Délmagyarország, 1918. augusztus (7. évfolyam, 174-199. szám)

1918-08-06 / 178. szám

$a«ged, 191S. augusztus S. DÉLMlAG Y AUOKS7.AU 3 Pánik a közúti hídon. — Még mindig késik a javítási munkák megkezdésig. — (Saját tudósítónktól.) Szeged törvényha­tóság: bizottsága a múlt hónapban rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen elhatározták a szegedi közúti hid kijavítását'is. Persze, han­gos vita után, amelynek során kiderült, liogy a város ennek a kötelességének teljesítésével sok-sok éveket késett. A kereskedelmi •mi­nisztérium által kiadott szabályzat értelmié­iben ugyanis hét évenkint minden személy, •vagy erkölcsi testület, amelynek hid van a birtokában, a kezelése alatt álló hidat hét évenkint javíttatni köteles. Nos, amint kide­rült, a szegedi közúti hidat már tizenkét esz­tendeje nem javították. A közgyűlés összesen 250,000 korona körüli összeget szavazott meg a szegecselés! és festési munkákra, körülbelül egy hónap­pal ezelőtt. Természetes tehát, hogv még mindig nincs perfektuálva, hogv ki fogja a javítási munkákat a hidOn elvégezni. A város ugyan tárgyalt Kecskeméti Antallal a sze­gecselés! munkákról és valószinü is. hogy a tárgyalások kedvező" eredményre Jognak ve­zetni, de ezidőszeriní még csak folyamatban vannak a tárgyalások és pozitív eredmény nincsen. Viszont a festési munkát addig nem lehet megkezdeni, mig a szegecselés! munkát el nem kezdték. A hid viszont már nagyon is sürgeti a munkának haladéktalan megkezdését, egyál­talán nem akarván tudomást venni a folyó tárgyalásokról. Vasárnap délután pedig olyan figyelmeztetéssel szolgáit, amelyet lehetetlen tudomásul nem venni és meg nem szívlelni, Anglia béfeehajlandóséga. Berlin, augusztus 5. A Norddeutsche All­gemeine^Zeitung jelenti Rotterdamiból: A Nieuwe Rototerdamscbe .Courant londoni je­lentése szerint King képviselőt tegnap az al­sóházban megkérdezte, vájjon Simíts tábor­noknak május 17-én tartott beszéde saját vé­leménye volt-e, vagv e_gyezik a kabinet fel­fogásával? Kérdezte továbbá vájjon most, a mikor a katonai kilátások az antantra néz­ve javultak, történtek-e lépések annak meg­tudcikolására. van-e tehetőség gvors tisztes­séges békére? Bonar Law válaszában kije­lentette, hogv Simíts saját nézetét adta elő, a. másodlik kérdésre vonatkozólag pedig ki­jelentette, hogv az angol kormány minden­még jókora mértékű könnyelműség mél­lett is. Az Újszegeden tartott futballmeccsről esti 8 óra félé indult hazafelé a meccsen köz­reműködő honvéd önkéntes-század. Vele ter­mészetesen a közönség legnagyobb része. Mi­kor a század a közönséggel a hid ujszegedi oldaláról a szegedi oldalra ért, a hid vízszin­tes kilengéssel megmozdult. És amint haladt a tömeg, ugv erősödtek a kilengések is, a .melyek végül már több centiméterekké vál­tak. Most már határozottan mozgott a' hid, ugy, hogy a közönség alig tudott a lábain megállani. Erre természetesen pánik tört ki, sokan futni kezdtek a veszedelmes talajról. Mindenki azt várta, hogv a túlterhelés követ­keztében leszakad az amúgy is rossz állapot­ban levő közúti hid. Az a látvány, hogv töb­ben futni kezdtek, még jobban megrémítette a tömeget. Most már mindenki futni igyeke­zett. Szerencsére akadt néhány ember, aki az általános rémület közben is megőrizte hi­degvérét és lecsillapította a megriadt töme­get. A veszedelmes pillanatokban állítólag mintegy négyezer ember volt a hiidon. ame­lyet még villamos is terhelt. Azt mondják, hogy a veszedelmes kilengéseket a túlterhe­lés okozta. És bár — szerencsére — baj nem történt, ia hatóság számára intő például kell szolgálni a vasárnapi esetnek arra, hogv a javítási munkálatokat mielőbb megkezdjék. Mert minden bekövetkezhető szerencsétlen­ségért a városé a felelősség. kor hajlandó fontolóra venni a, kielégítő bé­ke megkötésére irányuló indítványokat. (M. T. U Anglia bérelte fel Eichhorn gyilkosait. Kiev. augusztus 5. Eichhorn vezértábor­nagy eliten /intézett merénylet értelmi szer­zőinek felkutatása tovább tart. Az eredmény­ről részleteket ez idő szerint nem lőhet kö­zölni. Az eddigi megállapítások azonban megerősítik, hogy a büntettet az antant be­folyása alatt álló moszkvai orosz szociálfor­radahnárck szervezetére vezethető vissza. Az a feltevés, hogy a gyilkosok fööbérlésénél angol pénz szerepelt, mindinkább valószí-, nübbé válik. (M. T. 1.) ] Szalay főkapitány békés­csabai polgármestersége. (Saját tudósítónktól.) bíéhánv nap előtt békéscsabai tudósítás alapján cikket közölt a Délmagyar ország arról, hogy a rendezett ta­nácsa várossá átalakuló Békéscsabán a pol­gármesterségre két jelölt nevét emlegetik: az egyi'k dr. Szalay József főkapitányé, a má­sik Kiss László főszolgabíróié. Ugyanakkor; megírtuk azt is, hogy Szalay persze nem pá­lyázik a békéscsabai .polgábmestersiégre, el­lenben Bécsbe és Berlinbe utazik az ottani rendőri szervezet tanulmányozására, mert ai rendőrség államosításával a szegedi rendőr­kerület élére kerül. Szalay már el is utazott, de a „Békésmegyei Függetlenség" meginter­júvolta Kiss László főszolgabírót ebben az ügyben. Az esetet leközöljük, mert szegedi vonatkozása mellett sok érdekes és tanulsá­gos adattal szolgál a magyar vidék életéről A szegedi újság közfeiményét, — irja a békéscsabai újság, — megmutattuk Kiss László főszolgabírónak, mint aki köztudomás szerint a mi polgármesterjelöltünk és meg­kérdeztük: olvasta-e a szegedi újsághírt, hogv dA Szalay József békéscsabai polgári mesterjelölt és mit szól hozzá? — Hát csak azt mondom, hogy Isten él­tesse dr. Szalay József kedves barátomat, nagyon örülök neki. hogy vágyat érez magá­ban arra, hogv Békéscsaba város polgár­mestere legyen és vállalkozik is rá. Meg va­gyok róla győződve, ismerve az ő kiváló közigazgatási kapacitását, hogv Békéscsaba város jövő fejlődése a legobb kezekbe kerül­ne az ő polgármesterkedése alatt. — És mi történnék a főszolgabiró úr­ral? — Oh, egyszerű a válasz. Ép maradok továbbra is a vármegye szolgalatában, akár fennmarad a békéscsabai járás, akár meg­szűnik; mert ha megszűnik, a vármegye tar­tozik gondoskodni rólam, .mivel a pályázati hirdetményben, amikor a békéscsabai főszol­gabírói állásra pályáztam, nem volt benne, hogy a járás megszűnése esetén az állásom is megszűnt, pedig már akkor Békéscsaba nagyközség kérőimé a rendezett tanácsú vá­rossá való átalakulás iránt ia belügyminiszter ur előtt feküdt elintézés végett. — De a város közönségének magv több-/ sége a főszolgabíró urat akarja polgármes­ternek. I — Ha a közönség ragaskodik hozzám. ürodalmi fjaviöúcsú vagy 3gy Ívnátok ti pestiek l Irta: Juhász Gyula. (A szegedi irók és egyéb újságírók már be­lefáradtak a havibucsus riportokba. Minden áldott évben fölfedezni, hogy az alsóvárosi ba­rátok kapufélfáján a rejtelmes G. M- B. fölirás (fehérlik, hogy a fekete Mária mint került a iCsöpörke árkába, hogy a zákányi szent em­bernek mi a véleménye a világ végéről, ebbe lassankint belefárad a toll. Könnyű volt sze­gény Csuka Ferinek, aki a halászcsárdában ingujjra vetkőzve irta bulletinjeit Alsóváros és vidéke nagy napjáról és végre futárral kül­dötte az éjféli jelentést, hogy lapzártakor a buesu javában tart, hangulat emelkedett, ké­rek tiz korona, esetleg öt forint előleget. Mi az idén ezennel átadjuk a szót a pesti iroda­lom mestereinek, őrmestertől fölfelé, Írjanak azok valami ujat, ha az ujjukból szopják is. (íme a mesterek): Isteni panoráma. •Zengi: Szomory Desiró, A nyári nap alatt, mely titáni szőkeség­igei vibrált, harsány, tömör aranygyümölcs, uiegdagadva ós meghasadva, ahogy öntötte a fényt, boldog bőségszaru, ami fönn lóg, em­beri nyomorok és gyászok fölött, megálltam a panoráma előtt. Emlékek tolongtak pazar pompával, emlékek, tékozló hadimilliomosok e vásári zengő tumultusban, szent Isten, ki­lopták a tömör tárcámat. Csekélység, isteni Daudettől kaptam, rövidlátó szőke francia Al­fonztól, hót megállottam a panoráma előtt, (Em­lékek jöttek, mikor csodagyermak voltam, szép kis maszatos angyal, Liszt Ferenc papa ked­vence a zeneakadémián, oxfordi növendék a pesti piaristáknál, imádandó kis lipótvárosi herceg. Öt éves voltam, elegáns fiatal londoni lord a Pesti Naplónál, gyönyörű kifutó és a ligetben bámultam a panorámát, micsoda lihegő és lobogó lélekkel, elepedve és meg­semmisülve szédítő távlatok horizonja előtt (Mjég ma s látom, a viasz halotti színében, Rezsőt, boldogtalan királyfi, aki szeret va­dászik és meghal, egy második második Jó­zsef, egy harmadik József , és minden, "micso­ida drámatéma és mekkora előleg a Nemzeti­től. Látom sápadt viaszban Juditot Holofer­mes fejével, fekete betuliai nőt fölegzaltálva a bűnben látom Spangát, Pitéit és-mit tudom én, mesteri martalócok, delikát haramiák, egy országbírót ölni meg és hogyan, (szegény jó Hódi Józsi, novellám hőse, második kiadás, aki voltál) és látom a távoli, tűnt csatákat ragyogó Szebasztopolt, csekélység és mi ez mind ahhoz, ami van, remegő Lüttich, Namur p, Wacht am Éhein dübörgésében, mely a roskatag egeket veri immer feste druff. és Belfort és Verdiin és Kipling és Petráss és maga Joffre és Conrád, lepasszolva a leglá­zasabb leisztung lendületében, eltikkadva végleg holmi idilli Fontenebleau és enyhe Grác nosztalgiájában, ami megmarad, hallgatag penzió a feledés elsárgult avarában. És Har­ry Russel Dorsan naplója, adorable ami, a legszebb magyar könyv és csakugyan ez a legsikerültebb az egészben. Panoráma, ó mi­csoda gyönyörű téboly, hiszen nem is volt panoráma a.z idei buesun, csekélység. Ahogy én tisztelem a bagatell realitásokat, isteni köl­tő, elragadó gallicizmus és minden! Hinta, palinta. Sírta: (Szép Ernőcske. , Hát kérlek szépen, amint megyek, men­degélek, boldog ójutásban, parancsolsz kér­lek egy ánom Hikszoszt, mert nincsen, égek a vágytól, hogy egyszer én is kihintázzam magam az úgynevezett életben. Gyerek ko­romban sohase palintáztam, mindig csak szo­morú kabaréverseket tisztáztam rongyos ezer koronákért, prémes bundákban dideregtem, mese, mese, meskete, de most fölülök a hinta­polintára, Amerika, Berlin, Bristol és Páris: ezek a nevezetes helyek ragyognak a hinták szegény, beteg, sovány, tüdővészes oldalán. t(Parancsolsz kérlek még egy jelzőt? Otthon van egy egész dobozzal.) Hát én ugy is min­idig ki akartam vándorolni a Newyorkból,

Next

/
Oldalképek
Tartalom