Délmagyarország, 1918. július (7. évfolyam, 148-173. szám)
1918-07-14 / 159. szám
Szeged, 1918. julius 14. «V — — MlMTYÁBÜiBBES® Miért maradt el Pálfy József interpellációja, A kormánytól határozott ígéretet kapott a köztisztviselők helyzetének javitására. — (Saját tudósítónktól.) Budapesti tudósítónk jelentése alapján megírtuk, hogy Pálfy József, Szeged első kerületének országgyűlési képviselője a képviselőház interpellációs könyvébe interpellációt jegyzett be a közalkalmazottak természetbeni ellátása tárgyában. Az interpelláció — tizenkettedm-agával — a Ház szerdai ülésére volt kitűzve. Szerdán éjjel azonban ugyancsak budapesti tudósítónk jelentette, hogy Pálfy József, amikor interpellációjára sor került volna, nem volt jelen és igy interpellációját törölték. Mi, akik Pálfy József kötelességtudását ismerjük, valószínűtlennek tartottuk, hogv az interpelláció azért maradt volna el, mert nem jelent meg a Ház ülésén. Pálfv József programbeszédében és a választás során nyomatékosan a tisztviselőérdekek védelmére tett fogadalmat. Tudtuk, hogv igéretét a legelső kinálkozó alkalommal be fogja váltani. Egészen természetesnek tartottuk tehát, hogy — még mielőtt mandátumának házszabályszerű igazolása megtörtént volna is — szór emel a képviselőházban a köztisztviselőkért. Ha mégis interpellációját nem mondotta el, ez nem mulasztásból, hanem fontos okok miatt történhetett. Ez ügyben szombaton alkalmunk volt beszélgetést folytatni Pálfy Józseffel, aki teljes egészében megerősítette föltevésünket. — Interpellációm benyújtása után — mondotta dr. Pálfy József — a köztisztviselők természetbeni ellátása, a háborús segélyek fölemelése, továbbá a hadiözvegyek és hadiárvák ügyében beható tanácskozást folytattam dr. Wekerle Sándor miniszterelnökkel. A megbeszélés során meggyőződtem arról, hogy mindazokra nézve, amiket interpellációmban előterjeszteni akartam, törvénytervezet készül, amelyet legkésőbb öszszel a képviselőház elé bocsát a kormány. Beszéltein Vass Tamás miniszteri tanácsossal is, aki a pénzügyminisztériumban a tisztviselőügyek referense, akitől szintén megnyugtató felvilágosításokat kaptam. — A miniszterelnök ur kijelentette, hogy a kormány a közszolgálati alkalmazottak természetben való ellátására haladéktalanig megteszi az intézkedéseket. A jövő évi lisztellátás körül lehetőleg kedvezményt fog nyújtani, az állami gazdaságokat pedig sürgősen aként rendezi be, hogy az ott termelendő anyagok révén a beszerzési csoportok utján való ellátás olcsón biztositható legyen, továbbá intézkedés történt, hogv a beszerzési csoportokat általában természetben ellássák és többen társulva hizlalás utján szerezzék meg a szükséges zsirt és húst, A kormány a közszolgálati alkalmazottakat olcsó ruhával és cipővel is el fogja látni, beleértve a családtagokat is. — Foglalkozik ezenkívül a kormánv a közszolgálati alkalmazottak részére szükséges .közegészségügyi intézmények létesítésével, a nyugdijasok helyzetének javításával, a hivatalos órákon kívül teljesített munka díjazásával, a kiküldetési napidijakkal, a családi pótléknak a feleségre és a nyugdijasokra való kiterjesztésének kérdésével, továbbá tüzelőanyagoknak önköltségi árban való nyújtásával és egv független birói hatalommal felruházott kormánybiztos kiküldésének ügyével. — Miután mindezekre nézve a miniszterelnök úrtól határozott Ígéretet nyertem, nem láttam szükségét annak, hogv ezek után interpellációmat előterjesszem, bár éreztem, hogv a nagv nyilvánosság, amely az interpelláció elmaradásának körülményeiről nem tudhat, esetleg képviselői hivatásom körüli mulasztásnak minősítheti eljárásomat. Épen ezért szerdán este telefonon érintkezést kerestem a DétnMgyafország szerkesztőségével, hogv amiket most elmondtam, közöljem, de — sajnos — egv órai várakozás után sem kaptam kapcsolást. Nagyon örülök tehát, hogv most a DélmagyWófSzág alkalmat adott a valódi tényállás feltárására, mert nagy súlyt helyezek arra, hogy azok. akiknek képviseletére vállalkoztam, egv pillanatra se legyenek kétségben afelől, hogv mindenkor jelen leszek — aminthogy nem hiányoztam a kérdéses alkalommal sem, amidőn igazságos és jogos ügyük védelme cselekedetre szólít. Ujabb javaslat a pótadő emelésére. (Sajái tudósítónktól.) A pénzügyi bizottság szombat délután ülést tartott és hogy következetes maradjon, ismét javaslatot tett a pótadó emelésére. A pénz ismét tisztviselőknek kell és más fedezetet, mint a pótadó emelését, ismét nem találtak. Foglalkoztak még, szintén elég furcsán, a közúti hid javításával. Bokor Pál, polgármester-helyettes az ülés megnyitása után jelentette, hogv a napirend egyik régóta vajúdó tárgya a közúti hid kijavításának iigve. A hid rendbehozásával ugyanis a háború végéig várni nem lehet. 1916-ban a város ismételten a kereskedelmi (miniszterhez fordult és szakértő kiküldését kérte, ámde a kormánv nem intézkedett. Az uj főmérnök, Berzenczey Domokos hivatalbalépése után tanulmány tárgyává tette a körúti hidat és az ő sürgetésére most ismét szakértő kiküldését kérték, aminek folytán le is jött Buday (miniszteri tanácsos, aki bár sokkal nagyobb deformációkat nem állapított meg a hidou, mint amilyeneket 1912-ben már tapasztaltak, mégis odanyilatkozott, hogy ajánlatos a javítási munkálatot náelőbb végrehajtani. Ezután a tanács Budapestre küldötte a mérnökség két tagját, azzal, hogv a festéshez szükséges anyagokat szerezzék be. Két ajánlat érkezett be ezekre, amelyek közül az elfogadhatóbb a Krayer-cégé, amelyik 700 koronájával szállítaná a festéket. Ez 118 ezer koronába kerülne, a festés munkadija 45—150 ezer koronába, a szegecselési munka 20—22 ezer koronába. A szegecselést a Kecskeméti Antal cég végezné. Obláth Lipót azt tartja, hogv nagyon sokba kerülne a munka, anélkül, hogv. alapos munkát végeznének, mivel a hid faalkatrészéi is rozogák és korhadtak. Szerinte ez a munka nem is a várost terheli, hanem a kormányt, amely a hidat épittette. Wimmer Fülöp nem tartja olyan sürgősnek a tatarozást, amely egy negyedmillióba kerülne, mivel a kormánv szakértőjének véleménye szerint a hid állapota nem aggályosabb, mint volt 1912-ben. Amennyiben azonban mégis végrehajtják a munkálatot, tiltakozik az ellen, hogv ezt a költséget kölcsönből fedezzék. A hid használatáért vámot fizet a_közönség, tehát abból fedezendő a karbantartás költsége. Bokor Pál a szakértő jelentéséből azt olvassa ki, hogv olv mérvű tatarozás, amilyen tervbe van véve, elodázhatatlan. Ami a fedezetet illeti, kénytelen a város azt kölcsönből fedezni, mivel a háborús áremelkedés oly, nagy. hogv a fenntartási alapból nem fedez-^ hető, annál kevésbé, mivel a hid bevételei a törvény értelmében a város háztartásának költségeire fordíthatók és csak tiz százalék fordítandó a hid karbantartására. Épen ezért reméli, hogv ezeket a költségeket egészben vagy jórészben az állam megtériti. Balogh Károlv a fedezetre nézve javasolja, hogv kölcsönt vegyenek föl, de ez üz összeg a hid bevételeiből törlesztessék. Nemi hiszi ugvan, hogv a kormánv megtériti ezt a költséget, de azért a munkálatot el kell végezni, i Scultéty Sándor főszámvevő szerint, ha ki is mondják, hogv a hid bevételeit lekötik a hid javitási munkálataira, végeredményében mégis csak a város háztartását terhelik meg vele, mivel igv a költségvetésnek egy évi 60—70 ezer koronás bevételi tétele esik el. A pénzügyi bizottság vegre is azt javasolja, hogv a hid javitási költségeire kössenek le a hid jövedelméből annyit, amennyivel az 6 év alatt törleszthető. Ezután áttért a bizottság a tisztviselők ruhasegélyének ügyére. A közigazgatási tisztviselők, illetőleg a városi alkalmazottak akiknek száma a családtagokkal együtt 623, összesen 685,180 koronát kapnak és pedig 4 csoportban. Az I. csoport 1000, a második 800, a harmadik 600 koronát és a családtagok egyenkint 400 koronát. Ezt az összeget az állam fizeti és ez már rendben is van. Nincs azonban rendben a nem szorosan vett közigazgatási tisztviselők ruhasegélyének ügye. Ilyen közvetlen városi1 tisztviselő 220 van (beleértve a családtagokat) és jár nekik 240 ezer 640 korona. A javadalmi hivatal alkalmazottainak száma 63, akiknek 70.840 korona jár. Az árvaháznak, szegényháznak, köztisztasági hivatalnak és közélelmezési hivatalnak 15 olyan alkalmazottja van, akik néni szorosan vettek és ezeknek 15.360 koronát kellene kiutalni. Ehez jön még a főgimnáziumi tanárok_ ruhasegélye 23.000 korona összegben, összesen 270.000 koronára rug ez az összeg, amelyre nincs se jóváhagyás, se fedezet. Balogh Károlv tanácsnok, aki ezeket előterjesztette, kijelentette, hogy erre a célra nem tud fedezetet találni a költségvetésben, miután a rendkívüli alapok kimerültek és ennek fedezésére nincs más lehetőség, mint a pótadónak 12 százalékkal Wó felemelése. Weiner Miksa néni pótadóemelés utján akarja a ruhasegélyt előteremteni, hanem kcjfisöjiből. Taschler Endre utal a belügyminiszternek egv a közelmúltban kelt végzésére, a melyben nem hagyta helyben a tisztviselőknek 1917-ben megszavazott segélyének kölcsönből való fedezését. Bizonyos, hogv a miniszter ezt sem hagyja jóvá. Dr. Becsey Károlv e felvilágosítás dacára ellenzi a pótadóemelést és a kölcsönből való fedezést ajánlja. Ennek kamatait állítsuk költségvetésbe és ha ezt majd nem tudTERNBER6 "EGED? 30.-Kitünő hangú, szép munka K ., , , I( . Hangverseny hegedű, mesés hangja páratlan! jóhangu K eo.BUDAPEST VII, Rákóczi-ufi 60., saját palota. ^é8nél