Délmagyarország, 1918. július (7. évfolyam, 148-173. szám)

1918-07-06 / 152. szám

Szerkesztőség: ELŐFIZETÉS? ARA: Kiadóhivatal: SZEGfD, KARASZ-DTCA 9. SZAtt. egész évre 36.— K. negyedévre 9.— K. félévre . . 18.— K. egy hónapra 3.— K. SZEGED, KARASZ-UTCA 9. szAm.n A szerkesztőség telefonja: 305. Egyea Büám Ara 14 fillér. A kiadóhivatal telefonta: 81. tfIL évfolyam, 152. szám. Szombat, julius 6. Szterényi a szegedi kereskedelmi loiskolárél. A képviselőház pénzügyi bizottságának ülése. — Szegeden kezdtük már elfelejteni azt a felbuzdulással indült, mindvégig lelkesen vezetett mozgalmat, amelynek célja volt, hogy főiskolához juttasson bennünket. Á felbuzdulás természetesen itt volt meg Szegeden, a lelkesedés lángjai itt lobogtak, mikor a mozgalom szálai Budapestre értek, egy hatalomhoz juttatott, de koncepció nélküli szigorú miniszteri tisztviselő, aki nem túlságosan szivei bennünket, gondoskodott róla, hogy a mi naiv fellángolásunk kellően lehüttessék. A szegedi kereskedelmi főiskola aktáit már bizonyára bevonta az első por réteg, ugy látszott, hogy ismét hiába volt áldozatkészségünk ujabb páratlan megnyilatkozása, lehet az ország legelső érdeke, hogy Szeged főiskolát kapjon, nem kap, ha nincs — szerencséje. A képviselőház pénzügyi bizottságának péntek délutáni ülésén kiderült azonban, hogy a szegedi kereskedelmi főiskola ügye olyan erős és biztos kézbe került, mint Szterényi Józsefé. Szeged házadómentességének előterjesztésénél felszólalt ugyanis báró Lévay Lajos, a városnak — most már kétségtelen — kitűnő barátja, a város fejlesztéséhez fűződő országos érdekeknek éles szemű felismerője és hivatkozva a szegedi társadalom és Szeged város közismerten nagy áldozatkészségére — az iránt érdeklődött, hogy a főiskolák elhelyezésénél mikép érhette Szegedet újból az ismeretes súlyos sérelem. Melegen sióit Szegedről Návay Lajos, majd Szterényi József kereskedelmi miniszter kijelentette, hogy Szegednek nagy nemzeti és kulturális szerepének fogva joga van főiskolát igényelni. Ehhez hasonló kijelentéseket kaptunk mi már valamennyi kormánytól. eddig azonban gondosan óvakodott ugyancsak valamennyi, hogy Szegednek szánt alkotásokkal és intézményekkel igazolja véleményét. Igy vagyunk ma is — nagy országos érdekek sérelmére is — a legmeU lőzöttebbek. Szterényi nyilatkozatát magasan kiemeli azonban az eddig elhangzottak közül az a kijelentése, hogy a kultuszminiszterrel étig gyorsan módot fognak találni a • fennálló nehézségek kiküszöbölésére és a főiskola felállítására. Ha nemi magyarázzuk — a .magunk nagyon kedves dolgáról lévén szó — túlságosan optimisztikusan Szterényiuek ezt a mondatát, akkor a szegedi kereskedelmi főiskola alapjait gróf Zichy Jánossal együtt már építgeti is az alkotásokra hivatott. érdemes Szterényi. A képviselőház pénzügyi bizottságának üléséről a következőket jelenti budapesti .tudósítónk: A képviselőház pénzügyi bizottsága pénteken Madarassy Gábor einöklésével iilést tartott. A bizottság tárgyalta Szeged város házadómentességére vonatkozó indítványát és ennek kapcsán báró Lévay Lajos szóvátette a város sérelmét, aniit abban lát, hogy a felállítandó két műegyetem székhelyéül Temesvárt és Kassát jelölték meg. Felhívja a kormány figyelmét arra, hogy Szeged és közönsége 800 ezer koronát és évi 40 ezer korona hozzájárulást ajánlott fel a Balkán-Akadémia, illetve kereskedelmi-főiskola létesítésére. Návay Lajos az Indítványt Szeged város kulturális igényjogosultságára való tekintettel elfogadásra ajánlja. Szterényi József kereskedelemügyi miniszter hangsúlyozza, hogy kizártnak tekinti, mintha Zichy János kultuszminiszter múltkori kejelentése Szeged ellen irányult volna. Szegednek nagy nemzeti, kulturális és gazdasági jelentőségénél fogva joga van valamely főiskolát kérni és igényelni, ha a főiskolák szaporításáról van szó. Ez az igénye a most szóban forgó BalkánAkadémiánál előreláthatóan kielégíthető is lesz s jóllehet kétségtelen, hogy uj iskolaiajról lévén szó, bizonyos nehézségek fenállaiiak, a kultuszminiszterrel együtt elég gyorsan módot fognak találni a kérdés megoldására. A bizottság ezután a Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási r. t. tökeemelésére vonatkozó jelentést tárgyalta Bartha Ödön előadásában és báró Lévay Lajos hozzászólása után, aki a magyar folyamhajózás erőteljes fejlesztése mellett érvelt, a bizottság a jelentést egyhangúlag magáévá tettet Wilson a világbéke bizfositásáról. Meg kel! semmisíteni a világbékét zavaró hatalmakat — Az összes kérdések a népek szabad akarata alapján rendezendők — WASHINGTON, julius 5. (Reuter.) Wilsou Washington sírjánál beszédet mondott, amelyben hangoztatta, hogy Washingtonnak és híveinek legjellemzőbb vonása, hogy nem egy osztályért, hanem az egész népért küzdenek. Nekünk, ugyanaz a célunk mint az övéké volt. Azt hisszük, hogy a háborúban való részvételünk annak az eszmének a következménye, amit Washington és hívei vetettek el. Felfogásunk arról a nagy harcról, amibe belekeveredtünk, a következő: — Az egyik oldalon a világ népei állanak. Mindenféle taju nép, a világ minden részében, Oroszországban is. Az ellenséges kormányok elszigetelt csoportja áll szemben, amelyek a saját önző becsvágyuk kielégítésére törekszenek, miközben népeik csupán pusztító eszköz kezükben. Oly kormányok ezek, amelyek primitív hatalommal bírnak és amelyek nekünk teljesen idegen és érthetetlen időből származnak. A múlt és jelen élethalál küzdelembe keveredtek. A döntésnek véglegesítek kell lenni. Kompromisszumot, vagy féldöntést nem tűrnénk, de féldöntés nem is lehetséges. A szövetséges népek a következő célokért küzdenek, melyeket meg kell valósítani, mielőtt béke lehet: 1. Minden olyan hatalom, mely a maga saját kedvéért és titokban zavarja a világ békét, megsemmisítendő és ha megsemmisítése még most nem lehetséges, ugy legalább a tényleges hatalomnélküLíség állapotába kell helyezni. 2. Az összes kérdések, a területiek csak ugy, mint a szuverenitás kérdése, a gazdaságiak csak ugy, mint a politikaiak azon alapelv szerint szabáfyozandók hogy az a nép, melyet közvetlenül ,érint, szabad akaratából elfogadja és a szabályozás alapelve nem lehet semmiféle más népnek anyagi érdeke, vagy előnye, mely befolyásának vagy uralmának kiterjesztése céljából niás szabályozást kíván. 3. Valamennyi népnek bele kell egyezni abba, hogy egymásközti viszonyukban a polgári társadalom jogának azon tisztelete és becsülete Irányítson, mely a modern állam polgáraira érvényes oly módon, hogy minden ígéretet és szerződést lelkiismeretesen be kell tartani, korlátozásokat, külön szakaszokat ne lehessen belejátszani, és a kölcsönös bizalmat a jognak kölcsönös tiszteletével teremtsék meg. 4. Olyan békeszervezetnek megteremtése, mely biztosit arról, hogy a szabad nemzetek különböző hatalmai minden jogsértéstől óvakodni fognak s a döntö bíróság elé terjesztendő minden érdekellentét. Majd igy folytatja: — M? a jognak uralmára törekszünk, a