Délmagyarország, 1918. augusztus (7. évfolyam, 174-199. szám)

1918-08-01 / 174. szám

Szeged, 1918. augusztus 1. D'ÉLMA ÖT AEÜKSZAGF 3 1 U Augusztusban ujabb sorozások lesznek. (Sajóit tudósítónktól.) Körülbelül egy éve annak, hogy a honvédelmi miniszter a katonai /parancsnokságok előterjesztésére rendeletet "boesájtott ki az eddigi pótszemüeken .alkalmatlanoknak talált népfölkel'őknek fegyveirnélküli segédszolgálatra va'ó behívásáról. A rendelet megjelenése óta Szegeden már két izben hivtak be fegyver nélküli segédszolgálatra alkalmatlanokat; az utóbbi behivási parancsnak pedig már csak a legnagyobb erőfeszítések'árán tudott eleget tenni a rendelet végrehajtásával megbízott katonaügyoszály. A rendelet tudvalevőleg azt a célt kívánta szolgálni, hogy a katonai irodákba fis műhelyekbe beosztott harctéri szolgálatra alkalmas egyéneket ezekkel az alkalmatlanókkal váltsák föl, hogy így a hadsereg ezen az utón is megkaphassa a szükséges pótlásokat. Persze, a 'kivitel nem sikerült olyan szépen, mint ahogy azt eltervezték. Csakhamar kiderült, hogy a katonaságnál helyi szolgálatos beosztásban volt arovonalszolgálatra is alkalmas legénysége túlnyomó részben nélkülözhetetlen ebben a beosztá ábani. Az egész katonai igazgatást veszede: ••mmel fenyegette az említett rendeletnek pc tos és szigorú végrehajtása, tehát a 'honvédelmi miniszter rendeletét természetesen legnagyobbrészt csak első felében hajtották végre, amely az alkalmatlanok behívásáról rendelkezik. Ezért történt, hogy nem sokkal az élsöő behívások után interpelláció hangzóit el (Szeged közgyűlési termében az alkalmatlanok szabadságolása ügyében. Ugyanilyen irányban eljárt a honvédelmi miniszternél dr. Somogyi Szilveszter polgármester is, azonban eredménytelenül. Az alkalmatlanoknak fegyvertelen segédszolgálatra való behívásához ugyanis a hadügyminiszter feltétlenül ragaszkodott. Most aztán hirek terjedtek el a városban arról, hogy a kót izben behívott alkalmatlanokat rendeletileg el fogják bocsájímii a Hadsereg kötelékéből. IA Délmagyarország munkatársa kérdéssel fordult a szegedi katonai ügyosztályihoz, ahol Hegedűs Antal jegyző a következőket mondotta: — Generális rendelet .erről tudtommal sem a katonai parancsnokságokhoz, sem hozzánk nem érkezett. Airról Hehét szó, hogy egyes parancsnokságok, ahol kevósbbé van szükség az alkalmatlanokra, elszábadságolják, vagy ellbocsájtják a fölösleges munkaerőt. Bizonyosnak látszik azonban, hány ujabb behívásaik ném törté mipk az alkatnMtlanok köréből. A magyarázata ennek a ténynek nagyon egyszerű: igen való-szinü, hogy a legközelebbi időben rendeletet fog kiadni \a kormány, amely ujabb pótszemlére hivja föl \az cdláa.hrkitl(MoUat, Budapestről telefonálja tudósítónk: A. legközelebbi időben miniszteri rendelet jelenik meg, amely a .25-48 év közötti népfölkeiósro kötelezett nép föl kelőket szólítja újból sor alá, A rendelet-tervezetét az egyik legközelebbi minisztertanács fogja tárgyalni és augusztus közepén fogják kiboesájtam. A 1 rendelet-tervezet szerint a sorozásokat szeptember elején fogják megtartani és a bevonulások október közepén lesznek. MiffAMflsraxMeammmuaraiwMu** *» • 3fMffi fofsrptUidója 8 !i|®isl| ellítísiríl. — A lkép'ysselebáz ülés©. -(Budapesti tudósítónk 'telefonjelentése.) A képviselőház szerdai ülését Szász Károly elnök nyitotta nfeg. Az elnöki jelentések után Barta ödön a pénzügyi bizottság együttes jelentését tejesztette be a köztisztviselők adósságának konvertáléisáról szóló törvényjavaslatról. Javaslatára a Há^ kimondotta a sürgősséget. Huszár Károly a munkásügyi bizottság jelentését terjesztette be az iparfelügyelők és a munkásbiztositó pénztár működéséről. Ezután a .Ház harmadszori olvasásban elfogadta a tegnap -letárgyalt törvényjavaslatokat. (A ilaatónai ellátásról Szóló javaslat.) Következett a katonai ellátásról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Barta Ödön előadó ismertette a javaslatot. Hangsúlyozta, hogy a törvényhozás elsőrangú kötelességet-teljesít, a,mikor keresetképteleimé vált hős katonáinkról és azok hátramair.adottairól kíván gondoskodni. Fényes László: Ez a javaslat nem elég. Barta ödön: A javaslat benyújtását már nem lehetett halasztani. Az előadó után Egry Béla szólt a javaslathoz. Szükségesnek tartja, hogy a tisztek és a legénység' illetményeit felemeljék. A katonákat a mai illetmény mellett éhhalál fenyegeti. |;l 1 Egy hang: iSzégyéjietes állapot! Egry Béla: Statisztikai adatokat olvas fel annak bizonyítására, hogy a tisztek itthon kénytelenek adósságba verni magukat. A csendőrség ellátása annyira rossz, hogy a csendőraltiszte.k a háború után ott fogják hagyni a csendőrséget. Az elnök jelenti, hogy a Ház az interpellációkra fog áttérni, előbb azonban javaslatára a képviselőház ugy határoz, hogy legközelebbi ülése csütörtökön délelőtt tiz órakor lesz. (Az interpefMewk.) Gyapay Pál ai csendőrség létszámának szaporításáról, valamint a csendőrség fizetésének felemeléséről interpellál. Kérdi a belügyminisztert, hajlandó-e a csendőrök ügyét elintézni. Majd a közélelmezési minisztert interpellálja a közgazdasági munkások fejadagjának felemelése ügyében. A távollevő miniszterelnök. helyett Popovics Sándor pénzügyminiszter válaszol az interpelláció első részére, — A csendőrség létszámának szaporítása — mondja a pénzügyminisztesr — tárgyalások anyagát képezi és a tárgyalások már előrehaladott stádiumban vannak. Ezzel együtt az illetmények rendezésére is sor kerül. Biztosítja a képviselőházat, hogy az erre vonatkozó jogos kívánságokat figyelemmel fogják kisérni. A választ ngy az interpelláló képviselő, mint a képviselőház tudomásul veszi. Gróf Serényi Béla földmivelésügyi miniszter kijelenti, hogy a 15 kilogrammos fejadag élóg, ha máléktermények is rendelkezésre állanak. Kéri a képviselőket, hogy vigyék bele a köztudatba, hogy a kormány nem gyakorol jótéteményt az élelmezésnél, hatiem a rendelkezésre álló készletek elosztását védi. Fényes László (közbeszól): Ausztriának adják. ! Serényi miniszter (folytatja): Elsősorban, a (katonákra kell gondolni ... Huszár Károly: A fronton a katonák nem kapják meg a rendes adagokat. Serényi miniszter (folytatja): Kéri a képviselőket, menjenek hozzá és bizalmasan nézzenek utána a rendelkezésre álló adatoknak. Arra fognak rájönni, hogy nem történik semmi igazságtalanság. (Oroszországi hadifog hfaink sorsa.) Fényes László mondotta el ezután interpellációját az Oroszországban levő katonáink sorsáról. Hosszasan beszél a fogoly katonák szenvedéseiről és nélkülözéseiről. Az elnök kéri a szónokot, hogy az Oroszországban levő hadifoglyokról beszéljen, mert ugy is sok interpelláció van. Fényes László: Tessék rám bízni. (Zaj a munkapárton. Tisza István: A tárgyhoz beszéljen.) Ez hozzátartozik hadifoglyaink dolgához. Ugyanakkor, mikor a gabonát viszik el a németek, a mi hadifoglyaink nem tudnak hazajönni. A semleges diplomáciai k 'pviseletek megtagadják részükre a kölcsönadási, mert, mint mondják, az eddig kifizetett ősze-" geket nem kapták meg kormányunktól. Fényes után Fprster Aurél iute'rpellált a falusi nép gabonanemüekkel való ellátásáról. Gabonáikat elviszi a Haditermény, a gazdák pedig kenyér nélkül maradnak. Letesz a Ház asztalára egy darab kenyeret, hogy a kormány is kóstolja meg. (Fagy derültség.) Sürgős intézkedést kér a falusi nép kenyérrel való ellátásáról. Fényes László a fiumei tengervédelmi szakasznál a magyarságot ért sérelmek miatt interpellál. A magyar katonák ott horvát vezénylet alatt állanak és horvát zászlóailjakba osztják be. Azután egy másik interpellációt terjeszt elő, amelyben a parlamenti őrség panaszait sorolja fel. A baloldalról több képviselő állandó közbeszólással zavarja, azt kiabálják, micsoda dolog az, hogy erről az oldalról vécUk a darabontokat. Fényes kifejezi meggyőződését, hogy az elnökség segíteni fog áz őrség tagjain. Tisza István interpellációja,) Azután gróf Tisza István interpellál a közéléimezésről. Nem akar szemrehányást tenni a kormánynak azért, hogy a termésből Ausztriának és a többi szövetségesnek juttatott, mert az országnak csak dicsőségére válna, ha gazdaságilag is jobbra támogathatná szövetségeseit' és a közös harcokban is kivehetné részét. A kiöntött magyar vér sok tekintetben hiábavalónak bizonyult, mert gazdasági téren gyengéknek mutatkoztunk. 'Gazdasági politikánk kellő megvilágosítására az •osztrák kormány egyik tagja legutóbb azt a kijelentést tette, hogy Magyarország csali csekély töredékét adja át Ausztriának. Sajnálja, hogy a magyar kormány egyik tagja is tett hasonló kijelentést. Ezért a téren Magyarországot szemrehányás egyáltalán nem érheti. Szól azután a falusi lakosság ellátásáról. A magyar nép nagyrésze a lé le eleget éhezett, most pedig még fokozottabb r.iéifékben, Már júniusban figyelmeztette a közélelmezési minisztert, hogy nagy szükséglet fedezéséről kell gondoskodnia, az elrejtett készleteket fel kell kutatni. Sajnos, a megfelelő intézkedés elmaradt. Kéri .a közélelmezési minisztert, hogy gondoskodjék az éhségei szenvedő lakosság segítéséről. | lA másik fontos kérdés a mezőgazdasági lakosság saját szükségletének fedezése. <A havi fejadagokat nemcsak azokra kell érteni, a kiknek saját termésük van, hanem azokra is, akiknek maguknak nincs termésük. Szóvá teszi a bevásárlási igazolvány körüli eljárást is. Ha a gazdasági kampány idejére a .szegény-ember elől elzárjuk a legális bevásárlás lehtőségeit, uzsoraáron fog magának élelmet szerezni. Reméli, hogy a közélelmezési miniszter azalatt a pár nap alatt, amíg a Ház együtt van, megjelenik a parlamentben, hogy megnyugtató kijelentéseket tegyen. Egy ujabb rendeletre van szükség, mely a vásárlást megfelelően korlátozza. A községekben lehetővé kell tenni, hogy helyben vásárolhassanak. Fontosnak tartja, hogy a szegényebb nép ne lisztben, hanem gabonában kapja meg részét, mert azzal a korpát is megkapja, a melyre feltétlen szüksége van. Végül előterjeszti következő interpellációját: 1. Hajlandói-e a közélelmezési miniszter sürgősen intézkedni, hogy a lakosság ellátása a jelenlegi átmeneti idő alatt biztosittassék, 2. hajlandó-e a rendeletet akként módosítani, hogy a mezőgazdasági népességnek fejadagja .15, illetve 12 kilogram búzában, ál'lapittassék meg; 3. ki fogja-e egészen vagy jVszl.cn (t(llá\!(; ltján <<k szeptember „Kf-ika utáni szükségletének vásárlás utján való fedezésére vonatkozó rendeletet sürgősen bocsátani s módot fog-e abban nyújtani .reá, hogy a szükséges gabonamennyiséget a községek a Haditermény közbenjöttével lehetőleg helyben vagy közelben megvásárolhassák ési gabonában oszthassák ki az ellátatlanok kö-