Délmagyarország, 1918. július (7. évfolyam, 148-173. szám)

1918-07-12 / 157. szám

DELMAG Y A ROEiSZÁG Szegeti, 1918. julius 12. hogy katonai követeléseink teljesítve lesznek. Amíg erre biztosítékot nem kapott, nem vállalkozott. Ne tőlem féltsék — mondotta — a magyar hadsereget. Kéri a javaslat elfogadását és a benyújtott javaslatok, illetve indítványok elvetését, (Megszavazzák általánosságban a javaslatot.) Az elnök kérdi a Házat, hogy elfogadja-e a bizottság szövegezésében a javaslatot a részletes vita alapjául. Akik elfogadják, szíveskedjenek íelállani. A Ház óriási többséggel feláll. Az egész munkapárt, a 48-as alkotinánypárt. a kisgazdapárt megszavazza a javaslatot, úgyszintén többen a néppártból és Apponyi-pártbóí. Az elnök ezután kimondotta a határozatot. A Ház a részletes vita alapjául a javaslatot elfogadja, Ezután a be-/ adott határozati javaslatokról és indítványok ról szavaztak és valamennyit elvetették. Érdekes volt, hogv Rónay Jenő és PopCsicsó István indítványa mellett egyetlen képviselő sem szavazott. Ezután az elnök délután 4 óráig az élést felfüggesztette. 'A részletes tárgyalás.) A képviselőház délutáni ülését háromnegyed 5-kor nyitotta meg Szász Károly elnök. Megkezdték a választójogi javaslat részletes: vitáját. A javaslat cimét vita nélkül elfogadták. Az első szakaszhoz Bethlen István szólalt fel. Megteszi indítványát, hogy a választójog általános jogcíméül a magyar Írni-olvasni tudást, vagy a 4 elemi sikeres elvégzését állítsák fel. Bizonyítgatja, hogy indítványa nem jelent jogfosztást, mert mindössze hatvanezer választó kirekesztését jelentené. Nem reméli ugyan, hogy indítványt elfogadják, de a zászló becsületéért mégis "benyújtja. Tisza sajnálatát fejezi ki, hogy Wekerle nem járul hozzá Bethlen indítványához. Ez az indítvány a legjobb megoldása lenne a kérdésnek, mert ezáltal egyrészt csak kevés választót zártak volna ki a választójogból, másrészt a magyarul nem beszélő választópolgároknak megfelelő kulturális, dok e! érésével megnyitotta volna az utat ahoz, hogy szavazati jogot kapjanak. Az indítvány nem akart jogfosztás lenni. Ezek után a bizottság által szövegezett szakaszt fogadja el. Vázsonyi kérdi Tiszától, hogy Bethlen indítványát egészében elfogadta volna? Tisza István: Igen. Vázsonyi kijelenti, hogy Tiszának mai álláspontja ellentétben áll az 1913-iki állásfoglalásával. Szóló ugyanazon a véleményen van, mint amit Tisza 1913-ban képviselt. Nevezetesen, hogy a magyarul irni-olvasni tudásnak követelésével nem plántálják egyúttal a magyar érzést az állampolgárokba, hogy ha ez az érzés már régebben nem volt meg. Ezzel szemben ez a követelmény & gyűlölet uj forrását nyitja meg. Főcélunk a magyar nemzeti állam egysége, amellyel Bethlen indítványa egyenes ellentétben van. A magyarul tudás még nem jelent egyúttal hazafiságot. Lehet hazafi az oláh is, aki magyarul nem tud. de a hazáért meghal. Nekünk kötelességünk a nemzetiségek között is terjeszteni a kulturát. Bethlen indítványa analfabétaságra kárhoztatja a nemzetiségeket. Az első szakaszt'a bizottság szövegezésében fogadja el. Ezután a Ház Bethlen indítványát elvetette. A második paragafusnál Palussy Árpád terjeszti be és indokolja meg véleményét a magyarul írni és olvasni tudásra vonatkozólag. Javaslata szerint a 4 elemit végzettek, hogyha magyarul tudnak, választójogot kell, I hegy kapjanak. Batthyány Tivadar hozzájá' rul a javaslthoz. Meglátjuk, — mondotta — komolyan akarta-e a munkapárt a magyar nyelvet. Szilágyi 'Lajos módositást terjeszt be. hogy az arany, ezüst vagy bronz vitézségi érem-tulajdonosok kapják meg a választójogot. Jánosy Zoltán javasolja, hogy a vitézségi érem-tulajdonosok, a Károly-keresztesek, valamint a rokkantak választójogot kapjanak, Úgyszintén azon 8 holdasok, akik maguk mivelik a földjüket, hogy ha nincs is más jogcímük. Ezután a vitát félbeszakították, pénteken folytatják. Az ülés félnyolckor végződött. A bérkocsissíatárium első napja. (Saját tudósítónktól.} Szerdán hirdette dr. Szalay József főkapitány a szegedi fiakkeresek és kopíiiskocsisok előtt a rögtöni Hatállyal életbelépő statáriumot és csütörtökön már megá apithattuk annak a közönségre érvényesülő hatását. Aki esetleg nem tudott a főkapitány erélyes intézkedéséről, az bámulva tapasztalta hogv milv nagv változáson mentek keresztül huszonnégv óra alatt a szegedi bérkocsisok. Akik meg távol voltak Szegedtől és megérkezve kocsiba szálltak, lakásuk elé érkezve azt hitték, hogv nem jó állomáson szálltak ki, mivelhogy a konfliskocsis, akinek hat koronát fizettek, káromkodás, sőt zúgolódás nélkül gyűrte zsebre a pénz;, sőt mutatóujjával kalapja karimáját is megbökte, ami tudvalevően a fiakkeresnél a legmélyebb hódolat jele. Nekünk már szerdán nyílt alkalmunk erről az örvendetes változásról tudomást szereznünk. Este felé ugyanis, amint megkaptuk a hírt, hogy az ujszegedi kendergyárban tüz ütött ki, elszalasztottuk legfiatalabb munkatársunkat a legközelebbi standra egv kocsiért. Aggódtunk ugvan, hogv rriire a kocsi megérkezik, az egész kendergyár leég', de kellemesén csalódtunk. Alig negyedóra multán szerkesztőségünk előtt állt a kocsi -és egy ujabb negyedóra elteltével már*Újszegeden nyomoztuk eredménytelenül a tüzet. Negyven percre vettük igénybe az egylovas! és amidőn Kárász-utcai házunk előtt leszállva azt kérdeztük a kocsistól, hogv mivel tartozunk, legnagyobb meglepetésünkre az; felelte: — Hát amit tetszenek gondolni. — De hát mégis, mennvi jár tarifa szerint? — faggattuk. Hát mennyi ideig is tartott a fuvar? — Negyven percig! — Hát csak fizessenek annyit, amennyit akarnák az urak. — No de mi azt akarjuk tudni, mennyi jár tarifa szerint. A kocsis elgondolkodik hosszan, vakargatja fejét, ráncolja homlokát, majd felel: — Hát amit akarnak. És minden igyekvésünk kárba veszett, nem voltunk képesek 'tarifális nyilatkozatra birni a kocsist. Végre is nyolc koronát adtunkat neki és vártuk a hatást. Ez azonban éppen elienkező irányban nyilatkozott meg. mint ahogy mi vártuk, mert a kocsis csak annyit mondott: Köszönöm szépen — és elhajtott. Azt hisszük, ez az egv példa is tökéletesen elég annak bizonyítására, hogv a szigorú rendszabályok nem maradtak hatástalanok. Ámde elmentünk a bérkocsiállomásokra is. A Széchenyi-téren megkérdeztük, a 122-es szárnu kocsist, mennyiért visz a belvárosi temetőbe és hoz onnan vissza. — Tizenkét koronáért — hangzik a lakonikus válasz. Ez nem sok és egv gyenge kifogással odébb állunk. A 100-as számú kocsi hajtója nem tudja, mennyiért jönne péntek délben egv esküvőhöz. Egyedüli kétlovas kocsi a standon és nem nier nyilatkozni. Jöjjek reggel — mondja, — majd megbeszéli addig a többiekkel. A Feketesas-utcában megkérdem egy egy lovastól, mennyiért vinne a felsövárosra. — Meddig időzünk? — kérdezi. — Vagy egy órát. — Hét korona 50 fillér a tarifa — mondja rezignáltán. És ahogyan ezt mondta, abban benne van az is, hogv úriember nem ennyit fizet, hanem többet. Apró tarifális eltérések persze most is akadnak. A 104-es kocsi 6 koronát kért Szeged-állomásra, a 100-as ésak 5 koronát. A 43, 56, 61 és 2l-es kocsik vagy nem értek rá, vagy lovaik voltak fáradtak. Ez persze nem igaz, ámde olyan fuvart, ahol előre megkérdezik az árat. még mindig nem szívesen vállalnak a kocsisok, Szóval a helyzet jelentékenyen javult az első huszonnégv óra alatt, de ha a rendőrség fentartja most örvendetesen megnyilvánult erélyét és ha a közönség a rendőrség segítségére lesz abban a harcban, amelyet az a bérkocsiuzsora leküzdésére indított, akkor rövidesen elviselhető állapotok uralkodnak majd a bérkocsi-iparban. Hintze a tettek embere. — Tájékozódást keres a nyugati hatalmak felé. — Berlin, julius 11. A Köinische Volkszeitung jelentése szerint gróf Hertiing kancellár és Hintze admirális beható tanácskozást folytattak. Hintze a kancellár által folytatott eddigi külpolitikát teljes meggyőződéssel fogja képviselni. Ami Hintze személyét illeti, megírhatjuk róla, hogy olyan férfi, aki tudja, mit akar és azt. amit akar. gyors elhatározással viszi keresztül. Az eddigi filozofálgatással s békebsezédekkel nem jutottunk előbbre, talán közelebb hoz minket a békéhez az elhatározott tettek embere, aki erős kézzel ki fogja tudni használni a viszonyok konjunktúráit. Berlin, julius 11. Stresemann, a nemzeti szabadelvű párt vezére kijelentette, hogy téves az az ál látás, mintha Hintze alldeutséh lenne. Sokkal inkább tekinthetik Hintzet oly politikusnak, aki a nyugati hatalmak felé való orientálást fogja keresni. A háború 5207 millió adósságba verte Romániát. Bukarest, julius 11. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Saulescu pénzügyminiszter előterjesztette a kamarában az állami költségvetésről szóló előirányzatot és egyiidejüleg ismertette az ország pénziigvi helyzetét. Meg állapította, hogv Románia financiális helyzete a háború előtt rendkívül kedvező volt. Minden esztendőben sokmilliós feleslege volt és az adóssága alig tett ki 1700 milliót. Ezzel szemben ma az adósság 5207 millió, melyhez hozzá kell még számitani azokat a terjieket. melyeket a békeszerződés ró az ország vállaira. Az ország pénzügyi rendszere elavult és ép ezért á pénzügyminiszter az adózást nem a jövedelemre, hanem a tőkére akarja fektetni, az ipari adót. melv eddig a legkevesebbet hozta, újból kell szervezni. — Egyenesen botrány azonban. — mondotta a pénzügyminiszter — ha figyelembe vesszük, hogv egv 600 milliós költségvetésben az egyenes adók mindössze 90 millióval szerepelnek. A spanyol király párisi tartózkodása miatt szünetelnek a légitámadások Zürich, julius II. A Budapesti-Tudósító jelenti: Hervé megállapítja a Victoire-ben, hogy a Páris ellen folytatott .légi támadások mindennaposak és csakis akkor szüneteltek. mikor Alfdns spanyol király Párisban tartózkodott. Alig utazott el Alfonz király, a németek ugy a légi támadásokat, mint Pásisnak messzehordó ágyukkal való lövetését újból megkezdték.