Délmagyarország, 1918. augusztus (7. évfolyam, 174-199. szám)

1918-08-09 / 181. szám

DÉLMAGYARORSZA •VierttesilSsés: SZ£©ED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZAtf. A sznrfeesxfóséq Itlcfonja: 305. ELŐFIZETÉSI A KA: egéss ívre 36,—- X. negyedévre 9.— X. félévre . . 18.— K. egy hónapra 3.— X. Egye. .zAm iára 1. fillér. Kiadóhivatal: SZE6E0, KÁRASZ-UíCA 9. sxAm. A kladóhlvclal telefonja: 81. Szepü, 1918. VII. évfolyam, 181. szám. Péntek, augusztus 9 Ciémenceau. Irta: Juhísz Gyula. >4 hazugsága*: hosszú hábdrulabdrl ahogy egy mai Swift Jonathán elnevezné — e háború egyik legkonckabb és legtehetségesebb tovagörditője* Clemenceau most kapta az első döfést, amely még halálos lehet neki. A radikális szocialista Malvyt a francia szenátus fölmentette a hazaárulás vádija alól, amelyet a háboiu. a hatalom, az üaíe't és természetesen Clemenceau, a francia náboru apja érdekében emeltek a béke és munka barátja ellen. Hogv az öreg tigris mégis száműzette Malvyt mint az öreg Lear. Kentet ez a dolog érdemén, semmit sem változtat. Aimereydát még megfojthatták. Botot még agyonlövethették, de Malvyt már csak száműzni tudják, a háborús tigris karmai határozottan kopni kezdenek. És még a nagy ágyú. Caillaux hátra van! Az igazság, hiába, artég Clemenceaunál is erősebb és szívósabb, az az igazság, melyről a mai francia premier egykori barátja, Zola azt mondotta annak idején, hogv La vérité est en marclje! és amely már csakugyan után vw, bármennyire útjában is van egyúttal a francia hadikapitatizmusnak, amely szabadságról és testvériségről szaval a Barbusse hőseinek és közben, mint akinek nem íudia a jobbja, mit manipulál a bal keze. szépen aranyakat gurit keleten a cseh-tót brigádnak, hogv a cárizmus megmaradt gépfegyverével lelt a s zabol i a a frissen zsendülő orosz szabadság és demokrácia vetését. A párisi kamarában, a versaillesi haditanácsban pazar bőkezűséggel osztogatják a népek szabad rendelkezési jogát, de a Volga táján éppen ennek a jognak elemi megsértésével és kijátszásával akarják mindenáron— pénz és vér árán — diadalra segiteni az orosz ellenforradalmat. A Gloire nemzetének, a Nagy Forradalom népének mai. vezetői — vak vezet világtakiai — Keleten hátrafelé tolni igyekeznek azt az óramutatót, amely 1789-ben már tizenkettőt ütött a vén Európának. Ami magát Clemenceaut illeti, ő nem csupán Franciaország forradalmi hagyományát tagadta meg ezzeli a hazug politikai erköiesrendészetével, dc egyúttal megtagadta a saját maga forradalmi múltját is. Ha a Bojjrbunok felejtenek, a történelem géniusza nem tud és nem akar felejteni. Ez a géniusz még látta Clemenceaut annak a Franciaországnak első harcosai sorában, amely a második császárság romlott és fülledt és a comimune lőporfüstös levegőiébe a modern radikális haladás atmoszféráját engedte, ez a géniusz még látta Clemenceaut, amint villámló tekintettel és'mennydörgő hangon semmisítette meg a frázisok hazafiságában utazó Égrouléde és társai nacionalista és soviniszta üzleteit. Ez a géniusz látta Clemenceaut, amint a most tőle elítélt Matw. szellemében a türelem, a békesség, a megértés, az emberség nevében diktálta Zolának az Ámoréban megjelent históriai vezércikk cimét, amelyben az Igazság irója és vallója az európai közvélemény Ítélőszéke elé szólította a francia reakció fekete taláros és piros-kék unifonmisos konkolyhintőit Ezt a Clemenceaut hódolattal és szeretette! üdvözölte az egész müveit világ minden szabadon érző és gondolkozó embere, a német Nordau éppen ugv. mint a dán Brancies. az a Brandes, aki ma. szabad és öntudatos rnagányosságában, pártok és népek fölött eltekintve, csak megvetéssel és sajnálkozással tud beszólni, az áruló Clemenceauról. Mert "nemcsak az az áruló, óh hatalmas és kíméletlen francia első miniszter, aki állítólagos hadi tetveket ád el a németeknek, aki a lázító igazságtalanság ellen lázadó munkásság pártját fogja, aki nem akar egy húron pendülni a háború üvöltő derviseivei és nem tud együtt orditani a nagv vérontás tigriseivel, ó nemcsak ez'az áruló, de igenis az is áruló és renegát és selma és bűnös a legnagyobb bűnben, aki elárulja azt a zászlót, a melyre a haladás, az igazság, a humanitás van irva, azt a zászlót, amely .alatt annak idején azok ellen harcolt Clemenceau, akikkel összefogva, akiknek hizelegve, akikre támaszkodva ma száműzetésbe küldi Malvyt, mivel megöletni már nincsen ereje és bátorsága. Malvy csak egy, nem is olyan nagyon különös katonája,?} megértésnek, a békének, az igazságnak. És Clemenceau már ezt a Malvyt se tudja egészen eltenni láb alól. Mí lesz akkor, ha, nemsokára, talán holnap, maga az Igazság fog föltámadni mindenféle európai hazugságok Clemenceaut ellen? fiz antant uj háborúba akarja kergetni Oroszországot. - Ag bolsevikiek a központiak védelmét kérték. Lenin beszéde az antant imperializmusa ellen. — Az oroszországi helyzet egyre bizonytalanabbá bonyolódik. Mint bécsi diplomáciai körökből jelentik, Csak az az egy bizonyos, hegy az eüilenforadalmi mozgalom éle nem irányul éllenünk. Lenin egy Moszkvában mondott beszédében pedig egyenesen az anutJit ellen tüzeli a hangulatot. Egyébkén' a boisevikiéktnek minden igyekczciük... oda irányul, hogy megnyerjék a maguk, ügyének a központi hatalmakat; szóval a központ hatalmak erejével biztosítsák hatalmuk íönmaradását. Bécs, augusztus 8. Diplomáciai köröket erősen foglálkozrtatjá az orosz helyzet, mely a jelen pilla^ptban kétségtelenül nem fesz valami kedvező benyomást. Annyi bizonyos, hogy ha a bolsevikiek elleír meg is indul az ellenforradalmi mozgalom, az ellenforradalmi mozgalom éle semmiképen nem irányul ellenütik, inert eunejk egyetlen célja a! bolsevikiek megbuktatása. Báró Frank moszkvai követünk még Bécsben időzik, missziója ügyében különböző tárgyalásókdt folytat. Berlin, augusztus 8. Lenin tegnapelőtt Moszkvában beszédet tartott. Azzal kezdte, hogy a háború újra Itt valn. Ez a háború dönt most a forradalom sorsa föíöfft, mert most válik el, hogy az angol, franciái és ajmierrkjrií imperializmus legyözheti-e a nép akaratát. Az az impertáilzmus egyrészt ki arabja Irtani itt nálunk a szocializmus fészkét, másrészt pedig uj háborúba atórja kergetni Oroszországot a közpodti htáabrajk elten, pedig a központi hatalmák nem ís akartak beleszólni Oroszország belső ügyeibe; Ejz aíz uj háború egyedül atz antant müve, övé 'a felelősség. Bécs, augusztus 8. Moszkvából jelentik, hogy Heflferich hivatala átvételé utáni meglátogatta a szovjeíkorrnány valamennyi tagját. Cicerói külügyi népbiztos ez alkatommal kijelentette, hogy az antant és a csehek most már a forradalom eredményeit' (komolyan veszélyeztetik, ezért kényt ellenek valtak elrendelni a részleges mozgósítást. — A külügyi népbiztos azt st reményét fejezte ki Hellferichnek, hogy reméli, hogy Németország továbbrd is barátságos érzülettel fog viseltetni ezentúl is a szovjet kormánnyal szemben és a forradalmi Oroszország biztosain számit ezen tul ís Németország jóakaró támogatására!. Berlin, augusztus 8. Helsingtorsból jelentik: Az angollok Carelia és a Mummanvidék számára 100 millió értékű papírpénzt nyomattak, mert /a területeiken nem volt elegendő készpénz. A (lakosság kénytelen ezt a pénzt elfogadni és mindent aiz angofoiktói vásároUpi, miután éz a pénz egyébként értéktelen. Az angolok kényszeritik a lakosságot, hogy csak nekik adjanak el hust és más élelmiszert. Vezérkarunk jelentése. BUDAPEST, augusztus 8. (KözM a miuiszíteretoöki sajtóosztály.) Az olasz frontod nincsen nagyobb harci cselekmény. Albániában szárazföldi és tengerészeti repülőkből álló bombavető rajunk mjegjtámadta a Vallonétól keletre levő otafcz repülő tábort és repülötetret. N^fey tüz és füst tanúskodott a vállalkozás siikerérőL A VEZÉRKAR FÖNÖKE. t