Délmagyarország, 1918. július (7. évfolyam, 148-173. szám)

1918-07-02 / 148. szám

DELMAGYÁRGRlSZÁG Szeged, 1918. július 2. A vidéki hírlapírók közgyűlése. — Viharos vita a szervezkedésről. — Budapestről telefonálja tudósítónk: A (Vidéki .Hirlapirók Országos Szövetsége va­sárnap délelőtt tartotta meg közgyűlését a Kereskedelmi Kamara helyiségében. Szávay Gyula elnök megállapította a határozatké­pességet. 34 tag volt jelen és 95 adott írásbeli meghatalmazást. Az elnök beszámolt az el­múlt év eseményeiről, igy a söjtószállási alap megalapításáról, amely ötvenezer koronára az Otthon-alapról, amely 200 ezer koronára a segély-alapról, amely 100—130 ezer koroná­ra rug. Hangsúlyozta, hogy a közgyűlés fel­adata a tagok szociális érdekeinek a bizto­sítása és hogy az alapok alapszabályszerűen kezeltessenek. A kamatok azzal is erősbithe­tők, ha a fővárosi székházat eladnák, mert 100 ezer KJ-val értékesebb ma. Az alapok igy fél­millióra rúgnának és meg volna az egyesület negyedszázados fennállásának legszebb emlé­ke. Ami az ő személyét illeti, bejelenti már most, hogy a jövőben nem kíván az egyesület élén állani. > | Sulik Kálmán (Arad) állást foglalt ama tagok ellen, akik egyben lapkiadók. Szerinte ezek vannak többségben és igy a V. H. 0. Sz. csak bitorolja a cimét. iMóst is az elnök 90 szavazatot rejteget tarsolyában, ezek mind lapkiadók .A vezetőség is ilyenekből áll. Ezek­után nem lehet csodálkozni azon, ha az egye­sület nein törődik az újságíró tagok szociális szervezésével. Ezért akarja a vezetőség az alapítványokat az alapszabályokban lekötni, nehogy egy része a szervezésre költessék el. Az elnöki jelentést nem veszi tudomásul, azonban bizalmatlanságának ad kifejezést, i . Az elnök válaszolt a felszólalónak. Kije lentette, hogy a szövetség nem szakszervezet, j xnem társadalmi szervezkedés. Suliik foly­ttá a beszédét és a hallgatóság nagy figyel­között fejtette ki, hogy az egyesület gáz­'uasági és nem társadalmi egyesülés és ha a kiadók ezt nem akarnák, akkor változtassák meg a cimét, mert a hivatásos újságírók nem fogják tűrni azt, hogy az ő nevükben orszá­gos gyűjtés folyjon a lapkiadók részére. <Székely János IKagyvárad) szemére ve­tette az vezetőségnek, hogy még csak jóindu­latot se tanúsított ,az ujságirókkal szemben, szégyennek tartja, hogy ebeknek kérni kell a veztőséget, hogy ők is közreműködhessenek. Hajnal Jenő derültséget keltő hangon üdvö­zölte a megjelent nyomdászokat, orvosokat és fogtechnikusokat. Mayor József (Újvidék) csak mellékesen említi fel, hogy a ^szegedi újságírók sztrájk­jával mindenki foglalkozott, csak az egyesü­let nem. és akkor se tett lépseket, amikor a {Szeged és Vidéke munkatársait bevonultat­ták. Ezután Balassa Ármin ellen tett indít­ványt Benedek Árpád elmondotta, hogy a sztrájk alkalmából eljárt mint a szociális bi­zottság elnöke és az egyesület titkárja a fő­városi testvér-egyesületnél, ennek szociális bi­zottságánál, továbbá a miniszterelnökségnél, a vidéki tudósítóknál és a budapesti újság­írók .szabadszervezeténél/ Az utóbbi vállalta az anyagi támogatást. Pogány Mihály meg­állapítja, hogy a kiadók voltak azok, akik az újságírók számára olcsó ruhaszövetet eszkö­zöltek ki. Különben is ő újságírónak vallja magát. Az elnöki széket ezután Brejjer Lajos vet­te át, majd a közgyűlés iaz alapszabályokat módosította akként, hogy tag csak hivatásos újságíró lehet. Elhatározták, hogy az alapo­kat alapszabályszerűen fogják kezelni 100 ezer korona kivételével, amely összeget szer­vezkedési célokra fogják felhasználni. E ha­tározat ellen 11-en, mellette 15-en szavaztak. Mayor József indítványozza, hogy esak a je­lenlevők szavazhassanak, kérte a határozat­képesség megállapítását. Ennek megtörténte után iBenedek Árpád a kollektív szerződésről beszólt, amely nem kielégítő, végül elhatá­rozták, hogy ia szavazás titkos legyen. Alel­nök Mayor lett, aki kijelentette, ho^y Gallo­vich Jenő titkárral szemben bizalommal van. | Ezután megválasztották a szociáliis bizottsá­got, amelynek tagjai lettek: Benedek Árpád (BhdapesÜV Sulik Kálmán (Árad), Székely János (Újvidék), Katona Béla (Nagyvárad), Szász Endre (Kolozsvár), dr. Szepesi (Miksa (Kassa), Kertész László (Nyíregyháza), Som­fai János (Nagybecskerek), Győri Imre (.Bras­só), Tölgyes Gyula (Szeged), Olasz Pál (Arad) és Hubán Endre (Temesvár). A szociális bi­zottság elnökévé Benedek Árpádot, helyettes elnökévé Sitiik Kálmááfe előadójává Székely Jánost és jegyzőjévé Tölgyes Gyulát válasz­toták. A szociális bizottság megalakításával kapcsolatban a közgyűlés elhatározta, hogy a Budapesti Újságírók Egyesületével együtt kö­zös vezetéssel, szabad szervezetet létesít, a melynek vidéki központjai is lesznek. Az egyik központot Szegeden alakítják meg. Mi­után még Gyulai Zsigmond egy nagy sajtó­alap -létesítését indítványozta, a közgyűlés véget ért. _ i i ; Hazug olasz Jelentés •ffcnzivánk céljáról. Bécs, julius í. A Magyar TávMaé! IMda jelenti: A Steíani-ii gy nökség közzétesz egy a semleges külföldi sajtóban megjelent hiva­talos jegyzéket, amely azt állítja, hogy of­fenzívunknál az volt a szándékunk, ihoev az olaszul beszélő osztrák-magyar katonákat az olasz vonalakba dobjuk és ezáltal pánikat, és rendetlenségéi idézzünk elő. Az olaszok ai Hétközség fensiikján el fogtak tóét olasz egyenruhába öltözött osztrák-magyar kato­nát. A hadijog rendelkezései .alapján minda­kettőt agyonlőtték. Megáll api tást nyert, hogy a Hétközség fensikján álló osztrák-m'agvar hadseregek egyikének sem volt szándékában ai Stefani­ügynökség által e tendenciózus közlemény­ben foglalt intézkedések bármelyike, miért is nyilvánvaló, hogy az ügynökségnek a közle­ménye azt a célt szolgálja, hogy az olasz csapatokhoz annakidején átszökött cseh ka­tonákat, akik talán még az osztrák-magyar egyenruhába harcolnak, igazolják. Az angolok Ismét beteg embernek tüntetik fel a monarchiát. — Mértékadó válasz Kühlmann beszédére. — Lmdan, iunius 29, A Reuter-ügynökség értesülése szerint az alábbiak a mértékadó angol körök véleményének tekintendők Kühl­mptnn beszédéről: Nincs semlmi kétség az­iránt,' hogy a német államtitkár Angliának tudomására akarta hozni, hogy Angliával a főkérdésben megegyezésre juthatna, ha Né­metország szabad kézit Mama keleten. A né­met miniszter hároim feltétéit állit fél: 1. A történelmi határ (mindegy, (hogy ez imát akab jelenteni); 2. a tengerentúli birtokok; 3. a tengerek szabadsága. A tengerentúli birtokokról szándékosan határozatlanul ,nyi­latkozott. Nem mondja, hogy Németország minden gyarmatát visszaköveteli,' hanem hogy rendelkeznie kell tengerentúli birtokok­kal. ugy, amint azokra gyarmatpolitikai cé­lokból szüksége van. Ami a tengerek szabad­ságát illeti, ugy nyilván azt a jogot akarja A 8-ik hadikőlcsön eredeti feltételeken je­gyezhető a hivatalos aláíró helyen: bank- és váltó­üzletében Széchenyi-tér, a Városházzal szemben. valójában, hogy minden szükséges nyers­anyagot megszerezhessen'. .Beszédét nyilvánvaló bókeajánilatnak te­kinti, amely lényegében Angliának szól. (Ami Franeiaországtot illeti, erre Kühllmann nem veszteget fáradsága). Ki lehet olvasni be­szédéből, hogv Németországban az okos em­berek igen nyugtalankodnak. Az osztrák ve­reség ezt a nyugtalanságot fokozta, mert Németország belátja, hogy Ausztriától mit se remélhet és hogy a kettős monarchia hama­rosan ujabb teherré válhatik. Ha a németek keleten szabad kezet és azon kívül mindent megkapnának, amit Észak- és Déloroszországban megszállva tartanak, ugv a háborúból sokkal erősebben kerülnének ki. mint ahogyan abba beteldwP­koztak. SZÍNHÁZ MŰVÉSZET 0000 Évadzéró előadás. A vasirnaptsti elő­adással véget ért a szezon. Az évadzáró elő­v adásnak nagy közönsége akadt, amely — egy időre — nemcsak a .színháztól búcsúzott, de bucsut vett a színtársulat távozó tagjától: Körmendy Kálmántól, aki a fővárosi Belvá­rosi színházához szerződött. Körmendy Kál­mán jelentős szerepkört töltött he szintársu­latunknáJ, vezető színész volt, akit itt időzése alatt mindig érdeme szerint méltattunk, Eh­hez a méltatáshoz nincs hozzáadni valónk, de arra sincs ok, vagy alkalom, hogy bármit is elvehetnénk belőle. Nem először lesz most fő­városi színész, ám hogy újra az lesz, előnyére válik, mert a fővárosi sziriházakhan más a rend, a fegyelem, a munka, az irány és a stí­lus, mint a vidéken: A kiben színjátszó talen­tum lakozik, az ,a fővárosban eredményesebb és sikerre vezetőbb módon érvényeitheti, mint a vidéken, ahol a .színházaknál uralkodó szellem sokszor szárnyát szegíi a jelentős te­hetségnek is. A mi közönségünknek kedvelt­jei közé tartozott Körmendy (Kálmán, akinek szereplését minden alkalommal tapsokkal ho­norálták. Ez a kedveltség különösen megnyi­latkozott a RománcAmn való búcsúja alkal­mából. Percekig tartó tapssal fogadták és a második szin után számtalanszor a kárpit elé szólították és a zenekarból babérkoszorút nyújtottak föl néki.. (Szívélyes, meleg bucsu volt,, ami nélkülözte a csináltságot. A Bárdos kabaré hét tof ja Szegeden. Mészáros Giza, Ilosvay [Rózsi, Baross Géza, Petheő Atilla, dr. Bánóczy (Dezső, Bánóczy Dezsőné és Kardos István, a budapesti Bár­dos-kabarénak fenti hét művészből összeállí­tott társulata fog e hó 6-án ós 7-én, szomba­ton és vasárnap vendégszerepelni Szegeden a Korzö-mozihan. Sokféle összeállításban volt már kabaré-előadás Szegeden, sőt a Bárdos társulatának tagjai is voltak már vendég­szereplésen, azonban soha még ilyen összeál­lításban, mint a mostani, vendégszereplő tár­sulat nem volt itt. A főváros legelső kabaré­jának hét legelsőrangu tagja alkotja a tár­sulatot, méltán mondhatjuk tehát, hogy a Bárdos-kabaré tagjai eljönnek Szegedre a vérbeli kabarét bemutatni a szegedi közön­ségnek. Példátlanul áll egy ily elsőrangú mű­vészekből összeállított társulatot vidéki vá- ' rosba lehozni, 'hiszen egy ily társulat anyagi igénye a mai drága viszonyok között oly nagy, hogy azt csak kevés vidéki vállalat fizet­heti meg. A Korzó-mozi igazgatósága azon­ban semmi anyagi áldozatot sem "kiméi ak­kor, amikor . a közönség szórakoztatásáról van .szó: A kábaré-esték szombaton és vasár­nap este 9 órakor, meleg időben a nyári és hűvös időben a téli helyiségben lesznek meg­tartva. Tekintettel a páratlanul álló előadá­sokra, ajánlatos a jegyeket elővételben bizto­sítani, mig a telefonon megrendelt jegyek leg­később szombaton délig átveendők. Helyárakí zsölye 8, I. hely 6, II. hely 4, III. hely 2 koro­na és 20 százalék vigalmi adó. OTESTY..? iimHMWUH l

Next

/
Oldalképek
Tartalom