Délmagyarország, 1918. augusztus (7. évfolyam, 174-199. szám)

1918-08-07 / 179. szám

Szeged, 1918. augusztus 7. DEliM AG YA HOKSXAiW 7 MŰVÉSZÉT A Korzó-mozi monstre-hangversenyei. Az augusztus 18-iki katonanap alkalmára a rendezőség hatalmas programmot dolgozott ki. Éhből az óriási programból is kiemelkedik az a hatalmas, eleddig még vidéken meg nem kisérelt méretű monstre-hangverseny, melyet a Korzó-mozi igazgatósága rendez és ame­lyen fővárosunk irói, zenei és művészvilágá­nak szine-java, legkiválóbb erői fognak fel­lépni, hogy a szegedi közönséget tudásuk és művészetük legjavával gyönyörködtessék. Gondoskodás történt, hogy a program hatal­mas méretei mellett is változatos, magas mű­vészi nivón álló és mulatságos legyen. Ezt kü­lönben a féllépő művészek egyénisége is ga­rantálja. A 17-iki est a Korzó-mozi nyári helyiségében, a 18-iki pedig Újszegeden lesz megtartva a gyermekjátszótér külön e célra épült színpadán. Mindkét estén a hangver­seny helyiségében hideg és meleg ételeket, pezsgőt, bort, sört stb.-t fognak felszolgálni. Jegyek a Korzó-mozi irodájában kaphatók: 40, 30, 20 ós 10 korona árban. Mindkét est tel­jes jövedelme a katonanap pénztárába lesz beszolgáltatva. KÖZGAZDASÁG 0000 — Tőzsde. Budapestről telefonálja tudósi­tórik: Viharos haitose mobgaíotm uralta ked­den a tőzsdét. A spekuláció óriási keres­lettel lépett föl, /ment a bécsi és berlini tőzs­de kedvező dispoziiciói ujabb Vásárlásra serkentették a piacoit. — Magyar Hitel 1350 --56. 'Osztrák .Hitel •: 9(14—11, Agrárbank 1098—89, Pa bank 983—77, Por^almib anlk 645—39, Földbirtökbank 439—34, Hazai Bank 670—60,. Mzálogbaíhk 586—5178, Iij­.gatífanhank 740—35, Kereskedelmi . Bank 5980—990, Magyar Bank 985—980, Merkúr 360, Leszámitölóbank 832—840, Első Buda­pesti 1625—1645, Concordia 910—902.50, Cyzellla 850—848, Beocsini 1140—1150, Sah gótarjáni 1200—1227, Szászvári 1035, Muri­kányi 908—87, Rimaniurányi 1170—60, Ganz 4250—4310, Sohldk 521—512, . Alflantiika 1430—1460, Államvasút 1040—1051. Vidéki városok kölcsönei. Az abnormális pénzbőséget a vidéki váro-sok arra használják fel, hogy uj kölcsönöket vegyenek fel. Nagy­várad városa 15 milliós kölcsönt akar felven­ni a Pesti Hazaitól, Arad városa 20 millió ko­ronás kölcsön felvételét határozta el. A hordók rekvir&lása. Szabolcsmegye közigazgatási bizottsága felirattal fordult a kormányhoz, hogy a hordókkal való üzérke­dés megakadályozására a hordókat rekvirál­tassa el azoktól, akiknek nincs i;w;rtokuk. Meddig s?n ad nyúlra és fácánra va­dászni. ? A nyúlra és fácánra megszabott tilalmi időt a kormány nemrégiben szeptember hó 14-éig meghosszabbította. Ezt a rendelkezést a kormány egy kedden kiadott rendeletével módosítja s felhatalmazza a törvényhatóság első tisztviselőjét, hogy a tilalmi idő hatályát szeptember hó elsejétől kezdődőleg esetről­esetre felfüggesztheti, ha az illető vidéken a vadfejlettség teljes fokát elérte. Hadion er&ségscSó fizetésnél megtakarítás érhető el HADIKÖLCSÖNKÖTVÉNYEK felhasználása által. Felvilágosítással készséggel szolgál a SZE6EDI MfiHOS MTEEBHHH R. T Kölcsey-ufca 11 szám. f(égi világból. * - Szegedi történetek. ­Irta: Cserzy jYtihály. FEHÉR VIRÁGOK. 70 Ö sem tudott mást mondani: — Ne sirj . . . Hiszen én nem hiszek sem­mit. Tudom, hoy egy szó se igaz belőle. Hogy valamikor hittem, annak én is épp ugy iszom a levét, mint te. És gyöngéden maga mellé vonta, hogy átölelje, kiengesztelésül pedig megcsókolja az arcát, kezét, mint a bűnös, aki a feszület előtt könyörög a megnyugvásért. Mikor kisírta magát az asszony, akkor ő kezdett beszélni. Egy szomorú regényt mon­dott el, melynek az első fejezete ez: — Utolsó csókod nyomát soká, nagyon soká hordoztam ajkaimon. Olyan voltam, mint az űzött vad, se éjjelem, se nappalom nem volt; a nyugalmamat hiába kerestem, nem találtain meg sehol. líejártam az utakat, hol valamikor együtt bolyongtunk. Téptem a rózsát a vadrózsa-bokorból, nem volt kinek adnom, széttéptem. — Mikor egyedül voltam, a neved sóhajtoz­tam. Csöndes éjszakákon át pedig beletemet­keztem a párnámba, ott sírtam, hogy senki ne hallja meg . . . (Mindent, amit tőled kaptam, ami rád emlékeztetett, a keblemre szorítot­tam, ott viseltem a fényképed is és napjában százszor is megcsókoltam. He .azért nem mentem utánad soha . . . Ha láttalak, ha szembe jöttél az utcán, kike­rültelek s ilyenkor éreztem, hogy vér csöppen a szivemből. Ha beszéltek rólad, a lelkem sirt, az aj­kam pedig dalra fakadt. Olyan volt az a né­hány esztendő, mint egy fekete éjszaka, me­lyen rombol a vihar és sir, reszket minden. A nyomán pedig rettenetes pusztulás támad. A virradás soká, nagyon soká érkezett el. Évek kellettek, mig derengeni kezdett a lel­kemben ós a megnyugvás derűje váltotta föl a sűrű feketeséget. És ekkor ugy éreztem, hogy mindenki el­hagyott. Arcomon a rózsák megfakultak. Sze­meimnek fénye elhomályosodott. Mindenki azt kérdezte: mi bajom? ... És én láttam, hogy aggodalommal' kérdezősködnek felőlem az emberek. Az asszony elhallgatott, lehajtotta a fejét és szomorúan nézett a földre, ahol pici bogár­kák mászkáltak a fű között. Később igy folytatta a regény második fe­jezetét: — Bál, mulatság helyett a templomba vár gyott összetört lelkem. A hit gyógyított ós fölemelt, de .azért itt is elfogott a szomorúság és a bánat, apró lá­nyokat láttám ott, akik egy-két év élőtt még rövid ruhában szaladgáltak az utcán és irigy­kedve néztek utánam. Ezek eszembe juttat­ták, hogy elhaladt fölöttem az idő. ISbkszor elgondolkoztam: Istenem, hová vezet ez? . . . Mi lesz a vég? . . . Az emberek­nek rendeltetésük Van. Szerdán: Uj darab! Uj szólók! Ahogy mi kinézünk. Énekes és táncos t evü. Kovács Andor konferál. Uj darab ! Uj szólók! A természet munkáját megakasztani vé­tek és meddőség. De azért megcsendült ben­nem mégis minden alkalommal a tiltakozó szó: nem, nem, soha. . . Ha ő nem — akkor senki. És ettől fogva csak egy vágy éltetett: újra csinosnak lenni. Újra tetszeni — de csak egyedül teneked. Amennyire szegénységemtől tellett, azon iparkodtam, hogy szép ruhákat vegyek. Megtanultam varrni, iparkodtam a magam erejével pénzt keresni és boldog vol­tam, ha szépen felöltözködhettem. Ilyenkor mindig te voltál az eszembe és arra gondol­tam : oh bár csak most láthatnál meg. Ugy éltem soká, mint valami embergyű­lölő. Sokszor eltitkoltam, hogy otthon va­gyok. Jöttek a kérők. ígértek szerelmet, ígértek boldogságot. Megfogták a kezemet és meg akarták csókolni. Én kiszakítottam ma­gam a kezük közül és azt mondtam: nem tu­dok szeretni . . . Ne bántsatok, ne kínozza­tok . . . Engedjék a virágot, melynek nem jutott harmat, elfonnyadni. Tiltakozott a becsületem, hogy valakihez férjhez menjek. Boldogtalanná tegyem? . . . Éreztessem vele a bánatomat, a szenvedése­met, a csalódásomat? ... A csókját ugy se tudnám visszaadni; könnyeimet ugy se tud­nám megállítani, ha közelembe jönne és én tudnám, hogy nem te vagy. Folyt, köv a*!e*x'<it((i!aa.«a*iiaiaA»airo*« Kávéházi italok. :: Cigányzene. :: Buffet legpli elúpe oálthafúft a Pefö-léle Ménen. Előadás kedvezőtlen időben a Tiszában. felelős szerkesztő: Pásztor Jtoscl. KIsdÁtofatofoww• Vám** *.. ^rbid lámPák> karbid gyertyák. R. S. varró­yépek kerékpárok, gramofonok benzines öngyújtók, villamos zseblámpák, friss száraz ele­mek ,összes géprészek, stb. Nagy javító mühe'y D ÉR Y EDE Szeged, Klss-utea Keleti-palota. Köletenkint 8 K. 50. Tizian Kiinger Rembrandt Murillo Johannes Vermeer van DeSft Raffael Dürer Liebermann Ludwig v. Zumbusch Fntz v. Uhde Feuerbach Günewald Spitzweg Kapható: VárM§| L érében. Íf(f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom