Délmagyarország, 1918. július (7. évfolyam, 148-173. szám)

1918-07-30 / 172. szám

Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA ©. SZÁm. A szerkesztőség telefonja: 305. jj ELŐFIZETÉS) ARA: egész évre 36.- K. negyedévre 9.— K. félévre . . 18.— K. egy hónapra 3.— K. »r» >4 fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. j A kiadóhivatal telefonja: 81.* m,. évfolyam. 02. szám. Keűd, juüus 30, •sarrr" "' — " & A németek az Ourq és az Avre között kiüritefték állásaikát. — Uj védelmi vouatoo rendezkedtek be, — Az ellenség támadásait az uj védelmi vonal ellen visszaverték,— A nyugati hadszintéren ismét elérik harci tevékenységet fejt ki az ellenség. Foch tábornok, ugy látszik, minden áron döntést akar kierőszakolni. Az antantnak közelebbi, hadicélja minden bizonnyal az, hogy a németeket kiűzze Franciaország területéről. A helyzet most látszólag ugy fordult, mintha az antant közelednék ehez a céljához. Kétségtelen, hogy a 'németek az ellenség támadásai elől visszavonultuk és uj védelmi vonalon rendezkedtek be. És ezért érthető, hogyha a franciák az első sikereken felbuzdulva, folytatják támadásaikat. Azt hiszik, talán most sikerült majd nekik megtisztítani a francia területet az ellenségtől. Az amerikaiak, mint egyik jelentés mondja, naiv büszkeséggel rohannak — francia dicséretektől elkábítva — az ellenségre. Mindez azonban aligha fogja lényegesen megváltoztatni a hadihelyzetet. Bár a franciák már — elég gyors iramban — támadni kezdik a németek uj védelmi vonalát is, bizonyosnak látszik, hogy a németek számára a visszavonulás nem kényszerűség volt, hanem az ellenségnek súlyos veszteségeket okozó é a német emberanyagot (kímélő tervszrü intézkedés. A nyugati helyzetről különben beavatott helyről hosszabb közleményt bocsátottak ki, amely igen optimisztikusan ítéli meg az éddigi harcok eredményét. BERLIN, julius 29. A nagyfőhadiszállás jelenti: Rupprecht trónörökös hadcsoportja: Részleges támadásokat, amelyeket a Lystöl és aScarpetöl északra és széles fronton a Somme északi partján indítottak az angolok, visszautasítottunk. A német trónörökös hadcsoportja: Az Aisnetöl délre levő szakaszon a délelőtt nyugodtan telt el. Délután a Ville Montoirétól északra heves tüzérségi előkészítés után megindult ellenséges részleges támadásokat ellenlökéssel visszavertük. A julius 26-áróí 27-ére virradó éjjel az Ourq és az Avre között legelöl levő harcterületünket tervszerűen kiürítettük és a védelemre a Fere en Tardnois Ville au Tardeuois közötti vidéken rendezkedtünk be. Mozdulatunk rejtve maradt az ellenség előtt, mert julius 27-én még az ellenséges tüzérség lőtte régi állásainkat. .Hátvédeink meggátolták az ellenségnek délután habozva előretapogatózó csapatait az általunk feladott terep birtokba vételében. Tegnap megpróbálta az ellenséges gyalogság, hogy erős tüzérségi védelem alatt előredolgozza magát uj állásainkig. Az elöterepen hagyott gyenge osztagaink az ellenséget bevárva, közeli puska- és géppuskatüzeléssel fogadták és érzékeny veszteséget okoztak neki. Az előző napon berendezkedett tüzérségünk, valamint harci repülőink a menetelő ellenséges csapatokban és páncélos gépkocsikban hálás célpontot találtak. Fere en Tardenois mellett és töle keletre erösebb támadások elöl feladatuk bevégzése után ezek az elöterepen hagyott csapataink a kapott parancshoz képest visszavonultak állásaikba. Az ellenség többször megismételt támadásai heves harcokra vezettek, amelyek visszaverésével végződtek. Puchelin tábornok parancsnoksága alatt kelet- és nyugatporoszországi ezredek, amelyek már Chateau Thierrytöl északnyugatra levő magaslatokon a csata kezdete óta nap-nap után számos francia és amerikai hadosztály rohamait hiúsították meg, tegnap is különösen kitüntették magukat. Löwenlhardt hadnagy 45-ik légi győzelmét aratta. LUDENDORFF, első föszáílásmester. (Kőzi! a miniszterelnöki sajtóosztály.* Esti német hivatalos jelentés. BERLIN, julius 29. A Wolíf-ügynökség jelenti 29-én este: Az ellenségnek a Fere en Tardnoistól nyugatra lévő uj vonalaink elleni súlyos támadásai véresen összeomlottak. illetékes közlés a német visszavonulásról. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Beavatott helyről a nyugati katonai helyzetről a kővetkezőket közlik: A nyugati német frontot a Marnetöl délre a Fer en Tardenois vonalra tették vissza. A német előretörés Reimstöl nyugatra Olyan ellenintézkedésre késztette az antantot, amely a puszta védekezésen tuiment. Az ellenség a német szárnyakat akarta keresztültörni és a távol délre előrenyomult német csapatok visszavonulási útját elvágni E szándékuk egészen galom. A támadó erő megtört a német vonalak ellenállásán és elfulladt az ellenség saját veszteségében. A német front ugyan Soissonstól délre az első roham alatt némileg engedett, azonban sehol sem szakadt meg. A frontot nem a közvetlen ellenséges támadás nyomása alatt, hanem csupán ennek eredményes kivédése után vonták vissza. Az ellenség offenzívája a német csapatok bástyáján súlyos vesztesége mellett megltiusult, tartalékainak jelentékeny részét elhasználta. Ez a nyugati mgfaiusult. Több napos vakmerő, veszteségre való tekintet nélküli támadás után helyi * küzdelmek eredménye, előretörések következtek, azután teljes nyu Az antant a németek további visszavonulására st&mlt LONDON, julius 29. A Reuter-iroda értesülése szerint az ellenség az Ourq vonalat véglegesen feladta. Alig kétséges, hogy az ellenség az Aisne mögé fog visszavonulni. A franciák most az 'Ourq egész északi partjának birtokában vannlak. Vasárnap délelőtt óta a szövetségesek 20 mérföldes fronton átlag 2—3 kilométer mélységben nyomultak előre. Brecany körül súlyos küzdelmek folynak, ebből nyilvánvalóan következtethető, hogy a németek még tovább akarnak visszavonulni. Gróf Czeroisi Károly király ismert közléséről. — Báró Hussarek bemutatkozása az urakházában. — Bécs, julius 29. Az urakháza inai ülésen, megtörtént báró Hussarek kormányának beimutatikozása. A miniszterelnök ez alkalommal ismertette a kormány programját és a háborúról szólva a következőket mondotta: — Ez a háború a mi szövetségeseink csoportjára nézve kezdettől fogva védelmi háború volt. Ez a jelleg a központi hátaimakra nézve máig sem változott meg. Ma is hajlandók vagyunk tisztességes békét kötni, amint ellenségeink lemondanak megsemmisítésünkről. Mindaddig azonban, mig ellenségeink a béke egyoldalú diktálásának alapján maradnak, nincs más választásunk, mint hogy teljes elszántsággal és erővel folytassuk a háborút. —• Mi jó és tisztességes békét fogunk kötni és miképen a háborúban nem voltunk magunkra hagyatva, a béke idején sem leszünk egyedül. A német birodalommal valói