Délmagyarország, 1918. július (7. évfolyam, 148-173. szám)

1918-07-11 / 156. szám

Szeged, 1918. julius 11. T>ÉT>M\ACrY AnOSR&Alf} 3 R főkapitány megrendszabályozza a bérkocsisokat. — Elrekvirálják és hatósági kezelésbe veszik a zsaroló bérkocsis kocsiját, lovát. — (Saját tudósítónktól.) Dr. Szalay József főkapitány nagyon jó ember. Legalább a bérkocsisokkal szemben nagyon jó. Minden ember ebben a városban, akit sorsa azzal vert meg, hogy bérkocsira szoruljon, rég elvesztette már a türelmét ezzel a fékevesztett, vakmerő; és! elveterríüÜt népségei szemben. Az egyre súlyosabb panaszok özönének hatása alatt, amelyek hozzája érkeztek, most . a főkapitány is elvesztette türelmét és szigorú intézkedéseket léptetett életbe. Vasárnapi számunkban irtunk a (bérkocsisok visszaéléseinek legújabb fejezetéről. Egyelőre nem folytatjuk ezt a fejezetet, megvárjuk, milyen hatása lesz a főkapitány erélyes intézkedésének, különösen miként hajtják azt végre. Az esetet a rendőri sajtóiroda igv tudatja; A bérkocsis iparosokat felrendelte a főkapitány, meri zsarolásaikkal és fuvarmegtagadásaikkal annyira tűrhetetlenné tették a helyzetet, hegy az. különösen közegészségügyi vonatkozásban egyenesen életveszélyes lett. Elrendelte, hogv a julius 1. óta érvényben levő viteldíj mellett személyválogatás nélkül bárkit és bármikor kötelesek fuvarozni, mert ellen esetben a bérkocsist a standjáról hakrdéktaklnul előállíttatja, őket iparuktól megiösztju, a felhatalmazási törvény alapján kocsijukat és lovukat rekviráltatja és ugy bocsájtja a közönség rendelkezésére. (Bizonyára az egész polgárság tapsol ennek a példás erélyű rendszabálynak. Ha ezt az elsőt sok hasonló követné, minden intézkedésre jogosított hatóság részéről, még segíthetne valamit a minden rendű és rangú zsarolóknak kiszolgáltatott életünkön. Érdemesnek tartjuk a következőkben a főkapitányi rendelet kibocsfeitásának körüli menyeit ismertetni: Néhány száz panaszos levél és feljelentés után legutóbb egy királyi ügyész feljelentése került a főkapitány kezébe, amely azzal vádol egy szegedi bérkocsist, hogv megtagadta a fuvart, amikor hivatalos küldetésben kellett volna eljárni. — Ami sok, —• az sok! Amit ez a népség müvei, az már tűrhetetlen • mondta a főkapitány — mert ez már a közbiztonságot és a közegészséget veszélyezteti. Háromszorosára van emelve a bérkocsitarifa, de azért ők ezenfelül is zsarótjük a közönséget. Én meg tudom érteni a közönség felháborodását. Az orvos nem kap kocsit, hogy betegeit látogassa, a közönség nem kap kocsit az állomáshoz, mert ez a rakoncátlan társaság még a háromszoros tarifánál is többet akar. Az esküvői tarifa 16 korona 50 fillér és akadt kocsis, aki 120 koronát kért egy esküvői fuvarért. A közönség természetesen a rendőrség segítségét kéri, de hát minden kocsi mellé mégsem lehet rendőrt állítani. Hanem azért segítek a bajokon — fejezte be szavait a főkapitány — és csengetett Patyiknak, a főkapitányi huszárnak: — Holnap reggel 9 órára idebenn legyen Kili. három kétfogatú és három egy/fogatú bérkocsis — adta ki a szigorú parancsot. És szerdán reggel ott feszengtek a főkapitányi előszobában a hét gonoszok 'Kili ur vezetése alatt, aki nem más. mint "a bérkocsiipartársulat elnöke. Látszott arcukon, hogy vihart szimatolnak és inkább mentek volna ki, mint befelé. Patyik azonban barátságosan betessékelte őket a főkapitányi szobába. ahol nagyon alázatosan csak annyit mondhattak, hogy „Szerencsés jóreggelit", mert nyomban a főkapitány vette át a szót és gyengéd atyai hangon bár. de mégis elég 'hangosan, hogv az előszobában is hallatszott, imigv beszélt a lelkükre: -t Maguk ellen százával jön a panasz, hogy zsarolnak, hogy gorombák, hogy úrinő kket szemben szemtelenkednek, hogy megtagadják a fuvart, hogy azt az időt is megfizettetik, amit a standon állnak és hogy mindenféleképpen komiszkodnak a közönséggel. Már a közgyűlésen is felszólaltak emiatt éppen akkor, amikor tarifaemelést kértem a magpk részére. A közönségnek igaza van. Meggyőződtem róla magam is. Engem is meg akartak már zsarolni. Nahát ennek vége lesz! * És itt valamivel „emeltebb" hangon folytatta magas szárnyalású beszédét a főkapitány: Miután látom, hogy a figyelmeztetés nem használ, parancsot adtam a rendötöknek, hogv minden egyes esetben, ha egy kocsis bármilyen visszaélést követ elr akár a fuvart tagadja meg, akár nem megy e! oda, ahová megrendelték, akár pedig többet követel, mint a tarifa, az illetőt azonnnal állítsák elő és ellene az eljárás megindul és a kihágási bíró azonnal Ítéletet is hoz. még pedig szigoruat. Ismétlődés esetén azonban az ipariguzolványt azonnal megvonom, a kocsit, lovakat rekviráltalain és azt hatósági kezelésbe vétetem. A kocsisokat hadimunkára fogom kirendelni és helyettük rokkant katonákat fogok kérni, akik boldogok lesznek, hogv tisztességes keresethez juttatom őket. — És nem leszek kímélettel olyan esetben sem, ha hadbavouult gyereke lesz a kocsis, mert a hadbavonulás sem jogosít uzsorára. Ezek az öklömnyi gyerekek pedig még szemtelenebbek a felnőtteknél. — A törvény megadja nekem a Jogot hozzá, hogy mindazt megtegyem, amit elmondottam és én élni fogok jogommal. Az országnak és hadviselésnek is érdeke, hogv a városi közlekedés minél jobb legyen és nem tűrhető, hogv beteg emberek szenvedjenek, esetleg elpusztuljanak, mert az orvos nem kap kocsit, amely a beteghez szállítaná. — Megértették amit mondtam? — kérdezte a főkapitány szavai bevégzése után. Akkor elmehetnek és mondják el a többinek is. Az elnök felelni vagy kérdezni akart valamit, bár ezt az előszobában nem hallottuk, csak a főkapitány szavaiból következtettük, aki ezzel búcsúzott el barátságosan harsogva a bevezényelt küldöttségtől: — Elmehetnek! Hát elmentek; — nem is -- elkullogtak, mintha nem gőgös fiakkeresek, hanem lepiszkolt, gyáva pasasok lettek volna. •BB»iMS«sci«aai9g!a»ei*i!i9iiiie» «•» «M&amraaswBaK»M««»ttn«wn««B*a»M««ue9 * * »» Wekerle a német gazdasági szövetségről. — A képviselőház ülése. — (Budapesti tudósítónk telefon jelenítése.) A képviselőház szerdai ülését féltizenegy órakor nyitotta, meg Szász Károly elnök. A választójogi javaslat általános vitáját folvtatták. Őrgróf PaUavicini György: A választójogi javaslatot bírálva, kifogásolja, hogy az ipari munkásnak adnak választójogot, a mezőgazdaságinak nem. Mock János: Mert az ipari munkástól félnek! Őrgróf PaUavicini György: A mezőgazdasági munkások éppen ugv rászolgáltak a jogokra, mint az ipari munkások. (Helyeslés a baloldalon.) Aki hazájáért dolgozik és fáracl az mind jó magyar ember, csak azt nem tartja jó magyarnak, aki keres, anélkül, hogv dot güznék. A Káról y-kereszt jogcímének törlése rontja a magyarság arányszámát, mert igv, éppen a legtisztább magyar szavazók esnek ki. Hegedűs Lóránt beszédével foglalkozva, kijelenti, hogv az összeférhetetlenségi törvényt meg kelt reformálni, mert például Hegedűsnek iaj harminc igazgatósági tagsága van. Hock János: Még az hiányzik, hogv a parlament is a bankok zsebében legyen! Kun Béla: Részben ott is van. őrgróf PaUavicini: Hive a nők aktiv és passzív választójogának. Fontosnak tartja a kerületek beosztását és e tekintetben biztosítékokra van szükség. Egy óriási világ választja el a radikalizmustól. Semmi köze hozzá és az eredeti javaslatot éppen azért fogadta el, mert nem tartotta radikálisnak és mert most van talán az utolsó alkalom, hogv egy kevésbél radikális választójoggal megnyugvást teremtsünk ebben a kérdésben. Nem vallja magát demokratának, bár a demokratikus eszmékért küzd. idegenből került Magyarországba. de alkalmazkodik a magyar •föld •történelméhez és sajátosságaihoz. A magyar ur kötelessége földet, jogot és kulturát adni, mert ha nem ad, akkor maid elveszik jogtalanul, de sajnos, igazság akkor sem lesz. Nem fogadja el a javaslatot. Nehrebeczky György: El kell ismerni, hogy Magyarországon 1848 óta a választójog inkább visszafejlődött, mint fejlődött. A választójog kiterjesztése jogos és szükséges. Nem szabad elzárkózni a kielégítő megoldás elő!. Pótolni kell a reformban mindazt, amit évtizedek óta elmulasztottak. Nehrebeczky után Bródy Ernő szólalt fel. A választójogot megnyugvással kell elintézni. (Legfőbb ideje, hogy! gazdasági és szociális kérdésekkel foglalkozzunk. Szerinte senki sincs, aki a magyar hyelv jogának érvényesülését ne kivánná. A javaslat jogfosztás nemcsak a nemzetiségekkel, hanem a magyar munkássággal szemben is. Rámutat a négy és hat elemi közötti különbségre. Szerinte a választásoknál szükség volna birői hatóság jelenlétére. Bródy délután két órakor beszédét befejezte. (A délutáni ülés.) A délutáni üiésen Bethlen István személyes megtámadtatás címén szólal fel. Felelt Pailavicininak és Andrássynak. Bizonyítja, íhogy álláspontját sohasem! változtatta, mindig konzervatív irányú volt. Ezután folytatták a választójog vitáját. Nagy Vince kijelenti, lvogy ha Tisza dicsérni jött a javaslatot, akkor szóló temetni jött a választójogot. Visszautasítja, hogy a radikálisok az árdrágítókat védik. A radikálisok először hangoztatták az áruuzsora letörését, a hadimilliomosok megadóztatását. Hangsxilyozza az önálló jegybank és önálló vámterület szükségességét. A javaslatot nem fogadja el. Ezután PaUavicini György kifogást jelent be ifjú Ugrón Ákos oláhfalusi választása ellen, mert nincs benne a választói névjegyzékben. A kifogást a Ház a mandátum-vizsgáló bizottságnak adta ki. Ezután félbeszakították a vitát, csütörtökön folytatják, (Az interpellációk.) Áttértek az interpellációkra. Wekerle válaszol Laehne Hugó és Bikády Anal múltkori interpellációjára. Laehne Hugónak kijelenti, hogy a Németországgal való szerződés kérdésében örök időre való lekötöttségről nincs szó. Arra a kérdésre, hogy ugy értelmezi-e a kormány a gazdasági szövetséget, hogy azon belül mezőgazdasági vámok ne- tartassanak fenn, kijelenti, hogy előzetes tárgyalások folytak a tekintetben, hogy ha