Délmagyarország, 1918. augusztus (7. évfolyam, 174-199. szám)

1918-08-03 / 176. szám

ffeeged, lfflB. augusztus B. ÍMLMA G Y AaORSZiAiG 3 ft polgármester az aj (őrház ípitfsíríl. — A királyi-pár főitétlenül eljön Szegedre. — Az OrvosegyesOlet közgyűlése. — A szociáldemokrata párt népgyűlést tart a kórház ügyében. — (Saját tudósítónktól.) Néhány nappal ezelőtt részletesen ismertette a Délmagyamrszóg azt az akciót, amelyet dr. Kelemen Béla főispán indított meg a modern uj városi közkórháznak haladéktalan való felépitése ügyében. A főispán tudvalevőleg ugy tervezte, hogy a közkórház alapkőletóteli ünnepségét már az ősszel meg lehet tartani, a királyi pár látogatásával kapcsolatban, sőt egyenesen a királyi pár részvételével. A főispán erről átiratban értesitette a polgármestert, ezt az átiratot teljes szövegében közöltük. lA Délmagyarország munkatársa most kérdéssel fordult dr. Somogyi Szilveszter polgármesterhez a királyi pár látogatása, valamint a modern uj kórház haladéktalan felépítése ügyében. A polgármester munkatársunknak a következőket mondotta: — A királyi pár föltétlenül eljön Szegedre. Ehhez elég annyi, ha a város polgársága jó szívvel meghívja a felségeket a városnak és népének megtekintésére. Éppen ngy, mint Debrecen hivja, ahova a felségek szintén föltétlenül elmennek. Beszéltem Márk Endre udvari tanácsos, debreceni polgármesterrel, aki azt mondta, hogy a város a királyi látogatás alkalmából még ünnepségét sem* rendez. — Viszont én természetesen helyeslem, hogy Szeged uj, nagy kórházának alapkőletóteli ünnepségére hivja meg az uralkodót. .Annál is inkább helyeslem, miután az alapkőletétel neon jelenti egyúttal azt, hogy most már az építkezést is föltétlenül nyomban utána meg kell kezdeni. iS különben is (Szegedre nézve külön jelentősége van annak, hogy a király az alapkőletételnél jelen legyen. — A kórházépítés ügyében egyébként az a véleményem, hogy az uj modern kórház mielőbbi létesítésére föltétlenül szükség van. Éppen ezért a városi mérnökség már utasitást kapott arra, hogy a kórház terveinek alapján készítsen uj számadást arról, hogy mibe kerülne az építkezés ma és előreláthatólag mibe fog kerülni majd a jövőben. Ha a bizonyára nagyon sok milliós — talán 30, esetleg 40 milliós — költséghez megfelelő nagy állami segitséget ki lehet eszközölni, a kórházat létesítjük is. Azonban ugy hiszem, hogy az építkezés ma majdnem lehetetlen nehézségekbe ütközik. És pedig nemcsak a költségek miatt, hanem jórészben a tapasztalható hatalmas méretű anyaghiány és még inkább a munkaerő hiánya miatt. •— Ismétlem azonban, hogy az alapkőletételi ünnepségnek az uralkodópár jelenlétében való megtartása ellen semmi kifogásom nincs, sőt. inkább örülök annak; ez ünnepélyes fogadalom lesz nekünk arra, hogy uj, nagy kórházunkat nyomban megépítjük, amint az idő és a viszonyok megengedik. Lehetetlenséget persze mi sem csinálhatunk és nem hiszem, hogy akadjon ember Szegeden, aki akkor is nyomban hozzá akarna kezdeni a kórházépítéshez, ha egyáltalán lehetetlen a háborús viszonyok miatt és meggyőződtünk már a dolog lehetetlenségéről. — Egyelőre persze várnunk kell, amig a mérnökség kész lesz számításaival. Azután pedig meg kell szereznünk a minél nagyobb állami hozzájárulást a Károly-kórház építéséhez A Szegedi Orvosegylet péntek délután tartott ülésén foglalkozott a kórházépítés ügyével* TV*, Baross József elnök vezette a tanácskozást. Boross ismertette az előzményeket, a főispán akcióját, a belügyminiszter leiratát. A fő —• mondta —• hogy a jelenlegi kormányban megvan a hajlandóság arra, hogy a várost a kórház építésében támogassa. íMeg kell ragadni ezt az alkalmat és a kormány igéretét királyi szóval kell megpecsételni, hogy az minden kormányt kötelezzen. Arról persze az anyag és munkaerő hiánya miatt persze szó sem lehet, hogy most kezdjék meg az építkezést. Indítványozza, keressék fel küldöttségileg a főispánt és a polgármestert A főispán előtt fejezzék ki köszönetüket az akció ujabb megindításáért. Ugy őt mint a polgármestert kérjék meg, hogy a mozgalmat tőlük telhetőleg támogassák. Az elnök indítványát elfogadták. Somogyi Szilveszter polgármesterhez szombatos délelőtt 11 órakor megy a küldöttség, az Orvosegyesület kérelmét itt dr. Boross József fogja tolmácsolni. Dr. Kelemen Béla főispánnál kedden délelőtt 11 órakor tiszteleg a küldöttség és dr. Wolff Ferenc tolmácsolja az egyesület köszönetét és kérelmét. Dr. HoUós József bejelentette ezután, hogy a szegedi szociáldemokrata párt vasárnaphoz egy hétre népgyűlést tart a Korzómozi nyári helyiségében a kórház ügyében. Az Orvosegyesület küldöttségileg képviselteti magát a népgyűlésen, szónoka dr. Hollós lesz. Dr. Wolff .Ferenc javaslatára kimondotta még az egyesület, hogy akcióba lép annak érdekében is, hogy Korb Flóris tervei szerint épüljön az uj közkórház. Ezek a tervek, mondta nagyon helyesen a tiszti főorvos, nem egy fényűző, hanem egyszerű, de praktikus kórház számára épültek. Horvát képviselők deklarációja a honvédség „magyar királyi" címéről. BYidapestrőt tefjotiálja tudósttónk: \A képviselőház pénteki ülését féltizenegy óra után nyitotta .meg Szász Károly elnök. A katonai ellátási törvényjavaslat van napirenden. Hreljanovics Guidó a horvát képviselők nevében a következő deklarációt olvassa fel: Nemzetünk, mint eddig, ezekben a súlyos időkben is megértette és teljesítette a haza iránti kötelességét. Azon áldozatok mellett, amelyeket már hozott, hoz és hozni fog, e javaslattal kapcsolatos terheket is magára veszi. Ezért a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot is elfogadta volna. Azonban a törvényjavaslatban a magyrországi és horvátszlavonországi honvédség és népfelkelés mint magyar királyi honvédség és népfelkelés vau. megjelölve. Ez a megjelölés ellentétben áll a kiegyezési törvény betűjével és szellemével, a mely szerint a honvédség a magyar szent korona országainak közös intézménye. Ez a javaslat kiegészítő része a honvédségre vonatkozó 1912. évi XXXI. és a népfölkelésre vonatkozó 1886. évi XX-ik törvénycikknek, amelyek csak a honvédség és népfölkelés jelzést ismerik. Ha ez a javaslat az eddigi törvényes elnevezést is meg akarta volna, változtatni, Magyarország területén a honvédséget és a népfelkelést magyarnak, Horvátország területén horvátnak kellett volna elnevezni. Minthogy ez a törvényjavaslat a kiegyezési törvénnyel ellentétben álló megoldást igyekszik megvalósítani, a horvát képviselők, hivatkozással a kiegyezési törvény 70-ik szakaszára, kijelentik, hogy a tanácskozásban és a szavazásban nem vesznek részt. Mikor Hreljanovics befejezi az olvasást, Szurmay Sándor honvédelmi miniszter kijelenti, hogy a vita során elhangzottakra a vita végén óhajt megjegyzéseket tenni. Wekerle Sándor miniszterelnök: Egy percig sem hagyhatom észrevétel nélkül a. képviselő ur felszólalását, azért, mert olyan közjogi állásponthói indul ki, amely szerintem merőben tarthatatlan. (Élénk helyeslés.) A képviselő ur társai nevében is kifogásolta a „magyar honvéd" elnevezést. Mi beszélünk Magyarországról és ez alatt az ebievezés alatt öntjük Horvát-szlavón- és Dalmátországot is. A képviselő urak szeretik ugy feltüntetni a, dolgot, mintha közös kormányról volna szó. Itt osak egy állam van, a magyar, amelynek Horvát-, Szlavón- és Dabnátorszúgok kiegészítő részei. Tökéletesen elismerjük, hogy a horvát külön nemzet, elismerjük politikai territóriumukat, elismerjük nyelvi jogosultságukat és a lobogó használatot is, de a magyar államiság határánál megállunk. Kéri -a horvát képviselőket, ne lépjenek fel túlzott követelésekkel, mert ezek sem a kiegyzési törvénynyél, sem az azóta követett gyakorlattal, sem a magyar állam állam jogi szerkezetével össze nem egyeztethetők. Kéri a javaslat változatlan elfogadását. Barta ödön előadó: Szó nélkül hagyná a kérdés megvilágítását a miniszterelnök súlyos fejtegetései után, de rendszert lát a horvát törekvésekben ® ezért szólnia kell. A horvátok lojalitást hangsúlyoznak, de szeparisztikus céljaik vannak. A horvátok most elhangzott szavait államellenes törekvéseknek kell deV klarálnia, (Taps a Ház minden oldalán.) Fényes László: A javaslatot tulbonyodalmasnak tartja. Tisza István rendelkezése szerint most az özvegynek havonta 10, a gyermekeknek havonta 1 korona jár. Gondoljuk csak meg, mit értünk ellátás alatt. Én az én definícióm szerint minimális lakást, minimális jfütóst, világítást, minimális zsirade^ kot és hüvelyes veteményt, minimális ruhát, cipőt, szappant. Mindez szükséges a legszerényebben ahhoz, hogy tengethesse valahogyan az életét. De hogyan ossza be az asszony a napi két korona nyugdijat, hogy mindenre jusson neki. A javaslatot csak ugy fogadom el, — folytatja — ha bebizonyítják, hogy hogyan lehet megélni a rendelkezései alapján. A közigazgatási tisztviselők uem foglalkoznak a hadiözvegyekkel annyi szeretettel, amenynyit a törvényjavaslat feltételez róluk. Szurmay Sándor: A kiküldöttek a helyszínen meg fogják nézni minden községben, hogy ki vannak-e elégítve az igények. Fényes László: Nagyon nagy apparátus kell ahhoz! Szurmay Sándor: Van nekem ehhez emberem elég! Fényes László: Hogy mennének le Hunyadmegyébe, mikor egy törvényjavaslat érdekében még azt a kis utat sem teszik meg a honvédelmi inrnisztariumtói a pénzügymi^ niszteriumig! Szurmay ISándor: Délután megteszem biztosan! Fényes László: Arról én meg vagyok: