Délmagyarország, 1918. július (7. évfolyam, 148-173. szám)

1918-07-13 / 158. szám

Sz-eged, 1918. julius 13. BÉLMiAGY ABGBSZÁ18 3 J? legrégibb magyar faluban, — Szemlélődések a háborús Táp éti..— r Ott állok „a világ közepén", a tápéi öreg templom előtt, a tisztáson, melyet öskertnek neveznek, mivelhogy valaha temetőkert volt és innen nézegetem a nyári délutáni napmelegtől égő háborús magyar falut. A házak tája néma és mozdulatlan, az itatónál sovány .gebék pihennek, gyerekek katonasapkában őrzik a lovat, a libát, a malacot, síöke akácok porosan alszanak, az árnyékos oldalon elvirult vadgesztenyefa meg egy kiszáradt másik, a mely feketén rne/ecí a reménvreleniu forró kék égre. egv ága erótá kőzik még az élettel, de hiába. Az öreg templomba térek, jó hűvös, homályos boltja alatt fehér és kék zászlók sokasága .mintha már megjöttek volna a csatából. a főoltáron Szent Mihály arkangyal, páncélosán tapodja a legyőzött Sátánt, egészen művészi barokk kép ez a Tiepolo modorában. de egy előtte álló gyönge gipszmunka majdnem elfödi és. elrontja. Barokk angyalszobrok mosolyogva tartják a sárga gyertyákat és egy szépséges parasztarcu Szűz Mária kék selyemben szintén mosolyogva tartja egyszülött fiát. a kis magyar bambinót, akinek kezében egy aranv kereszt ugy áll, mint valami drága, csillogó játékszer. Csöndes, boldog magyar falusi idill békéje lengi' be a kicsike templomot, amely egykor a dömösi monostorhoz tartozott, ahol első Béla királyunkat a trónja eltemette. A főoltár háta mögött a kutató kéz nyomán éppen most bukkan elő a rózsaszín kereszt, az egykori püspöki kenet jele ós öreg Dékánv Pista bácsi is éppen most próbálja magyarázni, hogy hol volt az. a kép a szentély mellett a falon, amelyet a kutatók keresnek egykori irások pyornán. — Ugy vélöm, hogv ott vót a nagy viz előtt, — mondja öreg Pista bácsi — bár iszen Török Esvány jobban tudja, mer hogy ű írástudó ernbör, de magam is ugy vélekszök rája! — Azután milyen kép volt az. emberek voltak rajta? — Ügön csak figurák, de inkább szentök — jelenti ki az öreg, — de nagyon rég vót az kérőm, akkor még deák vótam. A szegedi festő megkísérli egv kis darabon lehántani a vakolatot, de sok eredmény nem jár a nyomában. Jó félóra múlva a szép csöndesen bámuló István bácsi megrázza bozontos üstökét, azután igen halkan megszólal újfent. — .Ügön csak rámás kép vót az kérőm szépen! — jelenti ki szomorúan. E kései jelentésre azután abbahagviák_ a további kutatást és más oldalon próbálkoznak vele. Addig benézek a sekrestyébe, ahol a szerelvények között a falcn ott lóg a vadházasságban élők lajstroma is a minisztrnások névjegyzéke mellett. Azután átmegyek a tápéi trafikba, dohány, szivar ott se igen akad, de Lidi néni annál inkább tüzel a dolgok mai állapota miatt. Lidi néni ott ül a csengős boltajtó szögletében és kémlelve szemléli bevonulásomat. — Ezök az urak talán harangot hoztak? — mondja, elnézvén a torony irányában, a melyre éppen most telepedtek le a varjak, ki tudja, miféle mezőkről érkezve meg. — Hát elvitték a maguk harangjait is, néném? — mondom nyájasan Lidinek, aki szörnyen mérges, mert az egyik libapásztor kisasszony rosszul tette be az ajtót. — Elvitték biz azt, hogv bolonduljon mög a dolguk egészen! T- válaszol még mérgesebben Lidi és ezzel a vitát meg az ajtói hirtelen bezárja. A napot ugyancsak tartogatják még. a tápéi tótok a kékeliő íirmamentumon, magam a bodzafa alatt nézem a végtelen* falusi idillt, mellettem egy nagyon öreg szegény ember, aki nyugalmasan pipál. Mondom neki, hogv ez őskert volt biztosan, ez a gyér fiijvel benőtt tisztásféle itt a templom körül. A ípipás ember is ugv véli és emlékezik rá, hogv agykoponyákat is találtak erre nemrégiben. Kérdeni tőle, milyen idős. bácsi? mire ő azt válaszolja, hogv az öreg Kossuth idejéből való, emlékszik még valamelyest a revolucióra, meg a hagy vizre, de bizonv évszámot nem tudna mondani. Ezek a falusi öregek vagy nagyon szemérmesek az évek dolgában, vagy igen feledékenyek. Pista bácsi például hetvenkilencnek véli imagát, a felesége ötvenkilencnek mondja, testvérek között is megérhetett már nyolcvankilencet. Tápén egy kicsit áll az idő. itt még ma is az a nyugalom van, ami hosszú magyar századokon keresztül meghagyta ezt a legrégibb nevü falunkat nádfödelesnek és kákafonónak, csak éppen hogy a fiatalok bevonultak, a szép lányok magukra maradtak, meg a harangot elvitték a zömök kis toronyból. Alkonyodni kezd végre, a fekete reverendás, fehéringes nepomuki Szent János egykedvűen őrködik a főtéren, az itató előtt, lenn a Tisza partján, a füzesek tövében már kászolódik az este, az egyik ház tiszta szobáMegszavazták a hat elemit. — Falussy inditványát elvetették. — Wekerle uj javaslata a nők választójogáról. — A képviselőház ülése. — iában Helier Ödön friss képeit nézegetjük. Az egyiken csitri lányok táncolnak tarka koszorúban. a másikon megint csak öreg Pista bácsi ballag alázatos főhajtással vasárnapi misére. Kéirdem az agg harcost, mit szól a képmásához. Ö szó helyett csak mosolyog a bajusz meg a pipa mögött, de az élete párja élénken válaszol helyette: — Ügön eltalálta a Helier ur, de teccik is a Pistának nagyon. A Pista még szemérmesebben áll a benyílóban, mint akit tetten értek. — Hát aztán szeret-e kend él ni? — kérdezi tőle valaki hirtelenül, vallatóan. A ami embörünk elmélázik a megörökített másán, mint aki az árnyékát akarja megfogni végre, azután lassú ciimbalomhangon mondogatja: — Biz én imán öleget éltem, kérőm! Ént mán csak ugv figurázok itten! Aki a Kossuthot is megérte, meg a nagy vizet is. az csak ugv figurázik már errefelé. Mély és- komoly magvar böleseség szénaillata terjeng ebben az öreg faluban ós nagy, kimondhatatlan, árva szomorúság az Ur 1918-ik esztendejében. Juhász Gyula, (Budapesti tudósítónk telet őnjetentése.) A képviselőház pénteki ülését 11 órakor nyitotta meg Szász Károly elnök. A választójogi javaslat részletes vitáját folytatták. Az összeférhetetlenségi állandó bizottság helyettes elnökének megválasztották Balogh Jenőt. (A második szakasz.) A napirendhez elsőnek Platthy György szólalt fel. Pártja, a Bizony-párt, az általános vitában nem vett részt, mert — amint kiderült — a kapacitációnak ugv sem lett volna eredménye. A törvényjavaslatért, a mely, mint a miniszterelnök mondta, senkinek az álláspontjával sem egyezik, a kormányt terheli a felelősség, de a tényleges felelősség a munkapárté, amely a javaslatot törvényerőre emeli. Semmi körülmények között sem járul hozzá a hatelemis jogcímhez és indítványozza, hogv a második szakasz első pontja helyére a következő szöveget tegyék: Választó, az. aki az elemi népiskola négy osztályát elvégzi, vagv magvarul irniolvasni tud. Létav Ernő javasolja, hogv választójogot kapjanak, akik aranv. ezüst éramtulajdonosok, az ellenség előtt megsebesültek, megrokkantak. (Félórás szünet.) Csermák Ernő és Kovácsy Kálmán után az elnök félegykor öt perc szünetet ad. A szünet azonban félóránál tovább tartott, mivel a munkapártiak csekély számmal voltak jelen. A szünet alatt a folyosó rendkivül élénk volt. A vezető politikusokat nagv gyürii vette körül. Tisza, Teleszky a munkapárti hallgatóságnak, magyaráz. Wekerle Károlyival, Batthyányival tárgyal a módosításokról. Andrássv a női választójogi mozgalom vezéreivel beszélget. Egv óra után a képviselők •betódulnak a terembe. Elnök nagv feszültségben megnyitja az ülést. Wekerle kijelenti, hogv a szavazás előtt ki akar térni néhánv részletre. Bár lényegesnek tartja a katonai jogcímet, a megegyezés kedvéért hozzájárul annak elejtéséhez. A négy elemire vonatkozó álláspontját azonban fentartja. A négy elemi jogcímének elfogadása lényeges1 a jogkiterjesztés szempontjából, épugy, mint a magyar nép elemi képzettségének szempontjából. Apponyival megvizsgálták, hogyan lehetne a hat elemit általánossá tenni a népoktatásban, de kiderült, hogy tízéves rendíti /üli költséges munkára lenne szükség, hogy általánossá tegyék a hat elemi népiskolát. Hozzájárul ahoz. hogv Fahissy inditványát, ,mint különös kelléket beillesszék a második szakaszba. Ez lenne honorálása a magyar nyelvnek is. Hozzájárul Platthynak a nyolcholdasok választói jogcíméhez. (Viharos szavazás.) Ezután az elnök jelntette, hogv a második szakaszhoz tizenhat imódositványt, illetve indítványt nyújtottak be, majd elrendeli a szavazást. A képviselőház óriási többséggel Wekerle és a kormány tagjaival együtt a javaslat második pontját a bizottság által végzett módosítással, vagyis a hat elemivel szavazta meg. Majd Fatussy különvéleményének megszavazására került a sor. amely négy elemit akart magyarul irni-olvasással. Mikor a szavazási megkezdődött Falussy inditványáróf, Wekerle, a kormánypárt legnagyobb része, a Károlyi-párt és az egész baloldal igennel szavaz, a munkapárt nemmel. Nagy meglepetést kelt, hogy Serényi Béla nemmel szavaz. Amikor Tisza kimondja a nemet, nagv za.i támad. A baloldal abcugolja Tiszát, a munkapárt éljenzi. Azt kiabálják a baloldalon, hogy leszavazzák a megegyezést. Besbordesjrnő, aki Falussyt megelőzőleg ugyanezt az indítványt terjesztette elő, leszavazza az indítványt. (Gúnyos nevetés a baloldalon.) Balta Aladár: Krajcáros komédia! Herczeg Ferenc szintén nemmel szavaz. (Felkiáltások a baloldalon: Magyar író!) —» Kozma Andor nemmel szavaz. _ i Huszár Károlyi felé kiáltja: Koboz krónikája! Amikor Mangra Vazul is nemmel szavaz, megint óriási zpj tör ki a baloldalon. Sümegi Vilmos: Szavazati jogot sem adnék neki. Memorandista! Névay Lajos igennel szavaz. A baloldal megéljenzi. A szavazás befejezése után az elnök az ülést felfüggeszti. Szünet után az elnök kihirdeti a névszerinti szavazás eredményét. Falussy Árpád inditványát elfogadták 77-ert és ellénszavaztak 97-en. (Nagy zaj.) Sümegi Vilmos: Örök gyalázata ez a magyar parlamentnek, hogy a magyar nyelvet leszavazzák. (Állandó zaj.) Felkiáltások a baloldalon: Gyalázat a magyar nyelv ellen! Sümegi: Az egyik Oláhországot, a másik Németországot akar belőlünk csinálni! 1 i artós nagy zaj.) Batthyány Tivadar inditványát a munkapárt Kovácsy Kálmánéval együtt elveti. JűnOss.v Zoltán és Csermák