Délmagyarország, 1918. augusztus (7. évfolyam, 174-199. szám)

1918-08-27 / 195. szám

Szeged, 1918. augusztus 27. DEÍiMAttYAKOKS7,A « Zimonyban inzultálták a szegedi kirándulókat. (Saját tudósítónktól.) A szegedi Testnevelő Iskola tanári kara elhatározta, hogy növendékeivel és azoknak hozzátartozóival hajókirándulást rendez Belgrádba, A kirándulásra 82-en jelentkeztek Takács István főreálískolai tornatanár és Kflnyó Mária okleveles tanárnő vezetésével. Vasárnap a kora reggeli órákban a kultúrpalota előtt gyülekeztek a kirándulók, köztük több szegedi urileány. Reggel 5 órakor a Mercur nevü hajón indulták útnak Zimony felé. Ertl első kapitány és Zambelji Zsigmond másodkapitány nagy előzékenységgel és szívességgel gondoskodtak a kirándulók kényelméről. A legnagyobb trendben és jő hangulatban érkeztek meg a kirándulók este 6 órakor Zimonyba, ahol kellemetlen meglepetés érte őket. Kijelentették nekik, hogy nem mehetnek át Belgrádba, mert oda csak fényképes igazolványokkal és előzetes engedéllyel lehet jutni. Takács István táviratban kért engedélyt arra, hogy a kirándulók Belgrádot megtekinthessék, de azt mondották, hogy a távirat nem érkezett meg. A kirándulók tehát kénytelenek voltak Zimonyban maradni és ott megvárni, amig a legközelebbi hajójárattal visszatérhetnek Szegedre. A Rákóczi-induló hangjai mellett hagyták el a kirándulók a hajót. A vámnál figyelmeztették őket, ne éridfceljefek nulgyüÁul, mert Zimonyban nem szivelik a magyar szót. Ezzel az épeji nem biztató figyelmeztetéssel mentek be a gyönyörűen kivilágitott városba a szegediek. Legelőször a zimonyi nevezetes toronyhoz mentek, amelyen a háború nyomai alaposan meglátszanak és ahonnan szép kilátás nyilik Belgrádba, Pancsovára, a Tiszára, Dunára és a Szávára. Legalább innen vethettek néhány pillantást a kirándulók Belgrádra, amelynek sötétje és csöndje szomo•»9IAIIUIHT«IHHIAUNUH>NI<M'^U>UUIUHM Miért oly magas a tűzifa i (Saját tudósitóitktól.) Vasárnapi szá- ) inunkban részletesen ismertettük a faármegállapitó bizottság döntését, amellyel — a 'közélelmezési miniszter rendelete alapján — Szeged területére nézve a faárakat megállapította. L szerint tudvalevőleg egy öl kemény tűzifa ára 330 korona és ehhez idomulnak a többi árak. A 330 koronás fa természetesen alig mondható olcsónak és bizonv a közönség nem fogadta valami túlságos örömmel az áraknak ezt a szankcionálását. A faármegállapiíó bizottság azonban indokolja is. hogy miért ^'lapított meg ilyen. meglehetősen magas ma kszimális árat. Az indokolás gerince természetesen a költségek megállapítása. E szerint egy vagon — 10,000 kilogramm fa — ára átlagosan 1000 korona. Ehhez járulnak a következő költségek: Vasúti fuvardíj (tekintetbe véve a szeptember elsején életbelépő uj fuvardijszabást • és a Szegedre gravitá'ó fa kitermelési telepének távolságát) vagononkint átlagosan 340.— K vasútról való beszállítás 100.— K őrzés 6 — K tűzkár biztosítás 6.50 K lerakás 10 — K máglyázás -a 20.— K élezés 10.— K kövezetvám 4.— K íaértékesitő hivatal 4.— K interkaláris kamat 20.— K betegsegélyezés, adó, telekbér 6.— K •személyzet 6.— K összesen: 532.50 K ru ellentétben á!l a lármás ZimonnyaL Ezután a szegediek a zimonyi Centrálszálló felé indultak. A magyar csapatot útjában szidalmak és inzultusok kisérték. — Ez Horvátország! Nem tizünk Ttpgyar szót! — kiáltottáik a szegediek íelé. A kirándulók végre a Centrálba értek. Ami ott a magyar kirándulókkal történt, nemcsak botrányos merénylet a tisztesség ellen, hanem oly cselekmény, amely hatósági megtorlást követel. A szálló tulajdonosa a kirándulókat egyenesen kiutasította az étteremből és a legudvariatlanabb hangon kijelentette, hogy az ő éttermében nincs hely számukra. A szegediek ezután a közeli kiokszba távoztak, ahol ujabb incidens várt rájuk. Mindent horribilis áron számítottak és végűt azzal gyanúsították meg a társaságot, hogy nem eleget fizettek. A 'kiokszk magyarellenes publikuma elégtétellel és kárörvendve nézte az épen nem vigasztaló jelenetet. Ily tapasztalatok után indultak vissza a szegediek a hajóállomásra, ahová a Mercur még nem érkezett meg. Előzően egy hatalmas hajó indult el Budapestre. Végre megérkezett a Mercur és este 11 órakor, a társaság visszaindult Szegedre. A hajón a kirándulók feledtetni igyekeztek a kirándulás kellemetlen epizódjait, mulatságos kabaréval szórakoztatták egymást és cigányzenekar mellett táncoltak. Hétfő délután fel négy órakor — a horvát és szerb vendégszeretet szomorú emlékeivel — érkeztek meg Szegedre. A világháború ötödik esztendejében a sok között megszívlelendő tanulság ez a kis kirándulás is. ••^••••••••••••••••••••••••••••••••••MaaaMMUHMH makszimális ára 5zegéden. 1 Egy vagon keményfa belékerül tehát magának a fákereskedőnek 1502, — 1532 koronájába. Ehhez a íakercsfcdő haszna 75 -76 korona s a detailkereskedőé 153 korona. Ha tehát egy vagon fából öt öl fa lesz, egy ölnek az ára 313—337 korona kell hogy legyen. A lágy és lombfa ára annyiban változik, hogy ezeknél a fanemeknél kisebbek a költségek, miután ez a fa a drágább fuvart nem bírja ki. A költségeket az„ ármegállapitó bizottság itt vagononkint 360 koronára szállította le. A vágott fára vonatkozólag kimondja az indokolás, hogy azt fedett helyen kell tartani és száraz állapotban lehet csak mázsálni. Tűzifán kivül megállapította a bizottság a fürészelt lombfa, fenyoépületfa és deszka és faragott épületfa árát is. valamint a fürészhulladékfa. árát. E szerint a fenyő egy méter hosszú darabokban, kötegeletleniil, csak termelőnél, öfenkint 140 korona. A 40 centiméternél hosszabb darabokban levő lombfa, csak detail'kereskedőnél mázsánkint 16 koro-. na 60 fillér, fenyővég _ö!enkint csak termelőnél 150 korona. Végül megállapította a bizottság a faszén makszimális árát. E szerint a darabos retiortaszén detail-kereskedőnél csomagolva mázsánkint 82 korona, nem csomagolva 73 korona. A darabos boksaszén bükk, vagy gyertyánfából csomagolva mázsánkint 84 korona, nem csomagolva 75 korona. A faszén árának megállapítására vonatkozó indokolása a bizottságnak igv hangzik: Költségek a iaszénhez : a) vasúti fuvar fez átlagosan Szegedre gravitáló viszonylatokat és a szeptember 1-i 3 iuvardijemelést véve figyelembe 4 K 40 f. b) vasútról való beállítás 2 K — f. c) őrzés K 06 f. d) biztosítás — K 07 f. e) lerakás — K 30 f. f) lapátolás — K 30 f. g) csomagolás és. zacskó 14 K — i. h) kövezetvám — K 04 f. i) Faértékesitő Hivatali — K 04 f. k) interkaláris kamat 1 K 25 t. 1) 20 százalék elporlás, választékolás 9 X 20 í. m) betegsegélyezés —. K 02 f. n) adó — K 02 f. p) telekbér — K 02 f. r) személyzet — K 06 f. összesen: 31 K 78 f. mázsánként csomagolt, illetve 22 K 78 fillérből csc ma go lati a n szénnél, atriely utáin, a rendeleti árat hozzáütve, 10 százalék haszon is számításba veendő. Így a retorta faszén csomagolatlanul 73 fillérbe, csomagolva 82 fillérbe, a boksaszén 75, illetve 84 fillérbe kerül kilórrkint a kiskereskedőnél. Az ármegállapitó bizottság elnöke Balogh Károly, előadói pedig Winkler József, Gaál Miksa és dr. Biedl Samu voltak. Német félhivatalos jelentés az angol előnyomulásról Berlin, augusztus 26. A Wolff-ügynökig jeLenti: E hónap 25-én reggel az előző n.api súlyos kudarc után az.ellenség Arrastól délire újból óriási tömeg ember, muníció és tanic harcbavetésével támadott. Ezzel kapcsolatban állottak a fokozott erővel és rendkivüli elkeseredéssel újból megindított súlyos támadás sok Albertnél, valamint a Sommetól délre, a •római úttól kétoldalt. Mindezek az egységes terv szerint megindított támadások megint az áttörést akarták kierőszakolni. A reggeli órákban a harcok súlypontja az eredeti támadó terep északi részében Noyenville és Achiet le Petit között volt. Csak a déli órákban kezdődtek meg ugyanilyen erős támadások Achiet le Grandnál is. i/nig a Hamel-Albert közti fronton nyilván a tanktámadásra alkalmatlan terep miatt élénk tüzérségi tevékenységen kivül minden nyugodt volt. Déli tizenkét óra felé sikerült az ellenségnek rendkívül nagv erőkkel folytatott tanktámadásokkal Goniaeourtba. valamint Ervillersbe benyomulnia. Ez utóbbi község, mely angol, majd német tüzelés alatt állott, elkeseredett harc után teljesen romokban hever. A fáradhatatlan német csapatok az ellenség számbeli túlsúlya ellenére megállták helyüket. Az ellenséget többször visszaverték a falu végéig. mígnem balszárnyunkon fenyegetve parancsot kaptak, hogy lépésről-lépésre viszszavonuljanak. Goiniacourtnál már körülfogták csapatainkat, de azután kelet felé átvágták magukat. A német külügyminisztérium lapja Róbert Cecil beszédéről Bdrlin, augusztus 26, A Norddeutsche Allgemeine Zeitung lord Robérí Cecilnek Solf német államtitkár beszédére adott válaszáról a következőket írja: Róbert Cecill Soílf államtitkár beszédét haladásnak mondja. Hogy miképpen értelmezi ezt, kitűnik a békeprogrammból, melyet később kifejt é§. amely abban kulminál', hogv Németországot fosszák meg gyarmataitól ésf teljesen leverjék. Lord Róbert Cecill téved, ha azt hiszi, hogv Solf beszéde haladás ezen az utón. Szabadságra és fejlődésre való világpolitikai jogunkat soha és semmiképpen nem engedjük megröviditeni. Ennek a jogunknak érvényre juttatása a mi hadicélunk és békefeltételünk. Nagyon sajnos, hogy lord Róbert Cecill nyilatkozata az ilyen igazságos békéhez vezető ut szempontjából határozottan visszaesést jelent. (M. T. I.)