Délmagyarország, 1918. augusztus (7. évfolyam, 174-199. szám)

1918-08-03 / 176. szám

Szerkesztőség; SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZA*V A szerkesztőség telefonja: 305 ELŐFIZETÉS) ÁRA; fj eges-i évre 36. K. negyedévre 9.— K. félévre . . 18.— K. egy hónapra 3.— K. •zd.ia sra 14 fillér. =SU LS Kiadóhivatal: SZEGED, KARASZ-UfCA 9. SZÁM, A kiadóhivatal telefonja: 81." Szeged 1918. tfli. Avtoly&m, 176 mm. zombat augusztus 3 Orvosok. A; szegedi orvosi kar egyik kitűnősége szokta mondani: Nem azért vagyunk mi, hogy a betegeket meggyógyítsuk. Sokfelek-ép lehet magyarázni ezt az — önvallomást. Élcelődésnek is azért, hogy elvegye az orvosi foglalkozásról való vita élét. Talán mély filozófiai értelmű, megállapításnak az orvosi tudomány méreteiről és az orvoskodás lehetőségeiről. (Akárhogy is magyarázzuk, azért föltétlenül vannak az orvosok, hogy megpróbálják a beteget meggyógyítani. Azon természetesen rég tulvagyunk, bogy az orvosnak csak egy beteggól szemben vannak kötelességei, azzal szemben, aki éppen bonckése, mikroszkópja alá, vagy rendelő szobájába kerül. Az orvost egyetemleges kötelességek is terhelik, a betegekkel és az egészségesekkel szemben egyformán. És a gerinces, hivatása magaslatán álló orvos ezeknek a kötelességeknek lerovása céljából is — rendel. Egy német statisztikus nagyszerű statisztikát készíthetne arról, hogy a legközelebbi ötven évben hány egészséges embert lehetne a másvilágra küldeni, ha karhatalommal a iszegedi közkórházba lakoltatnák be őket. A szegedi közkórházba, nem a karhatalom, hanem az önfentartás szigorú parancsa folytán egyelőre a szegénysorsu betegek kénytelenek bevonulni. Ez a szerencséje a kórház régi és katasztrófája uj, még el nem készült, épületének. Fenyegette volna csak a háború előtt a törvényhatósági bizottság egészségtől duzzadó és vagyonos tagjait az a veszély, hogy a dohos szagn, penészes falu, düledező kórház nedvességéhez — a megállapított sorrend szerint — nekik is lesz szerencséjük, bizonyára nem óvakodtak volna olyan gondosan ós következetesen az uj kórház épitési költségeit megszavazni — Korb Flóris tervei alapján. Sok ilyet mondana még el a német tudós, aki sokszor az unalmasságig alapos és részletező, de mindig kemény és igaz szavú. Abban a munkában, amelyet a régi és az uj kórház történetéről készítene a német tudós, sajnos, kevés lap jutna az orvosi karnak. Mindig hibáztattuk, hogy az orvosok egy ilyen nagyfontosságú egészségügyi mozgalomban csak másodrendű szerepre vállalkoznak. Mindig a mozgalom élén kellett vőlna őket látni, ahogy tüzelik, lázítják az embereket a munkára — az emberért. Az Orvosegyesület mai tanácskozásából azt látjuk, hogy vállalkozni akar erre a munkára, bár határozata még bátortalan és nem egész hatja át lendület. Pedig a mozgalom élére kell kerülniük, mögöttük lesz tömör sorokban az egész társadalom. Hallassa az orvos kemény, ékes tiltakozó szavát, valahányszor egészségetelen kórházban akarják gyógyítani a beteget és tej helyett pálinkává! kínálják az országot.. L dia népe népgyűléseken békét követel. negyedikéo nyilatkozni fog, - ©rlandé teszéi a hadiheSyzefrői. -A világpolitika ismét rendkívül izgalmas napokkal szolgál a négyéves háború borzalmaival-, nélkülözéseivel és szenvedése ivei kereszterfeszitett emberiségnek. Ismét előtérbe került a béke ügye; olyan halott és olyan kísértet ez, amelyet hiába próbálnak lándzsás beszédeikkel kőbőrt ömbe zárni Lloyd Geofge és statiszta társai: ez föltámad, mint hajdan a Messiás. Most a béke az a Megváltó, akire áhítatosan és végsőikig csigábott vágyakazással mézünk. Millióik és milliók szive vár erre az uj Messiásra, amelyet imádva hívnak népek és nemzetek. És nem hagyjuk elmúlni magunktól a szép reményeket, újonnan épült álmainkat, amelyet egyforma gyöngédséggel szeret a vérző emberiség minden nemzete. 1 : f ' [ , | Most ismét jó hirek érkeznek a békéről. A francia kisebbségi szocialisták fényes győzelme után Hollandiában békegyülések voltak, amelyeken fölszólítást intézték a holland kormányhoz, hogy a béketárgyalásoikhoiz szükséges kezdeményező lépés éket megtegye. És ezzel egyidőben jó forrásból híreik érkeznek a,rról is, hogy a háború nagy méregikeverője: Lloyd George nyilatkozni fog a harctéri "helyzetről és a békeföltételekrőf, Orílando kollégájával együtt. Sőt hir érkezett arról is, hogy ebben a beszédében esetleg tárgyi alap lesz a közéledésre is Anglia és Németországnak a béke ügyében tanúsított álláspontja között. Amire alig volt remény fényes harctéri sikereink idején: a béke ügyére most jobb napolk járnak. Az általános helyzetről érke'zett legújabb jelentéseink itt következnek: HÁGA, augusztus 2. Tegnap Amsterdamban, Rotterdamban és Hágában nagy népgyüléseket tartottak, amelyeket a háborúellenes szövetség hívott egybe. A gyűlésen több szónok kifejtette, hogy Hollandiáinak kötelessége mindent elkövetni, amit csak megtehet a béke érdekében. Határozati javaslatot fogadtak e'1, amelyben rámutatnak, hogy mihdkét hadviselő csoport hajlandónak mutatkozott ugyan az ellenség békejavasJatait megvizsgálni; mégis arra az álláspontra helyezkednék, hogy békeja'vaslatot nem terjesztenek elő, nehogy az ellenfél ;ezt gyengeség jeliének tekintse. Ennélfogva a gyü|!és felhívja a holland kormányt, hogy tegye meg a szükséges lépéseket, a mélyek a béke bekövetkezését eredményezhetnék. HÁGA, augusztus 2. A íMorningpost értesülése szerint Lloyd George a jövő hét folyamán beszédet mond a hadihelyzetről. Ez alkalommal ismételten ki fogja jelenteni az angoloknak Belgiumra vonatkozó álláspontját. Semleges diplomáciai és politikai körökben élénk (érdeklődéssel várják Lloyd George nyilatkozatát, mert nem tartják kizártnak, hogy ez közeledést jelent a németek és angojlok eddig ismert álláspontja között. LONDON, augusztus 2. Bonar Law bejelentette az alsóházban, hogy ' a miniszterelnök augusztus 4-én tájékoztatni fogja a háfczát a hadihélyzetről. ZÜRICH, augusztus 2. Berlini lapok római jelentése szerint Rómában az olasz politikusok a napokban nagyfontosságú tanácskozást tartottak, amelyen a politikai és katonai helyzettel foglalkoztak. Orlando miniszterelnök a politikusoknak azt az információt adta, hogy az antant hadvezetősége még ebben az évben döntést akar a világháború sorsát illetőleg. Lloyd Oeorye beszéde a nemzetek szövetségéről. AMSTERDAM, augusztus 2. Az iparosok küldöttsége előtt Lloyd George a kormány gazdasági politikájáról beszédet tartott, melyben többek között ezeket mondotta: Fökötelességként vállaltuk magunkra, hogy e borzasztó háborút megnyerjük. Azon az utóm vagyunk, hogy aj mostani időkben bekövetkezett borzalmas támadást teljesen meghlusitsuk. Még egy további hónapig aggodalmat keltő lesz 4 helyzet. Sokat beszélnek a nemzetek szövetségéről. Én azok közé tartozom, akik hisznek benne, azonban van már két megflévö népszövetség: az egyik az angol a másik a központi hatalmak ellent nagy szövetség. Akárminő fejtegetésbe Is bocsátkozunk a népek szövetségéről, annak olyan szövetségnek keh lenni, melynél karöltve haladhájturik azokkal a nagy népszövetségekkel, atroelyeknek tagjai vagyunk.