Délmagyarország, 1918. augusztus (7. évfolyam, 174-199. szám)

1918-08-01 / 174. szám

Sfeeged, 1318. augusztus 1. DSLMAGYÁRORS2Á'® A főrenáitsiz is leiszstazti a Választójogot. - Prohászfca nagy beszéde..— A főrendiház ülése. Budapestről telefonálja tudósítónk: A főrendiház szerdán kezdte meg a választójogi •javaslat tárgyalását. Az ülést 11 ólra után nyitja meg Wlassics elnök. Felolvassa a király leiratát Günther Antal és báró Kemény Árpád alelnöki állásától saját kérelmére való felmentéséire vonatkozóan, valamint gróf ÍBéMy Ákos és KegtpiMch 'Gábor alelnökké, yáló kinevezéséről. Az uj alelnököket, mint a jmagyar közélet régi munkásait, tisztelettel üdvözli, majd melegen elparentálja az elhunyt szultánt. Bemutatja a lemondott gróf HadikHarkóczy Endre elnök levelét, továbbá a miaiisztörélnök átiratát Némethy államtitkár főrendiházi tagságáról, valamint gróf Zichy áJános kultuszminiszter kórelmét szünetelő főrendiházi tagságának feléledése iránt. Napirend előtt gróf Károlyi József szólal -fel. A lapokban olvastam, — mondja —• hogy űíét hústalan napot rendeltek el és pedig keddre és csütörtökre. Tekintettel arra, 'hogy az ország lakosságának 57 százaléka római katolijkM (lés azí vallási: kötelmednek a, pénteki! Jbőjt tekintetében nehezen tehet csak eleget, a •keddi és csütörtöki hústalan _ napnak kedd ivagy péntekre, illetőleg szerclára vagy péntekre- való megállapítását kérem. (Élénk helyeslés.) Wekerie Sándor miniszterelnök kijelenti, liogy a hústalan napokra való közlemény a lapokban tévesen jelent meg, mert a hőjtna•pok eredetileg is keddre és péntekre voltak megállapítva. Az igazoló bizottság jelentése után Juhász Andor királyi ítélőtáblai elnök, előadó ismerteti a főrendiházi bizottság jelentését a választójogi javaslatról. A javaslat szerinte rászolgál az általános jelzőre, a választójog nem öröklődik apáról-fiura, hanem mindenkinek magának kell megszerezni azt. Ha végrehajtható volna a népoktatási törvény, akkor ima nem kellene azon vitázni, négy vagy hat osztály legyen-e a cenzus. Ha oktatásügyünk megjavul, akkor minden ön jogú magyar polgár szavazó lesz. A magyar hadsereg megszer' v-ezése, az állami rendőrség,, a birtokpolitika •és egyéb reformok utján kell gondoskodnunk a nemzeti szempontok fejlesztéséről. A javaslat elfogadásától a pártviszonyok javulását és a nemzet egybeolvadását várja. (Éljenzés.) •Gróf Majláth József azzal kezdi, hogy a választójog terén a jogkiterjesztés híve, de csakis kellő biztosítékok mellett. E biztosítékokat a javaslatban nem találja meg oly mértékben, mint óhajtaná. Az ipari ós mezőgazdasági munkások sem nagyon .rajonganak ezért a javaslatért. A javaslat kompromiszszum eredménye és mint ilyen, senkit sem el égit ki. Egy tekintetben f.elel csak meg a hozzáfűzött várakozásoknak: abban, hogy a kérdést, legalább egyelőre, leveszi a. napirendről és ezzel véget vet azoknak az izgal. máknak, amelyek a háború mostani stádiumában okvetlenül mellőzendők. Javasolja, hogy minden változtatás és késedelem nélkül fogadják el a javaslatot. 'Gróf iSigray Antal: Nagyrészt egyetért ..Majláth felszólalásával, örülni kéli, hogy kompromisszum utján törvény lesz a javaslatból, mert szükség van egyetértésre. Tény, hogy a mult nyáron egyszerre megjelent egy kormány, amely legsürgősebb feladatának a választójogot tekintette. Feltűnő dolog, hogy a háború kellős közepében egy kormány a választójogi javaslatot tekinti a, legfőbb .(feladatnak. Beszél az ir kérdésről. Írország népessége ötven év óta felére csökkent, Magyarországon a nemzetiségek szaporodnak. iSe a demokrácia, sem a nemzetiségi kérdés tekintetében nem fogadja el ellenségeink példáját. Nem tűrhető, hogy a békekonferencián belső kérdéseinket tárgyalják. A választójog még nem jelent demokráciát, ezt a népjóléti és szociális reformóktól várja. 'Szükség van egy uj birtokpolitikára, amely nem nyul bele a magántulajdonba, de földhöz juttatja a népet. Hibás a íöldmivelésügyi miniszter rendelete, amely a birtokforgalmat korlátozza és ezen a téren is államszociálizmust csinál. A közigazgatás reformjára is szükség van. iBeméli, hogy a vivmánypolitika megszűnt, mert hisz a monarchia és a dinasztia legerősebb támasza 'Magyarország ós nemzeti hadsereg nélkül nem jöhet egy kormány sem. Az egyetértés kedvéért elfogadja a javaslatot. Gróf :Széchenyi Aladár szólalt fel ezután. A javaslatot nem fogadja el, mert kevesli a jógkiterjesztést. Vázsonyi javaslata minimum yolt a jogkiterjesztés terén, már egy kompromisszum volt az akkori ellenzék és a szocialista párt között. Ez a kompromisszum, melyhez a konzervatívok és a radikálisok is 'hozzájárultak, kielégítette a nemzeti szempontokat is. A magyar szupremáciát különben sem lehet mesterséges eszközökkel fenartani, 'Becsületbeli! kötelességének •itartjj^.y hogy ragaszkodjanak Vázsonyi eredeti javaslatához és nagyon sajnálja, hogy Wekerie, a ki kijelentette, hogy a lényeghez ragaszkodik, eltért a javaslattól. (Gróf Appdnyi Henrik csak azért szavazza meg a javaslatot, hogy végre lekerüljön a választójog a napirendről. Gróf Apponyi Henrik után Berzeviczy Albert szólalt fel. Soha ilyen alaposan elkészített javaslat — mondta — nem került a főrendiház elé. A kompromissium őt nem elégíti ki, a javaslatban mindazonáltal nagy haladást lát. Remélj hogy a sok bajt okozott választójogi kérdést sikerült nyugvópontra juttatni. A kormány feladata lesz a szociális reformokra irányítani a figyelmet. A javaslatot elfogadja. Ekkor a vitát megszüntették és délután 4 órakor folytatták. (A délutáni ülés.) A délutáni ülésen Csernoch hercegprímás inditváhyára elhatározták, hogy a királyt születésnapja alkalmából üdvözölni fogják. A választójogi javaslat további folytatólagos' vitájában Prohászka Ottokár püspök mondott nagy beszédet, amelyben az általános, egyenlő, titkos választójog hivének mondotta magát, amelyet ki kell terjeszteni a nőkre is, azért mégis szívvel-lélekkel áldja a magyarság alapján álló törvényjavaslatot. Ugyláíjuk, hogy valamint ez a nemzet nem viselt egyenlően terhet, épugy ennek a nagy világháborúnak a terheit sem viselik egyenlően, hanem hogy ez a teher voltaképen a magyar népre nehezedik és a magyar paraszt húzza ennek a háborúnak rettenetes igáját. Erőszakot követnénk el önmagunk ellen, hogyha ebbe a jogrészeitetésbe nem léptetnénk belé a mi szegény polgártársainkat. Azért itt is elfogadom a kevesebbet a több reményében, Elfogadom a kezdetet a folytatás kilátásában. Elfogadom'azt, amit adnak örömmel, hálával, a magyar nép javára, a magyar demokrácia előmozdítására. A választójognál ez a két szempont vezetett; kitágítani a választójogot, megőrizni és biztosítani a nemzeti államot. Ami a nemzeti tekintetet illeti, mindannyian egy szívvel, lélekkel valljuk azt a meggyőződést, hogy semmiféle teóriákért fel nem adjuk a magyar nemzet önálló egyéniségét. Már eleget fizettünk az elvekért, tönkretett bennünket a liberalizmus. Elúsztatott sok mindenfélét a 48-as liberalizmus is, hobortoknak, ábrándoknak áldozott, dacára minden ideális nagyságának, nem volt meg benne a reális érzés, amely azt kívánja, először lenni, azután liberálisnak lenni. Sajnálja, hogy a magyar nyelvet nem vették be a javaslatba.. Nemzeti szempontból a kormánynak különösen figyelmébe ajánlja, hogy nagyon kevéssé megbízható elemnek tartja a mai szociáldemokrata szakszervezetet mai vezetősége alatt és ezt kívánja itt nyilvánosau kimondani. Amikor Berzeviczy azt mondotta, hogy vannak itt törekvések, amelyek ebbül az egységes magyar államból egy konföderációt akarnak itt, azt kiálltottam, kik azok, de feleletet nem kaptam. Ezek a Jászi Oszkárok, ezek a Purjeszek. (Felkiáltások: Igaz! Ugy van!) Ezek a hivatalos magyar szociáldemokratapárt vezetői. Ök a nemzetiségi aspirációkat szítják, azoknak született és hivatott apostolai. Már most hiába szavaznánk mi meg a választójogot, ha most nem zsandárokkal fognak majd választatni, hanem szociálista bizalmi férfiak állanak a zsandárok helyébe, ha megint majd a terror fog itt dominálni. Még kijelenti, hogy nemzeti szempontból rendkívüli veszedelmesnek tartja az északkeleti vármegyéből beözönlő galíciai elemeknek választójoggal való felruházását. Nem vagyok antiszemita mondotta, egy-két ügy miatt rámfogták, hogy az vagyok, de nem vagyok antiszemita, amint nem vagyok germán, antigermán, vagyantigall és antiangol, de én nem akarom az én magyar népemet faláldozni más hatalmas fajoknak, annak erőszakban, intelligenciában túltengő erejének. Jó barátaim között sok zsidó van, Fehérvárott zsidó a doktorom. Minden zsidót szívből tisztelek és szeretek de vigyáznunk kell nekünk, nehogy az antiszemitizmus vádjától félve behunyjuk szemünket a veszedelmek elől. Balthazár református püspös a javaslatot megszavazza és a nők választójoga mellett foglal állást. Ezután Vekerle Sándor miniszterelnök szólalt fel. Személyesen a választójog nagyabb arányú kiterjesztését, különösen a nőkre óhajtotta volna. Az adott viszonyok között azonban megelégedett az elérhetővel. Állást foglal bizonyos oldalról ért szemrehányások ellen, hogy Magyarország elnyomja a nemzetiségeket. A választójog nem ismer nemzetiségi különbséget, de senki sem hibáztathatja a kormány törekvését, az állam szabadságának mindenütt érvényt szerezni. E tekintetben sokat vár a hadsereg reformjától, amely a nemzeti hadsereg megteremtésére fog vezetni. Prohászka aggodalmát a gaiiciai elemek választójogára vonatkozólag nem osztja, mert a választójogot az állami polgársághoz kötöttük.. A választójog letárgyalása után a közvélemény munkát kiván. A kormány fontos népjóléti és szociális javaslatot terjeszt elő ősszel. Sajnálná, ha politikai barátai nem követnék, de nem lehet majd őt következetlenséggel vádolni. Ideáljait meg togja valósítani azokkal, akik helyeselni fogják konkrét alakba oltott elveit. Vekerle beszéde után a főrendiház nagy többsége a választójogot általánosságban, majd rövid vita után részleteiben is megszavazta. Ezután vita nélkül elfogadtak több napirenden levő javaslatot. Az ülés este fél 7-kor ért véget. - ooo — Zichy Aladár a királynál. Bécsből jelentik : Gróf Zichy Aladár, a király személye körüli miniszter szerdán Bécsben időzött. Őfelsége tartózkodási helyén külön, kihallgatáson fogadta gróf Zichy. Aladárt, aki a tárcája körébe tartozó ügyela'ől referált. — Kitüntetések. Szabó István őrmestert és Augusziin Tamás tizedest az 5. honvéd gyalogezredben az ellenség előtt tanusitotí vitéz magatartásuk elismeréseül a bronz vitézségi éremmel tüntették ki. — Debreczen is meghívja a királyi párt. Debrecenből jelentik: Debrecen város jogi és pénzügyi bizottsága javaslatot tett a közgyűlésnek, hogy hivja meg a királyi párt szeptemberi országos körútja alkalmával Debreczenbe. A meghívás tolmácsolására Veszprémy Zoltán főispán, Márk Endre polgármester és Balthazár Dezső református püspök küldöttségben fog a királyi pár elé járulni, A tanácsot felhatalmazták a szükséges intézkedések megtételére. — Előléptetések. Sevity Miroszláv 30 honvéd gyalogezredbeli főhadnagyot, Sevity Lázár fiát, aki most érkezett vissza az orosz hadifogságból, két évre visszamenőleg századossá léptették elő. Nagy Mihály, Reizer György, Balázs Sándor, Schaffer Tibor, Kántor Dezső és Csenka Gábor 5. honvéd gyalogezredbeli zászlósokat hadnagyokká, Kelemen Dénes 3„