Délmagyarország, 1918. július (7. évfolyam, 148-173. szám)

1918-07-09 / 154. szám

4 DMíMLáíGYAiRCXRSKÁG Szeged, 1918. julius 9. A közélelmezés Hódmezővásárhelyen. A szomtszédos Hódmezővásárhely köz­élelmezéséről — bár alig néhány puskalövés­nyire van tőlünk — keveset hallottunk eddig és ami átszivárgott, az igen megnyugtató volt. A gazdag eivis város lakói eddig nem igen szenvedtek hiányt. Buzájuk, lisztjük ' voilt, zisírért sem imentek a szomszédba és termett burgonyájuk is bőven. Az utolsó rekviráláskor azonban igen szi­jgoraiato..bántelk el) j Vásár hellyel.. Gabonából^ lisztből csak annyit hagytak meg nekik, a mennyinek fejadagos kyóta szerint ujig elég­nek kellett (volna lenni. Persze nem lett elég. Juniusra ugy kifogytak a kenyérnekvalóbók hogy még a módosabb polgárok is a közólel­anezésre szorultak. A közélelmezési hivatal, amely eddig .egy nagyon kényelmes, nyugodt hivatal volt, persze nem készült rá, liogy még termelőt is ellásson és készletéi, amelyeket juliusra kapott., már junius végén kifogytak. És most egyszerre komolyra fordult a helyzet. A .nép zúgolódott, a hatóság távirato­zott, az intézkedés késett. A hangulat mind fenyegetőbbé vált és végre is a hatóság nem várva felsőbb utasítást, rekvirálta az egyik­másik helyi malom lisztjét és azt jegyek el­lenében osztotta ki. 1 (Ámde a kiosztás nem ment valami simán. A hivatalos közigazgatási apparátus csütör­tököt mondott, A városnak két kis lisztüzlete •van és ezekben méri a lisztet egy-egy fiatal gyerek, kinos lassúsággal és boszorkányos bozzánemértéssél. (Munkatársunknak alkalma volt végig­nézni a vásárhelyi lisztkiosztást, amely elret­tentő példája a hivatalból intézett közellátás­inak. Nem nehéz megállapítani, hogy a Vá­sárhelyen továbbra is a mai rendszert tart­ják fenn, komoly zavargásokról kapunk hirt rövidesen a szomszédból. Délután még nagy tömegben várakoztak olyanok, .akik már reg­gel állottak sorba. De azért délben egész ke­délyesen lezárták a boltot, hogy délután fél báromkor kinyissák és folytassák az árusí­tás, amikor már ismét, több százra szaporo­dott a tömeg. Ugyanabban a helyiségben árusítanak burgonyát is. Ezt ugyancsak egy fin méri. Képzelhető, mily lassan halad a munka. Az asszonyok, szabadságos katonák, akik az üz­letek körül álltak, folyton a hatóságot szid­ták: — Mé lekviráták e tülünk, ha most nem tudnak enni adni? — ez volt a legkeserűbb ki­fakadás. Közben egy asszony a tolongásban elájult. Ez természetesen ujabb alkalmat adot-t dühös kifakadásokra: — A főszámvevőné naccságának kéne ide­áni, hadd tunná meg, hogy mi tesz ez! Tudná kell, hogy a, közélelmezést Vásárhe­lyen a főszámvevő intézi. Nem közmegelége­désre — az igaz. Kétszer is járt Szegeden, tanulmányozta is alaposan a mi közélelmezé­si szervezetünket, de ugy látszik, csak azért, hogy az ellenkezőjét csinálja annak, amit lá­tott, A ikereskedőket teljesen kikapcsrMa a köéélelmezésből. ázzál a szdjcásos ürüggyel, hogy efc idegdtrágitunú <iz éífibniszerákpt, Közben azonban a város egy koronáért adja a burgonyát, amit 65 fillérért kap. Cukrot fél kilót kapnak a vásárhelyiek fe­jenként és havonként, ezenfelül kapnak egy­szer kölest és ugyancsak egyszer szalonnát fejenként fél kilót. De azért nem kell mindjárt azt hinni, hogy Hódmezővásárhely lakossága éhezik. Szó sincs róla. (Csak annak nincsen, aki köz­ellátásra szorul. A többi kibírja újig. A nagy­vendéglőben, ahol étkeztünk, bizony jegy nél­kül kaptuk a jó barnakenyeret, sőt az „üri" asztalnál ülök, közöttük Jiisth János főispán, szép, foszlós bélü fehér cipót fogyasztottak a paprikáshoz. .. .rvirfiffiSSf: Válasz egy fölösleges cikkre. E hó 2-án, kedd reggel .jelent meg a vá­lasztásról! Kt „Epilógus", imóg aznap délután Becsey Károly és egy nappal később Pálfy Dániel válasza, azóta pedig csend az egész vonaton, irpiindén szeriepHő eünnondtia (a onon idaniivalióját; az ügy be volt fejezve. Mellesleg megjegyzem, nem volt ez egy percig sem „nyílttéri hiare". hanem — bizo­nyára nemcsaik az irófk felifogása szerint — közérdekből irt cikkekről volt szó és a ko­moly hangon irt három aJkkiből álló „lavina" sem nem gurult, sem nem növekedett már rég, amikor Szász Ernő tisztelt barátom jó­nak látta engem atyai hangon kitanitanij ar­ról, hogv nem vdlt jogom meginni azt, amit az .Epilógus"-ban írtam. Ugyanakkor azon­ban — ugy látszik — a legkisebb kételye sem volt aziránt, vájjon ő jogosult ós hivatott-e arra, hogv ténykedésemet ezen színleg jó­akaratú, de erős kritikának vesse alá. Meg kell tehát hogv engedje Szász Ernő barátom, hogv nekem az ő fellépéséről más véleményem legyen, az t. i„ hogy nekem igenis jogom volt azt megírni; amit az „Epi­lógus"-ban irtani és erre nézve megnyugvás­sal hivatkozhatom az ezúttal rendkívül sok tekintélyes helyről hozzám jutott éMsirneirés­re, mig az ő kritikáját és egész fellépését — legalább éh — sem jóhiszemünek, sem az adott körühnények között egyáltalán indo­koltnak nean tártam. Befejezésül még egyet: Nem vagyok irigy ember, majdnem hibámnak tekintem, hogv senkit semmiért irigyelni nem tudok. Szász Ernőt azonban majdnem irigylem azon nem mindennapi támogatásért, amely­ben őt a „Szegedi Napló" most nem először részesiti. Eszembe jut a „Nebántsvirág" kó­ristanője, aki elkiáltja (magát: „Milyen kar­riert tudnék én csinálni ezzel az arccal". Rám alkalmazva: milyen karrierem lett volna Szegeden, ha a szegedi sajtó velem is igy bánt völna 35 év óta. W. F. SPORT oooo Délkerületi válogatottak 1: 1. Vasárnap lezajlott az első városközi mér­kőzés. Tegyük mindjárt hozzá, hogy a legtel­jesebb sikerrel. Szeged és Szabadka legjobb tizenegye küzdött Arad és Temesvár váloga­tott legénységével és az első találkozás eldön­tetlenné tette azon hatalmas mérkőzést, melynek vasárnap szemtanúd voltuuk. Re­kordközönség gyűlt össze a Szak ujszegedi pá­lyáján és a feltűnően sok uniformis mellett igen nagy volt a disztingvált hölgyközönség is. •A biró sip'jelzésére a vörös-fekete ingű ke­letiek kezdik meg a játékot, Negyedóránál Is hosszabb ideig le-felhullámzó küzdelem folyik. A csapatok teljesen egyenlő eréjüefcnek mutat­koznak. Ezen 15—20 perc hozza a meccs leg­szebb momentumait, olyan nivós játékot, a melyet még a déli válogatottaktól sem vár­tunk el. Azonban későbben mindjobban felül­kerekednek a vörös-feketék, a nagyobb techni kai készültség szemmellátható és a játék to­vábbi menetében uralják a helyzetet. Ennek nagy részt oka a Bácska régi jó hirnevn, de tréning nélküli játékosainak kifulladása, a kik erejükkel már az első félidő közepén el­készültek és megakasztották a fehérek lelkes akcióit. A játékot általában jellemezte a vö­rös-feketék nagyobb tudása, fölényesebb össz­játéka, viszont a fehérek odaadóbb és lelke­sebb tempó jukkái eldöntetlenné tudták tenni a mindvégig fair, minden durvaságtól mentes mérkőzést. Az első golf Szabó • jobbszélső (ATM) rúgta védhetetlemil, amelyet Vezér /. tizenegyesből ugyancsak biztosan viszonozott. Kitűnően állta, meg helyét a vörös-feketék teamjében Pető és Nyiri hátvédpár, igazi fe­dezet-játékot produkált a halfsor, inig a csa­tárok, kik közül kivált az öreg Stoffa. továbbá Koreff és Szabó szélsők, túlsókat kombinál­tak a kapu előtt és ennek tulajdonítandó az általuk elért gyengébb eredmény. A szegedi alosztály csapatában és egyúttal az egész me­zőnyben legjobb emberré avatta magát Csáki jobbfedezet, aki mórkőzésről-mórkőzésre pom­pás formában játszik. Kívüle bravnros volt. Mtatkóruitís kapus védése, a hátvédek közül jóval hasznosabb volt Hegyi és Ruzics, mig a csatársorból egyedül Vezér /. elégített ki, csak az volt a hibája, hogy tnlmagas és mesz­szire előreadott labdákkal dolgozott. Mindkét fél megelégedésére bíráskodott Békés. Kívá­natos, hogy hasonló mérkőzéseket minél gyak­rabban rendezzen a Szövetség, mert propa­ganda céljuk mellett a déli kerület sport fej­lesztése érdekében is csak határozott sikere­ket 'mutathatnak föl. KÖZGAZDASÁG oooo Tőzsde. Budapestről telefonálja tudósí­tónk: Nyugodt megnyitás után erősen meg­szilárdult a tőzsde iránya, mert a spekuláció jobb bécsi jelentésekre,' vásárlásokba bocás-t kozott. Magy Hitel 1288—77, Osztrák Hitel 874—80, Fabank 986—87, Forgalmi Bank 626 —630, Kereskedelmi Bank 5725—35, Magyar Bank 936—43, Salgótarjáni 1150—54, Uri­kány 836—32, Rimamurányi 1092—97, Ál­lamvasút 989—83, Közúti 816—22. Feloldás a rekvirálás alól. A polgár­mesteri hivatal a földművelésügyi miniszter rendelete alapján, értesiti a város gazdakö­zönségét, hogy az állat- és takarmányforgal­mi részvénytársaság (Budapest, Dorottya-u.) azon gazdák számára, kiknél takarmány és alom rekvirálás történt ós az még mindig tu­lajdonukban van, feloldást adott. A be nem sajtolt (nem réselt) szalmának és kukorica­szárnak feloldását a fenti cégnél táviratilag kérhetik a gazdák. Kádárok felmentése. A szegedi keres­kedelmi és iparkamara a földmivelésugyi mi­niszter közbenjárását kérte, hogy a mutat­kozó nagyobb szüreteredményre való tekin­tettel a hordójavitások munkálatainak ide­jére a kádáriparosok és segédek felmentése érekében járjon közbe. Ma érkezett a minisz­ter válasza a kamarához, melyben közli, hogy a kívánság értelmében eljárt s nemcsak a honvédelmi minisztert kérte a felmentések eszközlésére, hanem a kadseregfőparancs­nokságnál is lépéseket tett, hogy a katonai ér­débek hátránya nélkül elboosájthátó kádár­iparosok november i30-ig haladéktalanul sza­badságoltassanak. A miniszter a kamara ut­ján hívja fel az érdekelteket arra, hogy Imi­vel a kádároknak a csapattesteknél való ki­választása hosszú időt iigényelne. az iparo­sok és segédek a felmentésüket a csapatbe­osztásuk és egyéb adatok pontos megjelölése mellett az 'előirt módon névszerint kérelmez­zék az illetékes hatóságok utján. A fűszerek árai. A fűszerekből a hozzá­férhető készletek egyre jobban összezsugorod­nak, Gyömbér teljes 73—75, fahéj 115—120, szegfűbors 75—78, szegfűszeg 180—140, vaní­lia 1400, szerecsen dióvirág 110—120, szere­csendió 85, csokoládé 90-85, tea 200 220, kö­mény 48—60 koronáért kel. * Óráját és ékszereit javíttassa elsőrangú óra- és ékszer­üzletemben. Szolid á ra k ! órákban és ékszerekben nagy raktér. FISC H E R K. .".*.".­Korzó-kávéház mellett. A Dél magyar ország telefoniai Kiadóhivatal 81 Szerkesztőséé 305.

Next

/
Oldalképek
Tartalom