítélet kihirdetése után a tárgyalótermet már csak mint halálraítélt ember hagyhatja él, mégis megkísérli annak elhitetését. hogy neki nemcsak része nem volt a gyilkosság végrehajtásában, hanem annak első gondolata sem tőle, hanem Frankétól származott s olybá igyekszik feltüntetni a dolgot, mintha a gyilkosság elkövetésében ő csupán Franké áldozata volna s csakis annak sokszori unszolására határozta vclna el magát az abban való részvételre. Hiába magyarázza az elnök s a vörös taláros, szigorú ügyész, hogy nincs ember, aki egy pillanatra is elhinné neki, ő mégis megmarad amaz állítása mellett, hogy nem ő, hanem Franké volt a fülbuiitó.. . . Hát ha igv mégis csak megmentheti nyomorult életét és megmenekül az akasztófától A tanúvallomásokban nem sok öröme telhetett & azok nem adtak tápot ily irányú reménykedésre. Ezt érzi, de azért ez sem hozza ki sodrából s sikejyl is neki továbbra is megőrizni hidegvérét. Közönye is csak akkor engedett fel egy pillanatra, amikor volt kolléganője, akivel néhány perccel a gyilkosság elkövetése után az Európa-kávéházban találkozott s akit letartóztatása alkalmával szintén őrizetbe vett a rendőrség, befejezte vallomását. Ekkor fájdalmas, szomorú pillámtás'sal kisérte az eltávozó nőt. • Ma a perbeszédekre került a sor s a délutáni órákban már beteljesedett Davít Emmo és Franké Kürt sorsa. A földi igazságszolgáltatás elégtételt szerzett a megbántott jogrendnek és aa egyik gonosztevő halálát követeli . . . írtm Jmő. Befcjeztflc a Katonai ellátási tSrfény tárgyalását. — A honvédelmi miniszter válasza a fölszófalásokra. — fBudapésti tudósítónk teletmjelaitése.) Szász Károly elnök féltizenegy órakor nyitotta meg a képviselőház ülését. Napirendem van a katdlitai ellátásról szóló javaslat. Báró Szurmay Sándor. honvédelmi .miniszter hálás köszönetét fejezi ki a vitában résztvett összes képviselőknek tárgyilagos kritikájukért és azért, hogv a javaslatot pártkülönbség nélkül elfogadták, ezzel is dokumentálva, hogy milyen hálát és szeretetet érez az egész törvényhozás hőseink iránt. Csak Juriga képviselőt veszi ki, aki egészen más uton halad, amelyen sem ő. sem a Ház más tagja nem követi. _ Felhozták a katdéidorvOsók és a Vörös Kérpszt kérdését. Ugy az orvosok, mint a 'Vörös Kereszt a háború egész tartama alátt nemcsak a hadsereget, hanem a nemzetet is mély hálára kötelezték. Örömmel állapítja meg, hogy a tiszti fizetésemelés kérdésében az egész 'Háznak az az álláspontja, hogv igenis szükség van a tiszti és mindjárt hozzáteszi, d legénységi tizetések felemelésére. A nemzetnek ez nemcsak kötelessége hős fiai iránt, de becsületbeli tartozása is. A fizetésemelésre szükség van, de a mostani sajnos, még mindig ingadozó pénzviszonyok mellett, csakis a természetbeni eljárás lehet hivatva arra. hogv igazán hathatósan segítsünk a bajokon. Ha módot nyujtunk a tisztnek arra. hogy 50—60 koronáért egy cipőt vegyen és hogy gyermekcipőt ingyen, vagy 15—20 koronáért kaphasson, ha módot nyújtunk arra, hogy ruhához, tüzelőanyaghoz, élelmiszerhez jusson a kincstártól vagy a kertgazdaságoktól1, vagy más ilyen intézményektől, ez többet ér, mint egy bizonytalan fizetésemelés, amelylyel együtt különben is mindig fokozódik a drágaság. Elismeri, hogv a létesített intézmények nem mindenben funkcionálnak ugy, mint kellene, de ez csak azon múlik, hogv nem mindenütt megfelelő ember irányította. Intézkedett, hogy a honvédelmi minisztériumban, ahol eddig több osztály! foglalkozott ezekkel az ügyekkel, ez ügyek külön osztályban egyesittessenek és ennek élére egy olyan törzstisztet állított, aki nagv szeretettel viseltetik az ügy iránt és naev tapasztalatokkal rendelkezik. A kert gazdaságról szólva, hangoztatja, hogv jutalmazni kell a legénységet is, amely megmunkálja a földet Ismerteti a beszerzési központok működését Minden megtörtént, hogy beszerezzék a meg felelő szükségleti cikkéket és ba egyik-másik helyen hiányoztak bizonyos szükségletcikkek, ez csak a vezetőség hibája. Sok szónoklat hangzott el q rokMntak ügyében is. Gróf Telekv Pál szakszerű előadása után csak annyit mondhatok, hogv a legmelegebb érdeklődéssel viseltetem a kérdés iránt. A csendőrség ellátásáról szólva, megjegyzem, hogy a csendőr tisztikarra is vonatkoznak a javaslatoknak a honvéd tisztikarra vonatkozó rendelkezései és ez az ellátási törvénv gondoskodik a csendőrségről! is. Kár volna tehát annak sok célszerű intézkedését megbolygatni. Gróf Tisza Istvánnak volt egv megjegyzése a rokkantak kérdésével kapcsolatban a művégtagokról Én az ő javaslatát méltá-. nyosnak tartam és az illetékes faktorokkal nem kételkedem abban, hogy ők is hozzá lógnak járulni indítványához. .Nem fogadhatom el Kállav Uhuinak azt a javaslatát, hogv a művégtagok készítését tisztán a kincstár fizesse meg. A drágább művégtagok készítésénél azonban igenis segítségére teszünk az illetőknek. (Helyeslés.) A rokkan tházak szaporítására nincs szükség, mert az uj törvénv által adott rokkant járulékból a rokkant szivesebben él otthon családja körében és ezért nincs is tolongás a rokkan tházak felé. Fontos kérdést vetettek fel a szolgálati idő tekintetében. A 12. szakasz biztositék arra, hogv tulajdonképpen 35 évi szolgálat űtán minden tiszt teljes nvugdijjal vonulhat vissza. Mégis fentartották a 40 évet. Ez éppen a tisztek érdekében történt, mert a legtöbb tiszt nem óhajt 35 évi szolgálat után nyugalomba vonulni. Ezután ismerteti a hivatalból való nyugdíjazás rendszerét. Az özvegyi dlláíásról megjegyzi hogy azon az alapon állították össze, hogv mindenkinek dolgoznia kell, amennyire hir. ha még oly csekély mértékben is. Igaza van Fényes Lászlónak, hogy hatszáz korona egy özvegynek kevés, amennyit akkor 'kap, ha tüdőbeteg. De a tüdőbeteg özvegyek száma az esetek kis része. A legénység nyugdijáról a következőket jegyezheti meg: 50 százalékos keresetképte1 épségnél 580 korona nyugdíj, de ez egy olyan állapot, amelyben a nyugdíjas még sokat tud dolgozni. Hetven százalékos keresetképtelenségnél a nyugdij az eddiginek két és félszerese, teljes keresetképtelenségnéí az eddiginek négyszerese. Aki dolgozni akar, az meg fog tudni élni, aki pedig nem tud dolgozni. arról gondoskodunk. Ez volt a javaslat alapelve. Kéri a javaslat elfogadását. (Zajos éljenzés és taps.) !A Ház a javaslatot áltíüáiiisságbdűl elfogadta. Egry Béla határozati javaslatát mellőzte. A részletes tárgyalás során a honvédelmi miniszter indítványára ugv határoztak, hogy a törvénv első három része megmarad közös cim alatt, a negyediket pedig u.i címmel külön törvénnyé alakítják. (Megszavazzák a katonai ellátási törvényt.) Szurmay Sándor honvédelmi miniszter beszéde után áttértek a részletek tárgyalására. Szilágyi Lajos a tiszti minősítésekről beszélt, amelyeknek egyes anomáliáit emiitette fel. BerJoldk vezérhadbiztos a fölszólalásra fölvií^gositással szolgált. Fényes László módosítást .ajánlott, amit a Ház elvetett. Fényes László: Hiába itt minden. Héderváry Lehel közbeszól:/ Piave itt minden. A közibeszólásra Fényes és Héderváry között összeszólalkozás támad, amelyet csak nehezen intéznék el Szurmav honvédelmi miniszter ujabb fölszólalása után a javaslatot a Ház részleteiben is elfdgMia. (Gyöngyös újjáépítésé) Következett a Györgyös ujjáépitésérőii és rendezéséről szóló törvényjavaslat. Győry Gyula előadó ismertette a javaslatot, amely után Török Kálmán, Gyöngyös képviselője kijelenti, hogv egyetért a javaslattal. A javaslatot-ezután a Ház ia'elfogadta, mire a vitát megszakították és rátértek az intefpéllációk/a, (A közélelmezési miniszter « termésárak szabályozásáról. Wwilischgraetz Lajos herceg, közélelmezési miniszter először Meskó Zoltán interpellációjára felel, aki -a jövő évi termésárak szabályozása és a feles termés szabadforgalma érdekében szólalt föl Hogy a iövé évi terményárakat már most megállapítsák, annak nincs akadálya, hiszen ez a múltban is igy történt. A jövő esztendőre szóló ármegállapításoknak csak akadémikus jellegük van, mert hiszen a közszükségleti cikkek ára állandó hullámzásban van. A háború négy évében nem nagyon tapasztaltuk azt, hogy felesleggel rendelkeztünk volna és a háború ötödik esztendejében sem lehet erre kilátás. Ha nagy termésünk lenne, arról is gondoskodnánk, hogy a fejadag föleme)tessék. Megjegyzi, hogy a mostari fejadag magasabb, mint az előbbi volt. A közélelmezési miniszter ezután rátér Fényes László interpellációjára. Fényes a fejadag elégtelenségéről beszélt és többek kőzett azt mondotta, hogy nem csudálkozk azon, ha a mezőgazdák ilyen ki nem elégítő fejadagok mellett elrejtik termésüket. Nagyon sajnálom — mondotta a közélelmezési miniszter, — hogy magyar képviselő ilyen kifejezést használ. Nagyon hazaiiatlan dolog ilyet mondani. Fényes László: Wíindischgraetztői nem tanulok hazafiasságot. Héderváry Lehel: Majd magától fog tanulni rágalmazni! (Mit adunk Ausztriának?) Wmdischgraetz: Már kijelentettem, hogy a vezetésem alatt álló hivatal akciót indított, amelynek célja a hadsereg számára szállított élelem hovafordításának ellenőrzése. Ez az akció.a legfőbb hely hozzájárulását is tneg nyerte. Ami Fényesnek azt a kérdését illeti, hogy mennyit adtunk terményekből a hadseregnek és Ausztriának, erre kijelenti, hogy